A bank elemzői úgy vélik, hogy 2015 végére már 77,5 százalék közelébe csökkenhet a GDP-arányos államadósság mértéke. Oszlay elmondta: idén és jövőre is várhatóan 3 százalék alatt marad a GDP-hez mért államháztartási deficit, de idén ehhez a 100 milliárd forintos általános tartalék „lenullázása” is szükségessé válhat. A bank elemzői szerint idén az éves átlagos infláció mindössze 0,2 százalékos lesz, csupán decemberben mehet 1 százalék fölé.
Oszlay és Suppan Gergely szenior elemző úgy vélték: az idei második negyedévben tovább gyorsulhatott a magyar gazdaság, ugyanis számos nagy volumenű termelő-beruházás indult el, és továbbra is intenzíven halad a források felhasználása a 2007-2013 közötti uniós fejlesztési keretprogramból. A bank osztályvezetője elmondta: az idei év második felére ugyan várhatóan mérséklődik a gazdasági bővülés dinamikája, de az év egészében azonban a GDP bővülése a bank elemzőinek várakozásai szerint eléri a 3,1 százalékot, 2015-ben a GDP-bővülés üteme valamelyest már lassulhat, de az elemzők még így is 2,4 százalékos bővülésre számítanak, amelyhez viszonylag kiegyensúlyozottan járul hozzá a belső illetve külső kereslet is.
Oszlay kifejtette: a belső kereslet növekedését a fogyasztás oldaláról a növekvő reáljövedelmek és a javuló munkaerő-piaci folyamatok, míg a beruházásokat a jelentős nagyságban az országba bejövő uniós források, valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja keretében a kedvező hitellehetőségek támogatják. A magyar gazdaság bővülését a külső környezet részéről főleg a Németországba irányuló export dinamikus növekedése segíti - tette hozzá a bank elemzői részlegének vezetője.
A pénzintézet elemzői szerint idén nyár közepéig az alapkamat 2,1 százalékig is csökkenhet, a kamatemelési ciklus „sima átmenettel” való megkezdése miatt már augusztusban véget érhet a kamatcsökkentés. A jegybanki alapkamat emelését valószínűleg 2015 második negyedévétől kezdi meg az MNB, és kis lépésekben a jövő év végéig 3,25 százalékig (maximum 3,5 százalékig) folytathatja – elemezte Oszlay.
A forint/euró árfolyam alakulásáról a TakarékBank elemzői úgy vélik: idén éves átlagban 304 forint/euró kurzusra lehet számítani, de év végén már 300 forint alá esik az euró, várhatóan 298 forintot kell majd adni az európai közös pénzért, jövőre az euró éves átlagos árfolyama 293 forint lesz várhatóan.
Mint arról június 11-én beszámoltunk, továbbra sem lesz jelentős inflációs nyomás az Erste és az ING makroelemzői szerint, akik úgy vélik, hogy bár az év végére 2,2 százalék körülire gyorsulhat az infláció, az éves átlagos index igen alacsony lesz. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölt adatai szerint április után májusban is 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest. Áprilishoz képest 0,2 százalékkal mérséklődtek az árak.
Mint arról korábban beszámoltunk, javítottak hazánk gazdaságának növekedési előrejelzésein a londoni pénzügyi elemzők a közép-európai térség második félévi kilátásairól készített prognózisukban. Kiderült: a növekedés minősége és dinamikája is javulásnak indult. Nem most korrigáltak először a szigetország szakértői.
Ismert, a KSH adatai szerint a hazai össztermék (GDP) 2014 első negyedévében 3,5 százalékkal nőtt éves összevetésben. Ez megegyezik a múlt hónapban közölt előzetes becsléssel. Ennek hatására a nagy londoni házak az előző, részleges GDP-becslés közzététele után felfelé korrigálták a magyar gazdaságra adott növekedési prognózisaikat az erőteljes első negyedévi teljesítmény alapján.
A Nemzetgazdasági Minisztérium olyan erős és versenyképes gazdaságot igyekszik építeni Magyarországon, amely mindenki számára sikert és lehetőséget teremt – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter június 11-i sajtótájékoztatóján, amelyen bemutatta a tárca államtitkárait. Varga hangsúlyozta: a magyar gazdaság előtt kitárultak a lehetőségek, és – a négy évvel ezelőtti állapottal ellentétben – a gazdaságpolitikának nem a válságkezelés, vagy az azonnali csődhelyzet elhárítása az alapvető célja.
Kiemelte az újraiparosítási politika kidolgozását és végrehajtását annak érdekében, hogy Magyarország legyen a régió egyik legversenyképesebb országa, és növekedési központtá váljon. Varga elmondta: a vállalkozásokat tevékenységük bővítésére és egyre gyorsuló innovációra ösztönzik majd, miközben törekednek az európai uniós források hatékony felhasználására, és továbbra is fegyelmezett költségvetési- és pénzügypolitikát folytatnak.
A járműgyártás, illetve a hozzá kapcsolódó beszállítói ágazatok termelése mellett a húsvéti ünnepek hatására az élelmiszer-ipari eladások is hozzájárultak ahhoz, hogy az ipari termelés áprilisban 10,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, és az előző hónappal összevetve 2,4 százalékkal nőtt – jelentette a második becslés alapján június 12-én a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának (nhp) köszönhetően megállt a vállalati hitelállomány visszaesése, és hitelezési fordulat következett be a kis- és közepes vállalkozásoknál, így a bruttó hazai termék (GDP) az idén csaknem egy százalékkal lehet magasabb – közölte az MNB június 13-én. A jegybank kiemeli, hogy a jövőben is előtérbe helyezi a vállalati beruházásokat támogató hitelezési modellt.
A fenntartható gazdasági növekedés szempontjából a vállalati hitelezés, ezen belül is a kis- és középvállalati hitelezés alakulása kiemelten fontos, így az MNB számára prioritás, hogy a hitelállomány csökkenését megállítsa, majd növelje a hitelkibocsátást ezekben a szegmensekben. A gyorsuló hitelezés növeli a gazdasági teljesítményt, miközben a gazdasági növekedés erőteljesebb hitelezést von maga után – olvasható a közleményben.
Már a magánszektorban is látszik a beruházások beindulása – kommentálták banki elemzők a Központi Statisztikai Hivatal adatait, amelyek szerint tovább nőtt a beruházások növekedési üteme, és az idei első negyedévben a volumenindex 22,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
