A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez képest 3,2, az előző negyedévihez képest 1,1 százalékkal emelkedett. A most közölt számok megegyeznek a május közepén közölt előzetes adatokkal. A KSH közlése szerint az építőipar, valamint a feldolgozóipar teljesítménye jelentősen bővült január–márciusban.
A 2013 második felében bekövetkezett növekedési fordulat eredményeképpen a magyar növekedés szerkezete egyre kiegyensúlyozottabb és egészségesebb – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében. A bővülés fenntarthatóságát alátámasztja, hogy nemcsak a nettó export, hanem a belső kereslet is támogatta a növekedést. A termelési és a fogyasztási oldal szinte valamennyi szegmense hozzájárult a növekedés gyorsulásához. Mindezek mellett a külső és a belső egyensúlyi mutatók is javultak: a külkereskedelmi egyenleg tartós többletet mutat, az államháztartás hiánya 2014-ben is alacsony marad – hangsúlyozzák.
Komoly javulás
Már a magánszektorban is látszik a beruházások beindulása – kommentálták banki elemzők a Központi Statisztikai Hivatal adatait, amelyek szerint tovább nőtt a beruházások növekedési üteme, és az idei első negyedévben a volumenindex 22,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Magyarországon és a környező gazdaságokban várhatóan a következő negyedévekben is tartható lesz a 3 százalék körüli éves összevetésű növekedési ütem – jósolták londoni pénzügyi elemzők.
A távirati iroda által megkérdezett elemzők szerint az idei első negyedéves, meglepően magas, 3,5 százalékos GDP-növekedés tükrében 2014-ben 2,5-3 százalékkal is bővülhet a magyar gazdaság.
Ágazatokat tekintve a kiugró gazdasági növekedéshez ezúttal is a termelőszektorok járultak hozzá legnagyobb mértékben: az iparban és az építőiparban is jelentős mértékben emelkedett a hozzáadott érték. Az ipari termelés bővülése több tényezőnek is köszönhető: az autóipari kapacitásbővítéseknek, az élénkülő belső és külső keresletnek, míg az építőipari termelés felfutása az EU-s forrásoknak, a kormányzati és magánfejlesztéseknek. 2013 második felétől az élénkülő belső kereslet, valamint a szolgáltatóágazat is támogatja a növekedést. A fogyasztás élénkülése nagymértékben hozzájárult a kereskedelmi ágazatok bővüléséhez. A kedvező turisztikai adatok a vendéglátás forgalmát, az ipar javuló teljesítménye a szállítást erősítette.
A felhasználási oldalon a külkereskedelmi áruforgalom bővülése az ipar és ezen belül a járműgyártás kiemelkedő teljesítményével, valamint a külső konjunktúra élénkülésével magyarázható. Pozitív fejlemény, hogy az élénkülő belső kereslet importnövelő hatását ellensúlyozni tudta a kivitel gyors növekedése – írja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A belső kereslet láthatóan két lábra állt, mivel a növekedést a fogyasztás és a beruházások egyaránt támogatták. A beruházási dinamika gyorsulásának hátterében több tényező is áll: a vállalati szektor növekvő aktivitása, az uniós források gyorsuló felhasználása, a kedvező növekedési kilátások, a lakásépítések kiugróan magas növekedése, az alacsony hozamok, a Növekedési hitelprogram és a kedvező üzleti környezet.
Az NGM-nél kiemelik: kedvező fejlemény, hogy kiegyensúlyozott volt a beruházások növekedése: a versenyszféra felhalmozási kiadásai számottevő mértékben bővültek, továbbá a feldolgozóiparban és a szállítás, raktározás, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, információ-kommunikáció ágakban, illetve az építési és gépberuházások esetében is dinamikus növekedés figyelhető meg. A beruházások dinamikus bővülése hosszú távon is támogatja a gazdasági növekedést. A háztartások fogyasztásának bővülése szintén jelentős mértékben járult hozzá a növekedéshez, amit a foglalkoztatottság bővülése, a bérek emelkedése, a rezsicsökkentések sorozata, valamint a fogyasztói bizalom javulása is támogatott – tartalmazza a szerdán kiadott közlemény.
A gazdasági növekedés a munkaerőpiacra is kedvezően hat, amit jól szemléltet, hogy a foglalkoztatottak száma tovább bővült, egy év alatt mintegy 260 ezer fővel. A kedvező munkaerő-piaci folyamatokhoz a versenyszféra is egyre jelentősebb mértékben járul hozzá. A gazdaság növekedése a jövedelmek folytatódó emelkedését is maga után vonja, ami a háztartások jövőbeli fogyasztási kiadását is növeli. A kibontakozó konjunkturális folyamatok kedvezően hatnak az államháztartás bevételére is.
Az első negyedéves adatok alátámasztják, hogy a magyar gazdaság egészséges, fenntartható növekedési pályára állt. A vártnál kedvezőbb első negyedéves GDP-adatok tükrében hazánk 2014-es növekedése 0,3-0,6 százalékpont feletti mértékben is meghaladhatja a konvergenciaprogramban prognosztizált 2,3 százalékos mértéket. A kedvező kilátásokat egyaránt megalapozzák az ipari rendelés, illetve az építőipar szerződésállományának adatai, a fogyasztói és üzleti bizalom tartósan magas szintje, valamint a beruházási hajlandóság emelkedése.
