A felhasználási oldalon a külkereskedelmi áruforgalom bővülése az ipar és ezen belül a járműgyártás kiemelkedő teljesítményével, valamint a külső konjunktúra élénkülésével magyarázható. Pozitív fejlemény, hogy az élénkülő belső kereslet importnövelő hatását ellensúlyozni tudta a kivitel gyors növekedése – írja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A belső kereslet láthatóan két lábra állt, mivel a növekedést a fogyasztás és a beruházások egyaránt támogatták. A beruházási dinamika gyorsulásának hátterében több tényező is áll: a vállalati szektor növekvő aktivitása, az uniós források gyorsuló felhasználása, a kedvező növekedési kilátások, a lakásépítések kiugróan magas növekedése, az alacsony hozamok, a Növekedési hitelprogram és a kedvező üzleti környezet.
Az NGM-nél kiemelik: kedvező fejlemény, hogy kiegyensúlyozott volt a beruházások növekedése: a versenyszféra felhalmozási kiadásai számottevő mértékben bővültek, továbbá a feldolgozóiparban és a szállítás, raktározás, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, információ-kommunikáció ágakban, illetve az építési és gépberuházások esetében is dinamikus növekedés figyelhető meg. A beruházások dinamikus bővülése hosszú távon is támogatja a gazdasági növekedést. A háztartások fogyasztásának bővülése szintén jelentős mértékben járult hozzá a növekedéshez, amit a foglalkoztatottság bővülése, a bérek emelkedése, a rezsicsökkentések sorozata, valamint a fogyasztói bizalom javulása is támogatott – tartalmazza a szerdán kiadott közlemény.
A gazdasági növekedés a munkaerőpiacra is kedvezően hat, amit jól szemléltet, hogy a foglalkoztatottak száma tovább bővült, egy év alatt mintegy 260 ezer fővel. A kedvező munkaerő-piaci folyamatokhoz a versenyszféra is egyre jelentősebb mértékben járul hozzá. A gazdaság növekedése a jövedelmek folytatódó emelkedését is maga után vonja, ami a háztartások jövőbeli fogyasztási kiadását is növeli. A kibontakozó konjunkturális folyamatok kedvezően hatnak az államháztartás bevételére is.
