A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölt adatai szerint április után májusban is 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest. Áprilishoz képest 0,2 százalékkal mérséklődtek az árak.
Az éves infláció áprilishoz képest májusban nem változott, miközben több termékkör együttes áremelkedése következtében a maginfláció 0,2 százalékponttal emelkedett áprilishoz képest, a májusi inflációs adatokat értékelve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megállapította, hogy az inflációs alapfolyamatokat megragadó alapmutatók szintje változatlanul mérsékelt inflációs környezetre utal.
Az MNB által vizsgált három inflációs alapmutató közül kettő emelkedett, a harmadik változatlan szinten maradt. Az indirekt adóktól megtisztított maginfláció 0,2 százalékponttal, az áprilisi 1,2 százalékról 1,4 százalékra emelkedett. Az MNB azonban hozzáfűzte, hogy e mutató számításakor az adók mellett kiszűrte a dohánypiaci árrés emelésének hatásait is, bár a dohánytermékek Magyarországon beletartoznak a maginflációs termékkörbe és a kiskereskedelmi árrés tavalyi hatósági emelése növelte a fogyasztói árakat.
A keresletérzékeny termékek inflációja az áprilisi 1,3 százalékról 0,1 százalékponttal emelkedett, a ritkán változó árú termékek inflációja pedig változatlanul 1,2 százalékos maradt.
Balatoni András, az ING Bank vezető makroelemzője elmondta, hogy az év végére 2,2 százalék körülire gyorsulhat a fogyasztói árak növekedésének üteme, de továbbra sem lesz jelentős inflációs nyomás, inkább normalizálódás jellemző. Az év végére várt áremelkedést vetíti előre a tavalyi rezsicsökkentés belépése a bázisba, a mezőgazdasági árak második félévre várt éves összevetésű növekedése, illetve a kiskereskedelmi szektorban tapasztalt nagy arányú forgalomnövekedés inflációnövelő hatása.
Az ING elemzője szerint július-augusztustól, a mezőgazdasági termelési árak növekedésével jelenik majd meg az éves indexben az élelmiszerárak emelkedése. A szakértő szerint az áprilisi 6,5 százalékos gázárcsökkentés hatását már áprilisban belekalkulálták a harmonizált fogyasztóiár-indexbe, így annak mérséklő hatásával már akkor számoltak az elemzők. A magyar módszertan szerint számolt adatokban májusban jelent meg ez a csökkentő tényező, amely 0,2 százalékkal mérsékelte a fogyasztóiár-indexet.
A tartós fogyasztási cikkek árszínvonala 2 hónapja folyamatosan csökken, amelynek az ING szakértője szerint az alacsony külső infláció az oka, mivel ezek a termékek főleg importból származnak. A szolgáltatási szektor, amely jó indikátora az inflációs várakozásoknak, nem jelez nagymértékű áremelkedést – fűzte hozzá Balatoni. A szezonálisan kiigazított maginfláció májusban kismértékben, 2,5 százalékra nőtt az áprilisi 2,4 százalékról, a szint konzisztensnek mondható a 3 százalékos inflációs céllal.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank makroelemzője a következő hónapokban nulla százalék körüli, illetve kisebb mértékben nulla százalék fölé emelkedő éves inflációt vár. A 12 hónapos index várhatóan csak az év utolsó hónapjaiban fogja elérni az 1 százalékot, a tavalyi alacsony bázisadatok miatt. Az éves átlagos inflációs mutató is igen alacsony lesz, lehetséges, hogy a fél százalékot sem éri el az idén – véli a szakértő.
Az Erste elemzője kommentárjában kifejti: bár a májusi 0,1 százalékos fogyasztóiár-színvonal csökkenése nem tér el sokkal a 0 százalékos várakozástól, azonban a továbbra is negatív tartományban lévő éves fogyasztóiár-index jól jelzi, hogy a 3 százalékos középtávú inflációs célhoz való felzárkózás a korábban gondoltnál jóval lassabban fog bekövetkezni. Nyeste kifejtette: a szezonális maginfláció is alacsony szinten maradt, 2,5 százalékos volt májusban, jelezve az alapinflációs folyamatok visszafogottságát.
Hozzáfűzte: a monetáris politikát illetően az alacsony infláció, a támogató külső piaci környezet és az Európai Központi Bank múlt héten bejelentett monetáris enyhítései további teret nyújtanak a magyar jegybanknak a kamatcsökkentések folytatására. A júniusi kamatmeghatározó ülésen az Erste elemzőinek várakozása szerint újabb 10 bázisponttal csökkenhet a jegybanki alapkamat.
Mint arról korábban beszámoltunk, javítottak hazánk gazdaságának növekedési előrejelzésein a londoni pénzügyi elemzők a közép-európai térség második félévi kilátásairól készített prognózisukban. Kiderült: a növekedés minősége és dinamikája is javulásnak indult. Nem most korrigáltak először a szigetország szakértői.
Ismert, a KSH adatai szerint a hazai össztermék (GDP) 2014 első negyedévében 3,5 százalékkal nőtt éves összevetésben. Ez megegyezik a múlt hónapban közölt előzetes becsléssel. Ennek hatására a nagy londoni házak az előző, részleges GDP-becslés közzététele után felfelé korrigálták a magyar gazdaságra adott növekedési prognózisaikat az erőteljes első negyedévi teljesítmény alapján.
