Az elemzők sem találnak fogást az adatokon

Akkor is jelentős a foglalkoztatás növekedése, ha nem vesszük bele a közmunkaprogramokat. A kereseteket a költségvetési szféra dobta meg.

Áprilisban a bruttó átlagkereset 4,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a közfoglalkoztatottak nélkül 6,7 százalékos volt a növekedés – jelentette csütörtökön a KSH. A vállalkozásoknál 4,6, a költségvetési szférában 12,8 százalékos volt a keresetnövekedés a közfoglalkozottak nélkül.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) MTI-hez eljuttatott közleményében kiemeli, hogy a kormány intézkedéseinek – a rezsicsökkentésnek, a közszféra béremeléseinek, a munkahelyvédelmi akciótervnek, illetve az aktivitást ösztönző intézkedéseknek – jelentős szerepük van a reálbér növekedésében.

2014. január–áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 232 300, a közfoglalkoztatás nélkül számolva 245 800 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 251 100, a közszférában pedig 234 400 forintot kerestek az emberek, a közfoglalkoztatás hatásának kiszűrésével. A versenyszektorban jelentős mértékű, utoljára 2010 végén tapasztalt létszámbővülés volt áprilisban a legalább öt embert alkalmazó vállalkozásoknál, ezzel több mint 55 ezerrel nőtt a létszám éves összehasonlításban – hívta fel a figyelmet a minisztérium.

Az NGM kiemeli, hogy az átlagbérek folyamatos emelkedése lehetőséget ad a lakosság számára a magasabb életszínvonal megteremtéséhez. A kormány politikájának köszönhetően a gazdasági növekedés egyre szilárdabb alapokra helyezi a családok pénzügyi biztonságát – fogalmaztak.

Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője az MTI-nek elmondta: a keresetek gyorsuló mértékben nőttek áprilisban, ami elsősorban a költségvetési szférában végbement nagy emelkedésnek köszönhető. Kiemelte, hogy a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél a foglalkoztatottak száma is nőtt.

A szakértő kifejtette: 2,8 millióan álltak alkalmazásban, ami az egy évvel korábbinál 150 ezerrel nagyobb létszám. Közfoglalkoztatási programokban idén áprilisban 212 ezren vettek részt – ami újabb csúcsot jelentett –, ez 73 ezres növekedés tavalyhoz képest. A bővülésnek tehát lényegében a felét ez adta, a másik felét, körülbelül 77 ezret más területek, ezen belül a versenyszféra 51 ezret.

Török Bálint hangsúlyozta: kedvező tendencia a foglalkoztatás tartós bővülése, a közfoglalkoztatás nélkül is javulás mutatkozik. Utóbbi valószínűleg elérte a csúcsot áprilisban, hacsak a kabinet nem indít további programokat. A kormányzati szerepvállalás jelentősége bizonyára nagy marad a munkaerőpiacon; ha a versenyszféra tovább erősödne, az még jobb hír lenne. Kérdés, hogy a felmérésben nem szereplő kis- és mikrovállalkozásoknál hogy alakul a helyzet, a munkát végzők számottevő része ugyanis ott található – mondta a Buda-Cash szakértője.

A Raiffeisen Bank vezető elemzője, Török Zoltán is kiemelte, hogy bár a foglalkoztatás bővülése fele részben a közfoglalkoztatásnak köszönhető, ez javuló arányt jelent, mert immár a versenyszférában is gyorsul a munkahelyteremtés. Az elemző szerint a kereseti adatok is kedvező folyamatokról tanúskodnak: a belső kereslet élénkülésének egyik alappillére a reálbérek emelkedése.

A szakértő kifejtette, hogy hónapról hónapra gyorsul a nettó bérkiáramlás, ezzel párhuzamosan pedig az infláció az év első hónapjaiban vagy nagyon alacsony, vagy negatív volt. A reálbér-kiáramlás Török Zoltán szerint nem túlfűtött, ugyanakkor kézzelfogható, és az egyéb – például kiskereskedelmi és háztartási fogyasztási – adatokban is visszaköszön.