Jövőre is kitart a gazdasági növekedés

Az államháztartási deficit aránya idén 2,5 százalék, jövőre 2,9 százalék lehet.

Az elemzés kitér arra: a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának második szakasza beindulni látszik, ami segíti a versenyszféra beruházásainak további bővülését, így a szektor tartósan átveheti az uniós forrásokból megvalósuló állami nagyberuházások szerepét.

A fogyasztás növekedését a rendelkezésre álló jövedelem emelkedése hajtja. A tartósan kedvező gazdasági kilátások és az alacsony kamatok következtében a háztartások fogyasztási hajlandóságának emelkedésére számítanak az elemzők: csökken az „óvatossági megtakarítások” mértéke, továbbá a bankrendszerben a mérlegalkalmazkodás folyamata is lezárul jövőre.

A TakarékBank elemzői 2014-re 3,1 százalékos, 2015-re pedig 2,4 százalékos GDP-bővülésre és arra számítanak, hogy a gyorsuló gazdasági növekedés és a forint várható erősödése elősegítheti a GDP-arányos államadósság mérséklődését a következő két évben – mondta Oszlay András, a bank osztályvezetője szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

Az európai felzárkózó térség piacai jól teljesítettek az elmúlt egy hónapban, és bár ez elsősorban a visszalendülő orosz piacok teljesítményének eredménye, a továbbiakban inkább a közép-európai EU-gazdaságok, köztük Magyarország részvény- és devizapiaci kilátásai ígéretesek – jósolták szerdán ismertetett térségi előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.

A pénzintézet elemzői szerint idén nyár közepéig az alapkamat 2,1 százalékig is csökkenhet, a kamatemelési ciklus „sima átmenettel” való megkezdése miatt már augusztusban véget érhet a kamatcsökkentés. A jegybanki alapkamat emelését valószínűleg 2015 második negyedévétől kezdi meg az MNB és kis lépésekben a jövő év végéig 3,25 százalékig (maximum 3,5 százalékig) folytathatja – elemezte Oszlay.

A forint/euró árfolyam alakulásáról a TakarékBank elemzői úgy vélik: idén éves átlagban 304 forint/euró kurzusra lehet számítani, de év végén már 300 forint alá esik az euró, várhatóan 298 forintot kell majd adni az európai közös pénzért, jövőre az euró éves átlagos árfolyama 293 forint lesz várhatóan.

A költségvetési szférában végbement nagy emelkedésnek tudható be, hogy áprilisban gyorsuló mértékben nőttek a keresetek. A távirati iroda által megszólaltatott elemzők felhívták a figyelmet arra, hogy a közfoglalkoztatási programok nélkül is jelentős a foglalkoztatás bővülése, de a versenyszférában van még mit javulni. Áprilisban a bruttó átlagkereset 4,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a közfoglalkoztatottak nélkül 6,7 százalékos volt a növekedés – jelentette június 19-én a KSH.

Mint arról június 11-én beszámoltunk, továbbra sem lesz jelentős inflációs nyomás az Erste és az ING makroelemzői szerint, akik úgy vélik, hogy bár az év végére 2,2 százalék körülire gyorsulhat az infláció, az éves átlagos index igen alacsony lesz. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölt adatai szerint április után májusban is 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest. Áprilishoz képest 0,2 százalékkal mérséklődtek az árak.

Mint arról korábban beszámoltunk, javítottak hazánk gazdaságának növekedési előrejelzésein a londoni pénzügyi elemzők a közép-európai térség második félévi kilátásairól készített prognózisukban. Kiderült: a növekedés minősége és dinamikája is javulásnak indult. Nem most korrigáltak először a szigetország szakértői.

Ismert, a KSH adatai szerint a hazai össztermék (GDP) 2014 első negyedévében 3,5 százalékkal nőtt éves összevetésben. Ez megegyezik a múlt hónapban közölt előzetes becsléssel. Ennek hatására a nagy londoni házak az előző, részleges GDP-becslés közzététele után felfelé korrigálták a magyar gazdaságra adott növekedési prognózisaikat az erőteljes első negyedévi teljesítmény alapján.

A Nemzetgazdasági Minisztérium olyan erős és versenyképes gazdaságot igyekszik építeni Magyarországon, amely mindenki számára sikert és lehetőséget teremt – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter június 11-i sajtótájékoztatóján, amelyen bemutatta a tárca államtitkárait. Varga hangsúlyozta: a magyar gazdaság előtt kitárultak a lehetőségek, és – a négy évvel ezelőtti állapottal ellentétben – a gazdaságpolitikának nem a válságkezelés vagy az azonnali csődhelyzet elhárítása az alapvető célja.

Kiemelte az újraiparosítási politika kidolgozását és végrehajtását annak érdekében, hogy Magyarország legyen a régió egyik legversenyképesebb országa és növekedési központtá váljon. Varga elmondta: a vállalkozásokat tevékenységük bővítésére és egyre gyorsuló innovációra ösztönzik majd, miközben törekednek az európai uniós források hatékony felhasználására, és továbbra is fegyelmezett költségvetési és pénzügypolitikát folytatnak.

A járműgyártás, illetve a hozzá kapcsolódó beszállítói ágazatok termelése mellett a húsvéti ünnepek hatására az élelmiszer-ipari eladások is hozzájárultak ahhoz, hogy az ipari termelés áprilisban 10,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit és az előző hónappal összevetve 2,4 százalékkal nőtt – jelentette a második becslés alapján június 12-én a Központi Statisztikai Hivatal.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának (nhp) köszönhetően megállt a vállalati hitelállomány visszaesése, és hitelezési fordulat következett be a kis- és közepes vállalkozásoknál, így a bruttó hazai termék (GDP) az idén csaknem egy százalékkal lehet magasabb – közölte az MNB június 13-án. A jegybank kiemeli, hogy a jövőben is előtérbe helyezi a vállalati beruházásokat támogató hitelezési modellt.

A fenntartható gazdasági növekedés szempontjából a vállalati hitelezés, ezen belül is a kis- és középvállalati hitelezés alakulása kiemelten fontos, így az MNB számára prioritás, hogy a hitelállomány csökkenését megállítsa, majd növelje a hitelkibocsátást ezekben a szegmensekben. A gyorsuló hitelezés növeli a gazdasági teljesítményt, miközben a gazdasági növekedés erőteljesebb hitelezést von maga után – olvasható a közleményben.

Már a magánszektorban is látszik a beruházások beindulása – kommentálták banki elemzők a Központi Statisztikai Hivatal adatait, amelyek szerint tovább nőtt a beruházások növekedési üteme, és az idei első negyedévben a volumenindex 22,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.