A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn közzétett adatai szerint az építőipar termelése áprilisban 27,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a munkanaptényezővel kiigazított és a nyers adat szerint egyaránt. Az épületek építése 9,6, az egyéb építményeké – vasútfelújítási és útépítési munkák, valamint közműfejlesztések jóvoltából – 46,5 százalékkal nőtt. Az első négy hónapban 27,5 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene a múlt év azonos időszakához képest.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: a számok azt mutatják, hogy a magyar építőipar kezd kilábalni az elmúlt évek nagyon mély válságából. A szerződésállomány növekedése alátámasztja, hogy a következő hónapokban tovább javulhat az ágazat teljesítménye, a bővülés így, amellett, hogy hozzájárul a gazdasági növekedéshez, új munkahelyeket is teremt – tette hozzá a Díj a sikeres vállalkozásokért májusi elismeréseinek átadását követően újságíróknak.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar gazdaság kijött a válságból, a visszaesésből, a gazdaság teljesítménye 2013 vége óta egyre ütemesebben növekszik. Az idei első öt hónap adatai azt mutatják, hogy a magyar gazdaság az Európai Unió tagállamai között is dobogós helyen van. A negyedéves növekedésben holtversenyben első helyen áll, az éves GDP-adatok összevetésében pedig az első három között – ismertette. Mivel a növekedés egyre több ágazatra terjed ki, és a bizalmi indexek is erősödnek, a következő hónapokban és években is folytatódhat a jó teljesítményünk – összegezte Varga.
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint bár a következő hónapokban az építőipari növekedés üteme fokozatosan lassul majd, de összességében az év egészében 20 százalék körüli lehet a bővülés. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy továbbra is az európai uniós forrásokból megvalósuló nagy állami infrastrukturális beruházások húzzák az építőipart.
Az építőipari vállalkozások április végi szerződésállománya 65,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, de az épületek építésére vonatkozó szerződéseknél 7,1 százalékos, míg az egyéb építményeknél 85,8 százalékos a növekedés az előző év azonos időszakához képest – emelte ki.
Az elemző szerint ezek az adatok is azt mutatják, hogy az infrastruktúra-fejlesztés hajtja a növekedést. Jövőre fokozatosan kifutnak az uniós támogatású állami projektek, ami az építőipari mutatókban is megjelenik majd, 2015-ben várhatóan már csak egy számjegyű bővülés lesz az ágazatban – mondta Gabler Gergely.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke szintén úgy látja, hogy az építőiparban tavaly megindult növekedés az idei egész évre jellemző lesz. A bővülés azonban aszimmetrikus, az épületek építésénél egy számjegyű növekedésre számítanak, lényegesen kisebbre, mint az infrastrukturális beruházásokat tartalmazó egyéb építmények építésénél – fogalmazott a szervezet alelnöke.
Koji László kiemelte: a lakásépítések és a lakásfelújítások nem mozdultak, és érdemi növekedésre ebben az évben nem is számítanak, ezért az építőiparban dolgozó vállalkozásoknak viszonylag kisebb része érzékeli a lendületet. A lakossági kereslet élénküléséhez állami szerepvállalásra, kedvezményes kamatozású hitelkonstrukcióra van szükség – tette hozzá.
