Orbán Viktor az ünnepségen tartott beszédében azt hangsúlyozta: Belgrád Európának a Balkánra nyíló kapuja, ezért az Európai Unió nem lehet meg sokáig Belgrád és Szerbia nélkül, mert „az olyan lenne, mintha a kerítésen kívül helyezte volna azt az ajtót, amelyen át közlekedni akar”.
„Ahogy a Duna kapcsolatot teremt vízgyűjtő területének folyói között, ugyanúgy kell Európának is egybegyűjtenie és összekapcsolnia – egységes európai hagyománnyá alakítva – az Európát alkotó nemzeti kultúrákat” – fogalmazott a magyar kormányfő, hozzátéve, hogy ezt a kulturális sokszínűséget az EU létrehozásakor megfogalmazott alapszerződés európai értéknek tekinti. „Mi azt szeretnénk, hogy ha az egységes európai kultúrában minden nemzet meg tudná őrizni a saját identitását” – mondta.
A magyarok számára ugyanis olyan Európa megteremtése és védelme a cél – folytatta –, ahol minden ember és minden nemzet otthon érzi magát.
A miniszterelnök megerősítette: a magyar kormány támogatja Szerbia EU-csatlakozását, ami nem aktuálpolitikai, hanem elvi kérdés, „a közép-európai sorsközösségből fakadó erkölcsi kötelesség”. Ez egyben Magyarország érdeke is, mert „akkor érezzük magunkat igazán biztonságban, ha minden szomszédunk az EU-hoz tartozik” – jegyezte meg.
Orbán elmondta, örömmel tölti el, hogy a magyar kultúrának végre lesz háza abban a városban, amely évszázadokon keresztül összekötötte a magyar és a szerb népet. A kormányfő azt várja az intézettől, hogy otthont teremtsen a magyar és a szerb kultúra közötti párbeszédnek, hogy összegyűjtse, megőrizze a magyar és a szerb kultúra közös értékkincsét és további alkotásokkal gyarapítsa azt.
Tomislav Nikolic szerb államfő beszédében kiemelte, a Belgrádi Magyar Intézet újabb bizonyítéka annak, hogy a kétoldalú együttműködést tovább fejleszti és építi a két nép.
Elégedetten nyugtázta, hogy Magyarország és Szerbia párbeszéde az utóbbi két évben egyre intenzívebbé és jobbá vált. Emlékeztetett arra, hogy ebben hatalmas szerepe volt a tavaly nyári csúrogi megemlékezésnek, amikor ő maga és Áder János magyar elnök fejet hajtott a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzett magyar és szerb áldozatok előtt. Megismételte akkori kijelentését, miszerint az új közös jövő felé kell fordulni a két nép kapcsolatában.
„Ebben a szellemben kell a múltra is tekinteni, amelyben Szerbia és Magyarország egyszer ugyanazon, másszor ellentétes oldalon állt. A közös földrajzi tér és az egymásra utaltság erős történelmi és kulturális köteléket alakított ki, ma pedig a térség közös európai jövője is összeköt bennünket” – fogalmazott Nikolic. Nagyon fontosnak nevezte azt a támogatást, amelyet Magyarország Szerbia európai uniós csatlakozási folyamata során nyújt.
A szerb elnök felidézte a történelem és a kultúra azon pontjait, amelyek összekötötték a szerbséget és a magyarságot, kitért arra, hogy Hunyadi János, Petőfi Sándor és Kosztolányi Dezső is a közös múlt része. „Ha végigtekintünk a közös múlton és a jelenlegi alkotói hatásokon a kultúrában és a művészetben, teljesen magától értetődő, hogy egy ilyen intézmény létezése, mint amelyet most itt megnyitunk” – zárta beszédét Nikolic, hozzátéve még, hogy a magyar–szerb kormányzati csúcs várhatóan tovább mélyíti a két ország jó kapcsolatát.
A Belgrádi Magyar Intézet megnyitóján Aknay János Kossuth-díjas festő, valamint Asszonyi Tamás szobrászművész alkotásaiból nyílt tárlat. Aknay épületkonstrukciókat ábrázoló, Emlék című sorozatából, valamint angyalsorozatából állították ki képeket.
Az intézet megnyitása előtt Orbán Viktor külön is megbeszélést folytatott a szerb államfővel az elnöki palotában. A szerb köztársasági elnöki hivatal közleménye szerint Nikolic megköszönte Orbán Viktornak Magyarország segítségét és támogatását, amelyet a Szerbiát sújtó májusi árvizek idején és azt követően nyújtott.
A megbeszélésen elhangzott, hogy a történelem során a két népet összekötötte a nagyhatalmak elleni közös küzdelem, a 20. század második felében tapasztalható ellentétet pedig az emlékeknek kell meghagyni és inkább a közös jövő felé fordulni. A szerb elnök kiemelte, hogy a vajdasági magyar kisebbség összekötő szerepet tölt be a két ország között és a jó kapcsolatok folytatása továbbra is mindkét fél érdeke.
Orbán megismételte, hogy Magyarország támogatja Szerbia európai integrációját. „Mi, politikusok tudjuk, hogy nem létezik problémamentes helyzet, hanem csak a nagyobb vagy a kisebb probléma közül választhatunk. Az európai uniós tagság számos előnnyel jár, de tisztában kell lenni azzal is, hogy gondok is léteznek” – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök.
Magyarország sajátos modell szerint tudott kilépni a gazdasági válságból, és emiatt sok problémája volt – húzta alá Orbán, hozzátéve azonban, hogy ez a modell jónak és reálisnak bizonyult.
