A Fidesz és a KDNP EP-képviselői felhívták a figyelmet: az európai liberálisok és szocialisták a magyar baloldali pártok kezdeményezésére akarnak ismét az Európai Parlament plenáris ülésén foglalkozni Magyarországgal.
„Az önkormányzati választásokon idén már harmadik alkalommal szenvedett súlyos vereséget a magyar baloldal. Úgy látszik, semmit sem tanultak a múlt kudarcaiból. Ahogy eddig, most is európai szövetségeseikhez fordulnak azért, hogy a brüsszeli színtéren igyekezzenek elégtételt venni. Tudniuk kell azonban, akárhányszor is támadják az EP-ben Magyarországot, a magyar választók döntését nem lehet felülírni sem Strasbourgban, sem Brüsszelben. A Fidesz–KDNP képviselői készen állnak arra, hogy ahogyan az elmúlt évek során, úgy a keddi plenáris vitán is kiálljanak a nemzeti érdekekért” – olvasható a közleményben.
A jövő héten már hétfő este szó lesz Magyarországról Strasbourgban, igaz, akkor még nem a plenáris EP-ülésen. Molnár Csaba és Niedermüller Péter, a DK két EP-képviselője nyilvános meghallgatást szervez az EP épületében a magyarországi médiahelyzetről és sajtószabadságról.
A magyar kormány, ha szükséges, a brüsszeli intézmények előtt is ki fog állni a reklámadóért, mert „a reklámadó ügye közteher-viselési kérdés” – így reagált Kurucz Éva kormányszóvivő arra, hogy – mint arról a Népszabadság csütörtökön beszámolt – az RTL-csoport hivatalos panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnál a reklámadó miatt.
A kormányszóvivő az MTI-nek küldött reagálásában hangsúlyozta: a kabinet meg fogja védeni a reklámadót, ahogyan megvédte a bankadót és a rezsicsökkentést is. Nem ez az első eset, amikor bizonyos gazdasági szereplők nyomást akarnak gyakorolni a kormányra, így volt ez a bankadó bevezetésekor, a rezsicsökkenéskor, és most így van a reklámadó bevezetésekor is – fogalmazott.
Kurucz Éva kijelentette: a kormány kitart amellett, hogy minden gazdasági szereplőnek arányosan ki kell vennie a részét a közteherviselésből. A reklámadó is egy olyan adónem, amely a reklámbevétellel arányosan növekszik – jegyezte meg a szóvivő. Hozzátette, az RTL Klub csupán egyike a reklámadó hatálya alá eső több száz vállalkozásnak.
A teljes szakma tiltakozása mellett beterjesztett reklámadó számos toldozgatáson és módosításon esett keresztül azóta, hogy L. Simon László benyújtotta. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára által beadott korábbi módosítás például kőkemény sarccal sújtotta volna a kisvállalkozásokat is azáltal, hogy 25 ezer forintban határozta meg a reklámadó mértékének alsó határát; így a kicsiknek is fizetniük kellett volna akkor, ha a Facebooknál vagy a Google-nál hirdetnek – ezzel maga a módosítást jegyző L. Simon sem volt tisztában.
Később a 8 ezer vállalkozót sújtó adóról szóló törvénymódosítást módosították, az értékhatárt egy csapásra a százszorosára, 2,5 millió forintra emelték, így legalább a legkisebb hirdetőket mentesítették alóla. Később a törvényt jegyző L. Simon augusztus folyamán közölte, hogy bevonják az adózók körébe az – általa tévesen „tartalomszolgáltatóknak” nevezett – tartalommegosztó oldalakat, mint a már említett Google és a Facebook; ez egyébként igen ambiciózus ötlet lenne, hiszen eddig még sem a francia, sem az olasz kormánynak nem sikerült.
