Másrészt a törvénymódosító javaslat szerint a reklám közzétevőjének nyilatkoznia kell arról, hogy az adófizetési kötelezettségének eleget tesz-e – amennyiben ilyen nyilatkozatot nem tesz, akkor a hirdetőnek (a megrendelőnek) kell az adót megfizetnie – emlékeztetett az ügyvédi iroda. Ráadásul a hirdetőt terhelő adókulcs kifejezetten magas: egy 25 ezer forintos, havi adómentes kereten túlmenően, nyilatkozat hiányában, a hirdetőknek 20 százalékos adókulccsal kellett volna a reklámadót megfizetniük. Az adó egyébként sávos rendszerében ilyen mértékű adóteher a 10-15 milliárd forint közötti árbevételű médiacégeket sújtja.
A Magyar Reklámszövetség tagozataként működő IAB (Interactive Advertising Bureau) a hazai online, interaktív, digitális marketinggel, hirdetéssel és reklámpiaccal foglalkozik. A szervezetnek nincs hivatalos állásfoglalása a reklámadó ügyében, Somogyi Endre ügyvezető igazgató inkább „iparági közbeszédről” nyilatkozott az MNO-nak még az első, 25 ezer forintos módosítás kapcsán. Mint mondta, az IAB jelenleg próbálja tisztába tenni az L. Simon László által benyújtott módosítást, de úgy látja, a szabályozás komoly értelmezési és alkalmazási nehézségekkel küzd.
A törvény szövege azt írta volna elő, hogy ha egy vállalkozás Facebookon vagy a Google-on hirdet, akkor a 25 ezer forint feletti összeg adóalapjának 20 százalékát a mamutcégek kötelesek befizetni. Ez a forgatókönyv akkor valósulhatott volna meg, ha a Facebook vagy a Google ki is állítja az igazolást a hirdetés megrendelőjének, hogy ő befizette az adott összeget. Ha ez nem történik meg, akkor a kkv-t terheli a reklámadó. Somogyi nem tartja valószínűnek, hogy a két cég le fogja róni a kívánt összeget, ugyanis számukra vannak sokkal fontosabb piacok is, mint a magyar.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!