A módosítás módosítása

Az előző verzió legkevesebb 8 ezer kisvállalkozót sújtott volna.

Másrészt a törvénymódosító javaslat szerint a reklám közzétevőjének nyilatkoznia kell arról, hogy az adófizetési kötelezettségének eleget tesz-e – amennyiben ilyen nyilatkozatot nem tesz, akkor a hirdetőnek (a megrendelőnek) kell az adót megfizetnie – emlékeztetett az ügyvédi iroda. Ráadásul a hirdetőt terhelő adókulcs kifejezetten magas: egy 25 ezer forintos, havi adómentes kereten túlmenően, nyilatkozat hiányában, a hirdetőknek 20 százalékos adókulccsal kellett volna a reklámadót megfizetniük. Az adó egyébként sávos rendszerében ilyen mértékű adóteher a 10-15 milliárd forint közötti árbevételű médiacégeket sújtja.

A Magyar Reklámszövetség tagozataként működő IAB (Interactive Advertising Bureau) a hazai online, interaktív, digitális marketinggel, hirdetéssel és reklámpiaccal foglalkozik. A szervezetnek nincs hivatalos állásfoglalása a reklámadó ügyében, Somogyi Endre ügyvezető igazgató inkább „iparági közbeszédről” nyilatkozott az MNO-nak még az első, 25 ezer forintos módosítás kapcsán. Mint mondta, az IAB jelenleg próbálja tisztába tenni az L. Simon László által benyújtott módosítást, de úgy látja, a szabályozás komoly értelmezési és alkalmazási nehézségekkel küzd.

A törvény szövege azt írta volna elő, hogy ha egy vállalkozás Facebookon vagy a Google-on hirdet, akkor a 25 ezer forint feletti összeg adóalapjának 20 százalékát a mamutcégek kötelesek befizetni. Ez a forgatókönyv akkor valósulhatott volna meg, ha a Facebook vagy a Google ki is állítja az igazolást a hirdetés megrendelőjének, hogy ő befizette az adott összeget. Ha ez nem történik meg, akkor a kkv-t terheli a reklámadó. Somogyi nem tartja valószínűnek, hogy a két cég le fogja róni a kívánt összeget, ugyanis számukra vannak sokkal fontosabb piacok is, mint a magyar.

Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy a Google vagy a Facebook egyszer csak lekapcsolja a szolgáltatást és kivonul az országból a reklámadó miatt, de az a legvalószínűbb, hogy figyelmen kívül fogják hagyni a rendelkezést. Ezt amúgy a törvény betűi alapján meg is tehetik: egyszerűen nem állítják ki az igazolást a befizetésről, és így az adó a megrendelőre hárul. A problémás helyzet – a 25 ezer forintos értékhatár esetén – mintegy 8000 kis- és középvállalkozást érintett volna Magyarországon, ennyien hirdetnek most a Facebookon és a Google-on. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a 41 milliárd forintos digitális reklámköltési torta 46 százalékát teszi ki a két felület – vagyis közel 19 milliárdos a szelet –, akkor nem kétséges, hogy a vonatkozó rendelkezés alapjaiban fogja megrengetni a piacot – mondta el Somogyi.

További gondot jelent a reklámozó cégek számára, hogy egyáltalán eljut-e hozzájuk a bevezetésig tartó rövid idő alatt az információ, hogy technikailag miképp fizessék be az új adót vagy hogyan mentesítsék magukat alóla. Szintén új helyzetet teremt, hogy a hirdető vállalkozások és a vállalatok eddig éves elszámolással dolgoztak, most viszont havi szinten kellene összesíteni reklámköltségeiket és ez alapján kikérni a mentesítő nyilatkozatot. Somogyi úgy látja, a piaci résztvevők egyelőre egyeztetnek a változások kapcsán, de a sok bizonytalanság miatt egyelőre megjósolhatatlan, hogy mit fognak lépni.

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint nyilvánvaló, hogy a Facebooktól vagy a Google-tól egy magyar hirdető hiába fog várni egy ilyen nyilatkozatot, ezáltal az itt elhelyezett reklámok megrendelőit sújtani fogja a 20 százalékos adóteher. Ezt súlyosbítja továbbá, hogy a jogszabály társasági adót módosító rendelkezése kimondja: ilyen esetekben a hirdető a hirdetés költségét a társaságiadó-alapjával szemben sem számolhatja el. Míg ez a rendelkezés egyrészt kifejezetten logikátlan és idegen a társasági adó rendszerétől, addig további jelentős adóhátrányt okoz az interneten hirdetőknek – tették hozzá.

Az MNO-nak az iroda munkatársa azt is elmondta, hogy a Facebook és a Google minden bizonnyal nem fog részletes kimutatást vezetni a hirdetők befizetéseiről, így azt az adóhatóság csak az adott cég kimutatásában találhatja azt meg. Magyarországon egyébként közvetlenül a Facebookon és a Google-on nem lesz behajtható az adó, amely a hazai kis- és középvállalatokra hárul majd – tette hozzá az iroda szakértője.

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda úgy látja, hiányossága továbbá a javaslatnak, hogy nem rendelkezik arról, mi történik, ha mind a reklám közzétevője, mind pedig a megrendelő befizeti az adót. A fenti nyilatkozat elmaradása ugyanis a reklám közzétevőjének adókötelezettségét nem érinti, ezért előfordulhat, hogy ugyanazon reklám után mind a megrendelő, mind pedig a közzétevő adót fizet. Indokolt lenne, hogy ilyen esetben valamely fél visszaigényelhesse az általa megfizetett adót, ennek jogszabályi feltételeit azonban a javaslat nem rendezi – hívta fel a figyelmet az iroda.

Mint arról korábban beszámoltunk, csupán két és fél hete fogadták el a reklámadóról szóló törvényt, L. Simon László máris módosította volna. Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke az MNO-nak azt mondta, súlyos adminisztrációs terhet jelenthet mind a hirdető vállalatokra – különösen a kkv-szektorra –, mind a NAV-ra nézve, ha a törvényt jelenlegi formájában vezetik be. Az RTL-csoport szerint ellehetetlenítésüket és ezzel a sajtószabadság durva korlátozását célozza a módosító javaslat. Simon Zsolt, a TV2 vezérigazgatója portálunknak elmondta, jövőre 3 milliárd forintot kell fizetniük.

A reklámadó június 11-ei elfogadása előtt a Magyar Reklámszövetség kezdeményezésére lapok sora jelent meg üres oldallal a reklámadó tervezett bevezetése elleni tiltakozásképp. Televíziócsatornák – köztük az RTL Klub – elsötétítéssel, rádiók a tiltakozás szövegének beolvasásával demonstráltak. A csatlakozó netes médiumok szintén egy tiltakozó szöveget helyeztek el oldalukon, köztük az MNO is. Szakmai szervezetek tízszázalékos létszámcsökkentést sem tartanak kizártnak a sajtóban a reklámadó bevezetése miatt.

A javaslatot benyújtó L. Simon László a parlamenti vitában úgy fogalmazott: a törvényjavaslat nem csorbítja a sajtószabadságot. Egyben megerősítette, 8-10 milliárdos bevételre számítanak a reklámadóból. [A tervezet útja az elfogadott törvényjavaslatig ide kattintva érhető el.] Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető a különféle médiumok tiltakozása kapcsán azt hangsúlyozta, a reklámadó egyetlen újság vagy televízió belső életébe sem szól bele, így tehát „a média szabadságához semmi köze sincs”. A fideszes Gulyás Gergely is kiállt az új adónem mellett.

A törvényalkotási bizottság ülésén, amelynek során a 25 ezer forintos értékhatárt 2,5 millió forintosra emelték, L. Simon László arról beszélt, hogy a 25 ezres limit is tartható lett volna – számolt be róla a 444.hu –, ugyanis a politikus szerint a Facebook és a Google mint külföldi tartalomszolgáltatók átvállalták volna az adófizetést a magyar cégektől annak érdekében, hogy ne veszítsék el a magyar ügyfeleiket.