A módosítás módosítása

Az előző verzió legkevesebb 8 ezer kisvállalkozót sújtott volna.

MNO
2014. 07. 02. 18:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Erről szóló módosító javaslatot fogadott el szerdán az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a reklámadóról szóló jogszabály változtatásához. Eszerint az adó alapja a reklámközzététel havi összesített ellenértékének 2,5 millió forintot meghaladó része, az adó mértéke pedig 20 százalék.

Ismert, az L. Simon László által korábban benyújtott verziónak a 25 ezer forintos értékhatára miatt a kisvállalkozásoknak is fizetnie kellett volna reklámadót akkor, ha a Facebooknál vagy a Google-nál hirdetnek. Eszerint a kisvállalkozásoknak akkor nem kellett volna adót fizetniük, ha azt a Facebook vagy a Google befizetné. Mivel azonban ezek a mamutvállalatok nem magyarországi adóalanyok, ezért nekik a reklámadót nem kell befizetniük, így a reklámadó befizetési kötelezettsége a hirdetőt terheli. Ez egyébként az a tétel, amiről az RTL Klub kedd esti híradójában L. Simon elsőre úgy tudta, hogy a kis- és középvállalkozásoknak nem kell befizetniük, ha a külföldi adóalany az adót nem fizeti ki.

A nap folyamán a 25 ezer forintos értékhatárról szóló törvénymódosítás módosítása előtt az MNO több érintettet is megkérdezett, mi a véleményük a reklámadó ilyen formájában történő bevezetéséről; bár a módosítás mostani módosításának, azaz a 2,5 millió forintra emelt értékhatárnak köszönhetően a kisvállalkozókat már nem sújtja akkora mértékben ez az adónem, a jogi bizonytalanságra és az adminisztrációs terhekre vonatkozó aggodalmaikra az értékhatár megemelése önmagában nem nyújt orvosságot.

A reklámadótörvényhez benyújtott módosító indítvány célja egyértelmű: betömni mindazon kiskapukat, amelyeket az eredeti törvényszöveg nyitva hagyott, azonban ez várhatóan méltánytalan adóterhet és súlyos jogi bizonytalanságot fog okozni – nyilatkozott korábban a Jalsovszky Ügyvédi Iroda az MNO-nak az első, 25 ezer forintos értékhatárról szóló módosítás kapcsán.

Az iroda emlékeztetett arra, hogy ez a javaslat bevezeti a „túlnyomórészt magyar nyelvű” internetes oldal fogalmát, és adókötelessé teszi az ilyen oldalon elhelyezett reklám közzétételét. Kérdéses, hogy mi minősül „túlnyomórészt magyar nyelvű” oldalnak. A Google oldala például más-más nyelven jelenik meg attól függően, hogy hol és milyen IP-cím alatt jelentkezünk be. Minősül-e a Google „túlnyomórészt magyar nyelvű” oldalnak? Hasonlóan, a Facebookon mindenki a saját profilját látja az általa beállított nyelven. Minősülhet-e a Facebook „túlnyomórészt magyar nyelvű” oldalnak? Ezekre a kérdésekre a válasz korántsem egyértelmű – fejtette ki a Jalsovszky iroda.

Másrészt a törvénymódosító javaslat szerint a reklám közzétevőjének nyilatkoznia kell arról, hogy az adófizetési kötelezettségének eleget tesz-e – amennyiben ilyen nyilatkozatot nem tesz, akkor a hirdetőnek (a megrendelőnek) kell az adót megfizetnie – emlékeztetett az ügyvédi iroda. Ráadásul a hirdetőt terhelő adókulcs kifejezetten magas: egy 25 ezer forintos, havi adómentes kereten túlmenően, nyilatkozat hiányában, a hirdetőknek 20 százalékos adókulccsal kellett volna a reklámadót megfizetniük. Az adó egyébként sávos rendszerében ilyen mértékű adóteher a 10-15 milliárd forint közötti árbevételű médiacégeket sújtja.

A Magyar Reklámszövetség tagozataként működő IAB (Interactive Advertising Bureau) a hazai online, interaktív, digitális marketinggel, hirdetéssel és reklámpiaccal foglalkozik. A szervezetnek nincs hivatalos állásfoglalása a reklámadó ügyében, Somogyi Endre ügyvezető igazgató inkább „iparági közbeszédről” nyilatkozott az MNO-nak még az első, 25 ezer forintos módosítás kapcsán. Mint mondta, az IAB jelenleg próbálja tisztába tenni az L. Simon László által benyújtott módosítást, de úgy látja, a szabályozás komoly értelmezési és alkalmazási nehézségekkel küzd.

A törvény szövege azt írta volna elő, hogy ha egy vállalkozás Facebookon vagy a Google-on hirdet, akkor a 25 ezer forint feletti összeg adóalapjának 20 százalékát a mamutcégek kötelesek befizetni. Ez a forgatókönyv akkor valósulhatott volna meg, ha a Facebook vagy a Google ki is állítja az igazolást a hirdetés megrendelőjének, hogy ő befizette az adott összeget. Ha ez nem történik meg, akkor a kkv-t terheli a reklámadó. Somogyi nem tartja valószínűnek, hogy a két cég le fogja róni a kívánt összeget, ugyanis számukra vannak sokkal fontosabb piacok is, mint a magyar.

Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy a Google vagy a Facebook egyszer csak lekapcsolja a szolgáltatást és kivonul az országból a reklámadó miatt, de az a legvalószínűbb, hogy figyelmen kívül fogják hagyni a rendelkezést. Ezt amúgy a törvény betűi alapján meg is tehetik: egyszerűen nem állítják ki az igazolást a befizetésről, és így az adó a megrendelőre hárul. A problémás helyzet – a 25 ezer forintos értékhatár esetén – mintegy 8000 kis- és középvállalkozást érintett volna Magyarországon, ennyien hirdetnek most a Facebookon és a Google-on. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a 41 milliárd forintos digitális reklámköltési torta 46 százalékát teszi ki a két felület – vagyis közel 19 milliárdos a szelet –, akkor nem kétséges, hogy a vonatkozó rendelkezés alapjaiban fogja megrengetni a piacot – mondta el Somogyi.

További gondot jelent a reklámozó cégek számára, hogy egyáltalán eljut-e hozzájuk a bevezetésig tartó rövid idő alatt az információ, hogy technikailag miképp fizessék be az új adót vagy hogyan mentesítsék magukat alóla. Szintén új helyzetet teremt, hogy a hirdető vállalkozások és a vállalatok eddig éves elszámolással dolgoztak, most viszont havi szinten kellene összesíteni reklámköltségeiket és ez alapján kikérni a mentesítő nyilatkozatot. Somogyi úgy látja, a piaci résztvevők egyelőre egyeztetnek a változások kapcsán, de a sok bizonytalanság miatt egyelőre megjósolhatatlan, hogy mit fognak lépni.

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint nyilvánvaló, hogy a Facebooktól vagy a Google-tól egy magyar hirdető hiába fog várni egy ilyen nyilatkozatot, ezáltal az itt elhelyezett reklámok megrendelőit sújtani fogja a 20 százalékos adóteher. Ezt súlyosbítja továbbá, hogy a jogszabály társasági adót módosító rendelkezése kimondja: ilyen esetekben a hirdető a hirdetés költségét a társaságiadó-alapjával szemben sem számolhatja el. Míg ez a rendelkezés egyrészt kifejezetten logikátlan és idegen a társasági adó rendszerétől, addig további jelentős adóhátrányt okoz az interneten hirdetőknek – tették hozzá.

Az MNO-nak az iroda munkatársa azt is elmondta, hogy a Facebook és a Google minden bizonnyal nem fog részletes kimutatást vezetni a hirdetők befizetéseiről, így azt az adóhatóság csak az adott cég kimutatásában találhatja azt meg. Magyarországon egyébként közvetlenül a Facebookon és a Google-on nem lesz behajtható az adó, amely a hazai kis- és középvállalatokra hárul majd – tette hozzá az iroda szakértője.

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda úgy látja, hiányossága továbbá a javaslatnak, hogy nem rendelkezik arról, mi történik, ha mind a reklám közzétevője, mind pedig a megrendelő befizeti az adót. A fenti nyilatkozat elmaradása ugyanis a reklám közzétevőjének adókötelezettségét nem érinti, ezért előfordulhat, hogy ugyanazon reklám után mind a megrendelő, mind pedig a közzétevő adót fizet. Indokolt lenne, hogy ilyen esetben valamely fél visszaigényelhesse az általa megfizetett adót, ennek jogszabályi feltételeit azonban a javaslat nem rendezi – hívta fel a figyelmet az iroda.

Mint arról korábban beszámoltunk, csupán két és fél hete fogadták el a reklámadóról szóló törvényt, L. Simon László máris módosította volna. Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke az MNO-nak azt mondta, súlyos adminisztrációs terhet jelenthet mind a hirdető vállalatokra – különösen a kkv-szektorra –, mind a NAV-ra nézve, ha a törvényt jelenlegi formájában vezetik be. Az RTL-csoport szerint ellehetetlenítésüket és ezzel a sajtószabadság durva korlátozását célozza a módosító javaslat. Simon Zsolt, a TV2 vezérigazgatója portálunknak elmondta, jövőre 3 milliárd forintot kell fizetniük.

A reklámadó június 11-ei elfogadása előtt a Magyar Reklámszövetség kezdeményezésére lapok sora jelent meg üres oldallal a reklámadó tervezett bevezetése elleni tiltakozásképp. Televíziócsatornák – köztük az RTL Klub – elsötétítéssel, rádiók a tiltakozás szövegének beolvasásával demonstráltak. A csatlakozó netes médiumok szintén egy tiltakozó szöveget helyeztek el oldalukon, köztük az MNO is. Szakmai szervezetek tízszázalékos létszámcsökkentést sem tartanak kizártnak a sajtóban a reklámadó bevezetése miatt.

A javaslatot benyújtó L. Simon László a parlamenti vitában úgy fogalmazott: a törvényjavaslat nem csorbítja a sajtószabadságot. Egyben megerősítette, 8-10 milliárdos bevételre számítanak a reklámadóból. [A tervezet útja az elfogadott törvényjavaslatig ide kattintva érhető el.] Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető a különféle médiumok tiltakozása kapcsán azt hangsúlyozta, a reklámadó egyetlen újság vagy televízió belső életébe sem szól bele, így tehát „a média szabadságához semmi köze sincs”. A fideszes Gulyás Gergely is kiállt az új adónem mellett.

A törvényalkotási bizottság ülésén, amelynek során a 25 ezer forintos értékhatárt 2,5 millió forintosra emelték, L. Simon László arról beszélt, hogy a 25 ezres limit is tartható lett volna – számolt be róla a 444.hu –, ugyanis a politikus szerint a Facebook és a Google mint külföldi tartalomszolgáltatók átvállalták volna az adófizetést a magyar cégektől annak érdekében, hogy ne veszítsék el a magyar ügyfeleiket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.