A reklámadóról szóló törvényt június 11-én fogadta el a Ház, de L. Simon László most egyebek közt azzal a céllal változtatna a jogszabályon, hogy korlátozza az adóalap csökkentésének lehetőségét az idei évben. Erre a javaslat értelmében csak akkor lenne mód, ha az adóalany 2013-as üzleti évének adózás előtti eredménye nulla vagy negatív. Az indoklás szerint a módosítás figyelemmel van arra, hogy nem kizárt, hogy egyes adózóknak kreatív ügyletekkel negatív lett a társaságiadó-alapjuk.
Ahogy korábbi nyilatkozataiban, most is azt kéri a kormányzattól a Magyar Reklámszövetség, hogy egyeztessék az iparági képviselőkkel azt a célt, amelyet el akarnak érni a módosítással. A jogalkotás során ugyanis akár bekerülhetnek a törvénybe olyan megfogalmazások is, melyeket a kabinet nem szeretett volna viszontlátni, ez pedig komoly problémákhoz vezethet.
Mint portálunknak a szervezet elnöke, Urbán Zsolt kifejtette, a reklámadó módosítása kapcsán két részletet alaposan meg kellene vizsgálni. Az egyik az önreklám kérdése, mely minden olyan vállalatot érint, mely saját szolgáltatását, áruját vagy akár nevét, logóját reklámozza. Utóbbi lehet például egy benzinkút vagy egy bank logója, s ide tartozik a Magyar Posta is, mely szintén nem klasszikus hirdető. Előbbiekre jelen állás szerint szintén vonatkoznak a reklámadó rendelkezései, hiszen az adott reklám közzétételével kapcsolatos költségek az adóalap részét képezik, ami alapján a reklámadót kell fizetni.
Szintén kérdéses az a rendelkezés, amely szerint a reklám közzétevőjének nyilatkoznia kell arról, hogy az adófizetési kötelezettségének eleget tesz – amennyiben ilyen nyilatkozat nem áll a hirdető rendelkezésére, ő lesz köteles adót fizetni, mégpedig a 25 ezer forint feletti összeg 20 százalékát. Urbán szerint itt jön a másik probléma, a kis- és középvállalkozások közül ugyanis sokan nem is fogják tudni, hogy bevallási kötelezettségük van, ha ilyen nyilatkozattal nem rendelkeznek. Az elnök jelzi: havonta a becslések szerint mintegy 15 ezer kis és közepes cég hirdet ma a Facebookon és a Google-on. „Hogyan lehet majd ellenőrizni, hogy ki fizeti be a reklámadót: a hirdetést megrendelő cég, vagy a hirdetést feladó reklámügynökség? Mi történik, ha véletlenül mindketten leróják az adót? Visszakapja valamelyikük a túlfizetést?” – teszi fel a kérdést Urbán.
Az elnök súlyos adminisztrációs terhet jósol mind a hirdető vállalatokra – különösen a kkv-szektorra –, mind a NAV-ra nézve, ha a törvényt jelenlegi formájában vezetik be, s ez komoly költségeket fog maga után vonni. Az RTL-t érintő terhekről nem kívánt nyilatkozni, viszont újra felvetette az iparági egyeztetés szükségességét. A kabinet célja ugyanis a szövetség számára most is világos a reklámadót illetően, de félő, hogy a módosítással nem azt fogják elérni, amit terveznek.
Az eredeti törvényjavaslathoz hasonlóan a most benyújtott módosító javaslat is meglepetésként érte a szakmát, hisz az indítványt nem előzte meg semmilyen konzultáció – reagált az MNO megkeresésére Simon Zsolt, a TV2 vezérigazgatója és tulajdonosa. A jogszabály új verziója még nagyobb iparági összefogást vonhat maga után, hiszen a reklámok közreadói mellett a hirdetőket is bevonja az adófizetői körbe, vélekedett.
„Szeretném leszögezni, hogy a reklámadó minden korábbi híreszteléssel ellentétben a TV2-t is érinti: az adóalap csökkentésére vonatkozó lehetőség ugyanis csak annyiban könnyít a helyzetünkön, hogy az idei évben nem kellene reklámadót fizetnünk, mivel az elmúlt években olyan mértékű elhatárolt veszteséget halmoztunk fel” – jelentette ki a kereskedelmi csatorna igazgatója. Hangsúlyozta, a továbbiakban a TV2-t is érintené a közteher, „méghozzá nem is kis mértékben”, hiszen a televízió 2015-től már a 40 százalékos adóval sújtott sávba eshet bele, így az adó elérheti a hárommilliárd forintos szintet.
Az RTL Klub szerint ellehetetlenítésüket és ezzel a sajtószabadság durva korlátozását célozza az a módosító javaslat, amelyet L. Simon terjesztett be hétfőn a reklámadóról szóló jogszabályhoz. A társaság közleményében azt írta: „szinte tudni lehetett, hogy ha az eredetileg elfogadott törvényt nem sikerül úgy megfogalmazni, hogy ezt a célt elérje, azon nyomban módosítani fogják, és még inkább az RTL-re szabják”. Szerintük mindez egyértelmű beismerése annak, amit a társaság hetek óta állított: a törvénynek semmi köze az arányos közteherviseléshez vagy a kereskedelmi televíziók műsoraihoz.
Szerintük a törvény célja mostantól még világosabb, ne maradjon olyan jelentős médium az országban, amelyet a hatalom nem tud befolyásolni. „Hogy célját elérje, azoktól az eszközöktől sem riad vissza, hogy korlátozza a szabad versenyt, a piacgazdaságot és a sajtószabadságot” – olvasható közleményükben.
A magyarok érdeklődése a belpolitika mindennapos ügyei iránt mostanában növekedett meg, állítja a német RTL-csoport Délkelet-Európárt felelős regionális igazgatója a Hvg.hunak adott interjújában. Szerinte nem igaz, hogy a magyar RTL Klub hírműsorai csak azért kezdtek el foglalkozni a kormány számára kínos ügyekkel, mert bejött a reklámadó. A magyar származású Andreas Rudas szerint az eltúlzott adó egyaránt sújtja az üzleti életet, a gazdaságot és a sajtószabadságot. Az RTL-csoport nemzetközi bírósághoz fordul, de a híradók tematikája akkor sem változik, ha a reklámadót visszavonják.
A Fidesz-frakció szerint azért szükséges a reklámadótörvény módosítása, hogy minden kiskapu bezáruljon, senki ne kerülhesse el az adó megfizetését.
A törvénymódosítás „megakadályozza, hogy nyereséges multinacionális médiacégek fiktív veszteségekre hivatkozva kibújjanak az adózás alól” – írta a kormánypárt parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében. Értékelésük szerint a módosítással átláthatóbbá válik a reklámot megrendelő és a közzétevő közötti viszony.
A reklámadó június 11-ei elfogadása előtt a Magyar Reklámszövetség kezdeményezésére lapok sora jelent meg üres oldallal a reklámadó tervezett bevezetése elleni tiltakozásképp. Televíziócsatornák – köztük az RTL Klub – elsötétítéssel, rádiók a tiltakozás szövegének beolvasásával demonstráltak. A csatlakozó netes médiumok szintén egy tiltakozó szöveget helyeztek el oldalukon, köztük az MNO is. Szakmai szervezetek tízszázalékos létszámcsökkentést sem tartanak kizártnak a sajtóban a reklámadó bevezetése miatt.
A javaslatot benyújtó L. Simon László a parlamenti vitában úgy fogalmazott: a törvényjavaslat nem csorbítja a sajtószabadságot. Egyben megerősítette, 8-10 milliárdos bevételre számítanak a reklámadóból. [A tervezet útja az elfogadott törvényjavaslatig ide kattintva érhető el.] Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető a különféle médiumok tiltakozása kapcsán azt hangsúlyozta, a reklámadó egyetlen újság vagy televízió belső életébe sem szól bele, így tehát „a média szabadságához semmi köze sincs”. A fideszes Gulyás Gergely is kiállt az új adónem mellett. A tervezetet a parlamenti ellenzéki pártok közül egyedül a Jobbik támogatja, a többi elutasítja.
Az Együtt-PM véleménye szerint a reklámadó módosításának célja a szabad sajtó elhallgattatása, és a Fidesz-közeli oligarchák helyzetbe hozása – írta az MTI-hez eljuttatott közleményében a szövetség két társelnöke. Karácsony Gergely és Szigetvári Viktor úgy fogalmaznak, hogy miután a kormánynak elsőre nem sikerült a törvényt úgy megfogalmazni, hogy az „kizárólag azokat büntesse meg”, akiket a kabinet ellenségeinek tart, hétfőn úgy módosították a reklámadó-tervezetet, hogy az csupán az RTL-re vonatkozzon.
A Magyar Liberális Párt (MLP) a kormány alkalmatlanságának tartja, hogy módosítanák a reklámadóról szóló törvényt. Az ellenzéki párt hétfői közleményében azt írta: a módosító javaslat a kormánytól független média meggyengítését célozza azzal, hogy lényegében kétszeresére emeli az RTL csoport befizetéseit.
A német balliberális Spiegel Online szerint a magyar kormány el akarja hallgattatni az „utolsó független” médiumokat, a brit Reuters pedig arra figyelmeztetett, hogy a miniszterelnök már többször nézeteltérésbe került az Európai Unióval a különadók miatt. Az EUobserver cikke azt hangsúlyozta, hogy a reklámadó nem csökkentené jelentősen a költségvetési hiányt, miközben a magyar médiavállalatok a sajtószabadság elleni támadásnak tekintik.
A Washington Post is arról írt, hogy a reklámadó veszélyeztetheti a sajtószabadságot. Az RTL-csoport kelet- és délkelet-európai tevékenységéért felelős vezetője pedig úgy nyilatkozott a Handelsblattnak, hogy a tervezett reklámadó bevezetése a sajtószabadság végét jelentené Magyarországon.
