Reklámadó: „durván korlátozza a módosítás a sajtószabadságot”

Június 11-én fogadták el a reklámadóról szóló törvényt, de máris módosítanák. A szakma szerint félő, hogy a módosítással nem azt fogják elérni, amit terveznek.

Az elnök súlyos adminisztrációs terhet jósol mind a hirdető vállalatokra – különösen a kkv-szektorra –, mind a NAV-ra nézve, ha a törvényt jelenlegi formájában vezetik be, s ez komoly költségeket fog maga után vonni. Az RTL-t érintő terhekről nem kívánt nyilatkozni, viszont újra felvetette az iparági egyeztetés szükségességét. A kabinet célja ugyanis a szövetség számára most is világos a reklámadót illetően, de félő, hogy a módosítással nem azt fogják elérni, amit terveznek.

Az eredeti törvényjavaslathoz hasonlóan a most benyújtott módosító javaslat is meglepetésként érte a szakmát, hisz az indítványt nem előzte meg semmilyen konzultáció – reagált az MNO megkeresésére Simon Zsolt, a TV2 vezérigazgatója és tulajdonosa. A jogszabály új verziója még nagyobb iparági összefogást vonhat maga után, hiszen a reklámok közreadói mellett a hirdetőket is bevonja az adófizetői körbe, vélekedett.

„Szeretném leszögezni, hogy a reklámadó minden korábbi híreszteléssel ellentétben a TV2-t is érinti: az adóalap csökkentésére vonatkozó lehetőség ugyanis csak annyiban könnyít a helyzetünkön, hogy az idei évben nem kellene reklámadót fizetnünk, mivel az elmúlt években olyan mértékű elhatárolt veszteséget halmoztunk fel” – jelentette ki a kereskedelmi csatorna igazgatója. Hangsúlyozta, a továbbiakban a TV2-t is érintené a közteher, „méghozzá nem is kis mértékben”, hiszen a televízió 2015-től már a 40 százalékos adóval sújtott sávba eshet bele, így az adó elérheti a hárommilliárd forintos szintet.

Az RTL Klub szerint ellehetetlenítésüket és ezzel a sajtószabadság durva korlátozását célozza az a módosító javaslat, amelyet L. Simon terjesztett be hétfőn a reklámadóról szóló jogszabályhoz. A társaság közleményében azt írta: „szinte tudni lehetett, hogy ha az eredetileg elfogadott törvényt nem sikerül úgy megfogalmazni, hogy ezt a célt elérje, azon nyomban módosítani fogják, és még inkább az RTL-re szabják”. Szerintük mindez egyértelmű beismerése annak, amit a társaság hetek óta állított: a törvénynek semmi köze az arányos közteherviseléshez vagy a kereskedelmi televíziók műsoraihoz.

Szerintük a törvény célja mostantól még világosabb, ne maradjon olyan jelentős médium az országban, amelyet a hatalom nem tud befolyásolni. „Hogy célját elérje, azoktól az eszközöktől sem riad vissza, hogy korlátozza a szabad versenyt, a piacgazdaságot és a sajtószabadságot” – olvasható közleményükben.

A magyarok érdeklődése a belpolitika mindennapos ügyei iránt mostanában növekedett meg, állítja a német RTL-csoport Délkelet-Európárt felelős regionális igazgatója a Hvg.hunak adott interjújában. Szerinte nem igaz, hogy a magyar RTL Klub hírműsorai csak azért kezdtek el foglalkozni a kormány számára kínos ügyekkel, mert bejött a reklámadó. A magyar származású Andreas Rudas szerint az eltúlzott adó egyaránt sújtja az üzleti életet, a gazdaságot és a sajtószabadságot. Az RTL-csoport nemzetközi bírósághoz fordul, de a híradók tematikája akkor sem változik, ha a reklámadót visszavonják.

A Fidesz-frakció szerint azért szükséges a reklámadótörvény módosítása, hogy minden kiskapu bezáruljon, senki ne kerülhesse el az adó megfizetését.

A törvénymódosítás „megakadályozza, hogy nyereséges multinacionális médiacégek fiktív veszteségekre hivatkozva kibújjanak az adózás alól” – írta a kormánypárt parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében. Értékelésük szerint a módosítással átláthatóbbá válik a reklámot megrendelő és a közzétevő közötti viszony.

A reklámadó június 11-ei elfogadása előtt a Magyar Reklámszövetség kezdeményezésére lapok sora jelent meg üres oldallal a reklámadó tervezett bevezetése elleni tiltakozásképp. Televíziócsatornák – köztük az RTL Klub – elsötétítéssel, rádiók a tiltakozás szövegének beolvasásával demonstráltak. A csatlakozó netes médiumok szintén egy tiltakozó szöveget helyeztek el oldalukon, köztük az MNO is. Szakmai szervezetek tízszázalékos létszámcsökkentést sem tartanak kizártnak a sajtóban a reklámadó bevezetése miatt.

A javaslatot benyújtó L. Simon László a parlamenti vitában úgy fogalmazott: a törvényjavaslat nem csorbítja a sajtószabadságot. Egyben megerősítette, 8-10 milliárdos bevételre számítanak a reklámadóból. [A tervezet útja az elfogadott törvényjavaslatig ide kattintva érhető el.] Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető a különféle médiumok tiltakozása kapcsán azt hangsúlyozta, a reklámadó egyetlen újság vagy televízió belső életébe sem szól bele, így tehát „a média szabadságához semmi köze sincs”. A fideszes Gulyás Gergely is kiállt az új adónem mellett. A tervezetet a parlamenti ellenzéki pártok közül egyedül a Jobbik támogatja, a többi elutasítja.

Az Együtt-PM véleménye szerint a reklámadó módosításának célja a szabad sajtó elhallgattatása, és a Fidesz-közeli oligarchák helyzetbe hozása – írta az MTI-hez eljuttatott közleményében a szövetség két társelnöke. Karácsony Gergely és Szigetvári Viktor úgy fogalmaznak, hogy miután a kormánynak elsőre nem sikerült a törvényt úgy megfogalmazni, hogy az „kizárólag azokat büntesse meg”, akiket a kabinet ellenségeinek tart, hétfőn úgy módosították a reklámadó-tervezetet, hogy az csupán az RTL-re vonatkozzon.

A Magyar Liberális Párt (MLP) a kormány alkalmatlanságának tartja, hogy módosítanák a reklámadóról szóló törvényt. Az ellenzéki párt hétfői közleményében azt írta: a módosító javaslat a kormánytól független média meggyengítését célozza azzal, hogy lényegében kétszeresére emeli az RTL csoport befizetéseit.

A német balliberális Spiegel Online szerint a magyar kormány el akarja hallgattatni az „utolsó független” médiumokat, a brit Reuters pedig arra figyelmeztetett, hogy a miniszterelnök már többször nézeteltérésbe került az Európai Unióval a különadók miatt. Az EUobserver cikke azt hangsúlyozta, hogy a reklámadó nem csökkentené jelentősen a költségvetési hiányt, miközben a magyar médiavállalatok a sajtószabadság elleni támadásnak tekintik.

A Washington Post is arról írt, hogy a reklámadó veszélyeztetheti a sajtószabadságot. Az RTL-csoport kelet- és délkelet-európai tevékenységéért felelős vezetője pedig úgy nyilatkozott a Handelsblattnak, hogy a tervezett reklámadó bevezetése a sajtószabadság végét jelentené Magyarországon.