Tavaly januárban a külügyminisztérium is arra a következtetésre jutott, hogy a vezeték nem okoz majd jelentősebb változást sem a szén-dioxid-kibocsátás, sem a klímaváltozás szempontjából. Az állásfoglalás rámutatott, hogy a kanadai olajat – amelynek felhasználása egyébként 17 százalékkal több üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mint az átlagos kőolajé – mindenképpen ki fogják termelni, és ha nem csővezetéken, akkor vasúton és közúton juttatják el a finomítókhoz.
Amennyiben elkészül, a Keystone XL teljes hossza 2700 kilométer lesz. Megépítése a számítások szerint 7,6 milliárd dollárba kerül majd. A vezeték kapacitása napi 830 ezer hordó lenne, és jelentősen tovább csökkentené az Egyesült Államok függőségét a tengerentúli kőolajtól.
A vezeték megépítésének elhúzódása súrlódást okozott az Egyesült Államok és Kanada között, mert a Keystone XL fontos eszköze lenne Kanada kőolajexportjának.




