A tájékoztatás szerint a testület december 16-án hozta meg az erről szóló döntést. Eszerint Dragomir Vasić, Danilo Zoljić és Radomir Pantić a boszniai háború idején, 1995. július 6. és november 1. között az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) védelme alatt álló Srebrenicán másokkal együtt részt vett az ott elkövetett erőszakos cselekményekben.
Mindhárom férfi a boszniai szerb rendőrség kötelékében szolgált. Vasic akkoriban a Srebrenicához közeli Zvornik rendőrfőnöke, később pedig Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének, a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjének képviselője volt.
Börtönnel büntetik ezentúl a srebrenicai népirtás tagadását Bosznia-Hercegovina főleg bosnyákok és horvátok lakta országrészében.
A népirtás napját tavaly gyásznappá nyilvánította a Bosznia-hercegovinai Föderáció.
A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el Srebrenicát, és az ENSZ békefenntartóinak szeme láttára mintegy nyolcezer férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősítette, és a második világháború óta elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják Európában.
Kutatócsoportok még mindig keresik az áldozatok holttesteit, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háború után sok esetben kiásták és más helyre szállították a hullákat, hogy elrejtsék tetteik bizonyítékát.
Augusztusban Szerbia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Montenegró államfője arra tett ígéretet, hogy országuk mindent megtesz annak érdekében, hogy felkutassa azokat a személyeket, akik az 1991–95-ös délszláv háború idején a volt Jugoszlávia területén tűntek el.
A legbrutálisabb mészárlásokat Vukovárnál és Srebrenicánál azok a csetnikek vitték véghez, amelyeknek Vojislav Šešelj volt a vezérük és Tomislav Nikolić a második számú vajdájuk.
A srebrenicai vérengzés tizenkilencedik évfordulóján, július 11-én 175 újonnan azonosított áldozatot temettek el a Srebrenica melletti potočari emlékhelyen. Valentin Inzko, az Európai Unió boszniai főképviselője azt mondta, hogy a Srebrenicában történtek a világtörténelem szomorú fejezetéhez tartoznak, az áldozatokat nem szabad elfelejteni, a bűnösöknek pedig felelniük kell tetteikért.
Júliusban egy hágai bíróság nem jogerős ítéletében kimondta, a holland kormányt is polgári jogi felelősség terheli több mint háromszáz srebrenicai muzulmán férfi és fiú haláláért.
