Orbán Viktor pénteken rövid munkalátogatásra érkezik Kijevbe, ahol Petro Porosenkóval folytat majd megbeszélést. A magyar miniszterelnök tavaly júniusban találkozott először hivatalosan az ukrán elnökkel – utóbbi beiktatási ünnepségén. Akkor a kárpátaljai magyarok helyzetéről és Ukrajna európai uniós integrációjáról is tárgyalt vele. Kárpátalja témája minden bizonnyal most is felmerül majd, az ukrán uniós álmok helyett viszont ezúttal szinte biztosan a minszki tűzszünet, no meg persze a gázszállítások kerülnek előtérbe.
A Porosenko–Orbán-találkozót nem előzte meg több hónapos előkészület: miután kiderült, hogy Vlagyimir Putyin március helyett februárban érkezik Budapestre – jövő kedden –, gyorsan lekötötték a találkozót.
Az ukrán elnök nem lesz kipihent. Miután 15-16 órán keresztül tárgyalt Minszkben a kelet-ukrajnai tűzszünetről – német és francia kollégájával karöltve – Vlagyimir Putyinnal, elutazott Brüsszelbe, hogy a terrorizmus elleni harcról, a görögországi helyzetről és a minszki eredményekről egyeztessen az EU-csúcson. Innen indul majd haza, és nemzetközi körútja végeztével ül le pénteken a magyar kormányfővel. A tárgyaló felek elsődleges célja a bizalom újraépítése lehet.
A magyar–ukrán kapcsolatokat ugyanis komolyan megcibálta egy tavaly szeptemberi döntés, melynek eredményeképp az FGSZ Földgázszállító Zrt. határozatlan időre megszakította a Testvériség vezetéktől független távvezetéken keresztüli földgázszállítást Ukrajna felé. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a lépést azzal magyarázta, hogy biztosítani kell az ország téli gázellátását, és meg kell kezdeni tározóink mielőbbi feltöltését még a tél beállta előtt. A szállítások leállításának magyarázatát némiképp árnyalta, hogy néhány nappal korábban Orbán Viktor még a Gazprom vezérigazgatójával egyeztetett a hazánkba behozott orosz gázról, az ukránok pedig már készültek az EU-val és Oroszországgal tartandó háromoldalú gáztárgyalásokra. Az ukrán Naftogaz gázszolgáltató nem is rejtette véka alá csalódottságát, és az ukrán fél hangsúlyozta, hogy nem kellene országát ilyen típusú nyomás alá helyezni. Már csak azért sem, mert visszatérő gázvitája miatt Kijev már június óta nem kapott földgázt legnagyobb beszállítójától, Oroszországtól.
Magyarország végül több hónapnyi szünet után, január 10-én nyitotta meg Ukrajna felé a gázcsapokat, de a több mint kellemetlen heteket nem felejtette el még Porosenko.
Mint megkérdezett szakértőnk is rámutatott, az ukrán érdek a pénteki egyeztetés előtt egyértelmű: diverzifikálni a gázbehozatalt, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy ne csak kelet, hanem dél, vagyis hazánk felől is importáljanak. Ukrajna egyébként már korábban elhatározta, hogy minél inkább függetleníti magát az orosz gáztól, és ennek folyományaként folyamatosan növeli a Nyugat-Európa felől érkező földgázimport mennyiségét.
Hazánknak szintén kristálytiszta álláspontja lesz Kijevben: stabilizálni az orosz gáz útját, mégpedig a tranzitország, Ukrajna segítségével. Orbán Viktornak nem lehet más célja, mint erősíteni a magyar–ukrán viszonyt, megágyazva ezzel a február 17-ei budapesti Putyin-látogatásnak, melynek legfőbb témája az 1996-ben megkötött gázszerződésünk meghosszabbítása.
A földgázkérdés mellett Porosenko és Orbán szinte biztosan érinteni fogja a kárpátaljai magyarok egyre intenzívebb besorozását is, a magyar miniszterelnök értelemszerűen a folyamat megállítása ellen foglal majd állást. Súlyát a kérdésben nem növeli tavaly májusi beiktatásakor tett kijelentése, miszerint a kárpátaljai magyarokat megilleti az autonómia, a mondat komoly diplomáciai vihart keltett. Az ukrán külügy bekérette a magyar nagykövetet, Martonyi János akkori külügyérnek is magyarázkodnia kellett, de még a magyarbarátnak nevezhető Donald Tusk, Lengyelország miniszterelnöke is úgy nyilatkozott, hogy egy ilyen kiélezett helyzetben aggodalmat kelthet a kijelentés. A Ukrajnához tartozó Krím Oroszországgal való egyesülését márciusban jelentették be, Kelet-Ukrajna elszakadásáért küzdő orosz ajkú szakadárok pedig már ekkor súlyos harcokat folytattak az ukránokkal.
Az általunk megszólaltatott szakértő úgy véli, a fentiek mellett apró gesztusokra, mint például valamilyen kulturális vagy egyéb együttműködésre sor kerülhet még a találkozón, s persze a minszki tűzszünet, illetve a kelet-ukrajnai összetűzések is szóba kerülnek majd.
A közelmúltbeli magyar–ukrán viszony alakulásának figyelembevételével kalkulálható, hogy Orbán Viktor és Petro Porosenko nem fog őszintén mosolyogni egymásra. A kormányfő azért valószínűleg nem jár majd úgy, mint Szijjártó Péter decemberi kijevi látogatásakor, amikor a hírek szerint kínosan sokáig váratták a Pavlo Klimkinnel való megbeszélése előtt. A Porosenko–Orbán-találkozó kisebb lépés lehet a bizalom visszaépítésében. Amire egyébként igen nagy szükség van, hiszen politikailag és gazdasági téren is egymásra van utalva a két ország.