Megkezdődött a polgári lakosság kimenekítése péntek reggel a kelet-ukrajnai Debalcevéből, amely súlyos harcok színtere volt az elmúlt napokban. Zorjan Skirjak, az ukrán belügyminiszter tanácsadója Facebook-oldalán közölte, hogy létrejött a humanitárius folyosó, és megkezdődött a civil lakosság kimenekítése a városból – jelentette az UNIAN hírügynökség.
Eduard Baszurin, a „donyecki népköztársaság” fegyveres erőinek parancsnoksága csütörtök éjjel ajánlott fel Debalceve térségére vonatkozóan fegyvernyugvást az ukrán fegyveres erőknek, hogy a város lakói elhagyhassák az ostromlott települést. Az ukrán fél elfogadta a javaslatot. A tűzszünetnek péntek reggel, helyi idő szerint 9 órakor kellett életben lépnie a doneckiek javaslata szerint.
A 45 ezer fős Debalceve és környéke mélyen beékelődik az oroszbarát szakadárok ellenőrzése alatt álló területbe, rajta vezet át a két megyeszékhelyet, Donecket és Luhanszkot összekötő két országút egyike, emellett fontos vasúti csomópont is, ezért stratégiai jelentőségű.
A szakadárok hadművelete Debalceve és a környékbeli városok visszafoglalására egy hete kezdődött, a doneckiek dél felől, a luhanszkiak északról támadták az ukrán haderőt, és megpróbálták körülzárni az ott állomásozó több ezer ukrán katonát és gárdistát. Az elmúlt napokban az ENSZ, az EBESZ és az Európai Unió vezetői is megkongatták a vészharangot a kelet-ukrajnai Debalcevében rekedt civil lakosság sorsa miatt, azonnali tűzszünetre szólították fel a szembenálló feleket, hogy ki lehessen menekíteni őket a háborús övezetből.
Tizenkilenc személyt szankcionál az Európai Unió a kelet-ukrajnai harcok kapcsán, öt közülük orosz – írja az AP hírügynökség. Az Európai Parlament erről hétfőn fog szavazni. Egy névtelenséget kérő diplomata szerint orosz parlamenti képviselők is vannak a listán. Az unió eddig 132 személy és 28 szervezet kapcsán léptetett életbe vízumtiltást, vagy bankszámlafagyasztást.
Vlagyimir Putyinnak veszélyes ambíciói vannak Ukrajnán túl is – nyilatkozta Anders Fogh Rasmussen a Telegraphnak. A korábbi NATO-főtitkár szerint a Kreml célja, hogy megingassa a Kelet-Európai és a Balti államok lojalitását az észak atlanti szövetség irányába. Rasmussen úgy fogalmazott: ez nem Ukrajnáról szól, hanem hogy visszaállítsa Oroszország nagyhatalmi státusát. Rasmussen említést tett még Görögországról és hazánkról is. Meglátása szerint Putyin ezekkel a NATO-tagállamokkal mindenképpen megszeretné őrizni a kereskedelmi kapcsolatait.