Menekítik a polgári lakosságot Debalcevéből

A 45 ezer fős Debalceve és környéke mélyen beékelődik az oroszbarát szakadárok ellenőrzése alatt álló területbe.

Az elmúlt napokban megnőtt azoknak a száma, akik Kárpátaljáról érkeztek a Magyar Máltai Szeretetszolgálathoz – közölte Kozma Imre, a szolgálat elnöke. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat az érkezőknek helyet szorít intézményeiben, néha irodahelyiségeiben, hogy ne kelljen senkinek utcán töltenie az éjszakákat segítség híján. Szükség esetén a segítségnyújtáshoz erőforrásokat és eszközöket csoportosít át – írta közleményében Kozma Imre.

Békés megoldásra szólította fel Oroszországot az ukrajnai Donec-medencében kiéleződött fegyveres válság megoldásában Németország, Franciaország és Ukrajna közölte Petro Porosenko ukrán elnök pénteken Kijevben. A három államvezető tűzszünetre, a külföldi csapatok és nehézfegyverek Kelet-Ukrajnából történő kivonására és az orosz–ukrán határ lezárására és a hadifoglyok elengedésére szólította fel az oroszokat.

Az ukrán elnöki hivatal által péntekre virradóra kiadott közlemény szerint mindhárom fél a minszki megállapodás betartását szorgalmazta. A három államvezető a szeptemberi minszki megállapodásokkal összhangban azonnali tűzszünetre, a külföldi csapatok és nehézfegyverek Kelet-Ukrajnából történő kivonására, az orosz–ukrán határ lezárására és a hadifoglyok elengedésére szólított. További részleteket nem közölt az elnöki hivatal az ötórás egyeztetés tartalmáról. Angela Merkel és Francois Hollande pénteken Moszkvában folytatja közvetítési kísérleteit.

Francois Hollande francia államfő azt mondta, hogy az ukrajnai válság átfogó rendezése érdekében látogat el pénteken Angela Merkel német kancellárral együtt Moszkvába, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalnak. „Mindenki tisztában van azzal, hogy az első lépésnek a fegyverszünetnek kell lennie, de az nem lehet elég, és átfogó rendezést kell elérnünk” – mondta Hollande Párizsban, mielőtt elindult az orosz fővárosba.

A francia elnök és a német kancellár csütörtökön öt órán át tárgyalt Petro Poronsenko ukrán elnökkel Kijevben. „Még dolgozunk, nem lehet előre megjósolni az eredményt” – mondta. Hozzátette: meg kellett ragadni a lehetőséget és mindent megtenni a béke érdekében.

Az ukrán elnök egy német lapnak adott interjúban arra kéri a NATO tagállamait, szállítsanak fegyvereket országának, hogy az „megvédhesse magát az agresszor” Oroszországgal szemben.

Eközben úgy tűnik, Porosenko kérése meghallgatásra talál, hiszen egyre közelebb kerül az amerikai fegyver Ukrajnához.

Jevhen Perebijnisz ukrán külügyi szóvivő csütörtökön azt mondta, hogy a francia elnök és a német kancellár új béketerve a Donec-medence egyfajta decentralizációját tartalmazza. „Azok a megbeszélések, amelyeket most folytatunk, azon alapulnak, hogy a Donec-medence különleges helyzete csakis úgy valósulhat meg, hogy az ukrán vezetés kontroll alatt tartja az ottani folyamatokat, valamint megmarad ellenőrzése az orosz–ukrán határ fölött" – fejtette ki Perebijnisz. Hozzátette: azt, hogy milyen szintű decentralizáció menjen végbe Ukrajnában, azt az ukrán parlamentben és a vezetésben vitatják majd meg.

Más, ugyancsak az ukrán elnökhöz közel álló források előzetesen azt állították a TASZSZ orosz hírügynökségnek: Hollande a kelet-ukrajnai konfliktus „befagyasztását" kívánta javasolni Porosenkónak a Dnyeszter menti Köztársaságban kialakult helyzet mintájára. Olyan hírek is megjelentek az ukrán és a külföldi sajtóban, hogy a német kancellár és a francia elnök Vlagyimir Putyin orosz elnök békejavaslatait tárta a kijevi vezetők elé, de az UNIAN ukrán hírügynökség által péntek reggel idézett Valerij Csalij, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője ezt határozottan cáfolta. Leszögezte, hogy a megbeszélésen a szeptemberi minszki egyezmények végrehajtásáról volt szó, és mindnyájan egyetértettek abban, hogy ezek a dokumentumok képezik a válság megoldásának az alapját.

Csalij azt is cáfolta, hogy Merkel és Hollande Kijev után egyenesen Moszkvába repül. Mint mondta, a Porosenkóval tartott, késő éjszakába nyúló megbeszélés után ők Berlinbe repültek, és „talán" pénteken tárgyalnak majd Moszkvában Putyinnal az ukrán válság rendezéséről.

Ukrajna a túlélésért küzd, az Egyesült Államoknak és az Európai Unió egészének ki kell állnia Kijev mellett – jelentette ki pénteken Brüsszelben Joe Biden amerikai alelnök.

Az amerikai politikus felrótta, hogy Oroszország tovább mélyíti a válságot, zsoldosokat, jelzés nélküli „kis zöld emberkéket” és harckocsikat küld Ukrajnába, Vlagyimir Putyin pedig teljes mértékben figyelmen hagy minden megállapodást, amelyet országa kötött, és amelyeket nem is olyan rég ő maga is aláírt.

„Az Egyesült Államoknak és Európának most határozottan össze kell tartania. Nem szabad megengedni, hogy Oroszország átrajzolja Európa térképét” – hangoztatta Joe Biden.

Donald Tusk emlékeztetett, hogy jelenleg sokkal drámaibb a helyzet, mint amikor csaknem egy évvel ezelőtt még lengyel kormányfőként találkozott Bidennel. A lengyel politikus szerint napról napra romlik a helyzet, az EU-nak és a Egyesült Államoknak vállt vállnak vetve kell cselekednie, és lépéseiket összehangolva mindaddig fenn kell tartaniuk a Moszkvára nehezedő nyomást, ameddig csak szükséges.

„Az agresszió semmilyen formáját nem fogadhatjuk el. Ukrajna függetlenségéről, szuverenitásáról és területi egységéről nem lehet kompromisszumot kötni” – húzta alá Donald Tusk.

Zbigniew Brzezinski szerint Oroszország Ukrajnával együtt nagyhatalom, Ukrajna nélkül semmi. A kiváló amerikai stratéga megállapítását az idő vagy igazolja, vagy cáfolja, de az eddig történteket mindenesetre megmagyarázza.

Történelmi ismereteink alapján rendkívül rossz jel, hogy az ukrán kormány eltörölte az ország semlegességéről szóló, négy évvel ezelőtti döntést, és lényegében napirendre tűzte a NATO-hoz való csatlakozást. Petro Porosenko elnök és a mögötte álló erők rendkívül kockázatos lépésre vállalkoztak. Nyilvánvaló, hogy Oroszország nem engedheti meg, hogy a vele szomszédos Ukrajnába – ahol ráadásul tizenkétmillió orosz él – az Egyesült Államok adott esetben atomfegyvereket telepítsen. Tóth Gy. László jegyzetét ide kattintva olvashatja.

Amerikának jól fizetnek a szankciók. A Nyugat által Oroszországgal szemben bevezetett büntető intézkedések sokkal rosszabbul érintik az európai országokat, mint az Egyesült Államokat – erről a Napi Gazdaság írt korábban. Az Oroszországi Föderáció Szövetségi Vámszolgálatának adatai szerint 2014 első tíz hónapjában az orosz import az EU 28 tagállamából 8,2 százalékkal esett az egy évvel korábbi mennyiséghez képest. Az USA-ból viszont 20 százalékkal többet importáltak ugyanebben az időszakban, mint 2013 januárja és októbere között.

Sem Németország, sem Magyarország nem fogja fegyverekkel támogatni Ukrajnát – ezt a német kancellár és a magyar miniszterelnök jelentette ki találkozójuk alkalmával az Országházban. Angela Merkel szerint mielőbb tűzszünetre van szükség, és ehhez jó kiindulópont a minszki egyezmény; a kancellár továbbra sem hisz az ukrán konfliktus katonai megoldásában.