Tegnap este zárult a francia UMP, a Népi Mozgalom Uniója jobbközép ellenzéki tömörülés szavazása, amelyen a 213 ezer tag három kérdésben volt hivatott dönteni. Hogy miként határoztak, azt szombat reggel ismertetik a párizsi Villette-ben rendezett húszezer fős újjáalapító kongresszuson. Az első kérdés az új párt elnevezésére vonatkozott. Áprilisban tudódott ki, hogy a mérsékelt jobbközép új névvel áll elő, mégpedig a pártvezetés egyértelműen a Köztársaságiak, a Republikánusok (Les Républicains) elnevezésre kötelezte el magát.
Ez egybevág a párt elnökének, Nicolas Sarkozynek a törekvésével, aki ki akarja terjeszteni a párt társadalmi merítését nemcsak a centristákra, hanem még a baloldalból kiábrándult szavazókra is. Franciaországban a kevés lojalistán, királypártin kívül szinte mindenki a köztársasággal mint politikai létformával azonosul, ezért ez gyűjtőfogalomnak is tökéletes. Olyannyira, hogy bíróságon akarták eltiltani a jobboldalt az ilyen jellegű névfelvételtől, de e hét elején a kísérlet elbukott. Sarkozy nagy ellenfelét, a köztársasági elnököt, Francois Hollande-ot gyanította a peres próbálkozás mögött.
A névváltoztatás azonban igencsak kevés lenne ahhoz, ha ütőképesebb, a XXI. század viszonyaihoz alkalmazkodó, modern pártot akarnának létrehozni a tizenhárom éves UMP helyén. A második kérdés a belső politikai viszonyokat érintette. A legkülönbözőbb kérdésekben bevezetik az elektronikus úton történő pártszavazást csakúgy, mint az e-tagságot. Csökkentett tagdíjjal, pár pillanat alatt csatlakozhatnak a politikai formációhoz mindazok, akik magukénak érzik a jobboldal eszmerendszerét. Sarkozy abban bízik, hogy a tagság megduplázódik, és két év múlva eléri az 500 ezret. Sarkozy elképzelése, aki maga is rendkívül aktívan vett részt a párt újjáalakításában, eddig kiválóan bevált.
A demokratizálódás növelésével is szeretnének a fiatalok felé nyitni. Bevezetik az elnökválasztás előtt az előválasztás rendszerét, ellenben megszüntetik a különböző pártmozgalmakat, amelyek az elmúlt két évben majdnem szétverték a tömörülést. Harmadik kérdésként a tagságnak jóvá kell hagynia a nemzeti tanács listáját. Ez a testület szombaton választja meg a Köztársaságiak politikai irodáját, a párt legfelső döntéshozó szervét.
Sarkozynek két éve van arra, hogy olyan hatékony politikai tömörüléssé formálja a Köztársaságiakat, amely révén 2017 tavaszán visszaszerezheti az államfői tisztséget. Jelenleg úgy látszik, hogy ennek csupán egyetlen kihívó, ráadásul párton belüli állhatja útját, mégpedig Alain Juppé volt miniszterelnök, egykori külügyminiszter. A jövő őszi előválasztásra vonatkozó közvélemény-kutatások az új párton belül Sarkozy fölényét mutatják, ám az egész jobboldali táborban Juppé a népszerűbb.
