A francia lap a múlt heti, uniós belügyminiszteri csúcstalálkozóval kapcsolatban arról is beszámol, hogy továbbra is van nagyjából 10 ország, mely kifejezte aggodalmát az új szabályozással kapcsolatban. Spanyolország például a tervezett rendszer kötelező érvényét sérelmezi, és inkább önkéntes alapokra helyezné a menekültek elosztását. A helyzetet ráadásul állítólag az is nehezíti, hogy néhány kormány mást mond a hazai színtéren, és mást uniós kollégái előtt.
Jean Asselborn, luxemburgi külügy- és migrációs miniszter szerint ugyanakkor a közös teherviselést általánosságban mindenki elfogadja, és csak bizonyos országoknak van baja egyes részletekkel. A politikus azt is elmondta, hogy a belügyminiszteri csúcstalálkozón senki nem hozakodott elő alternatív ötletekkel a migrációs krízis megoldására vonatkozólag.
Ez már csak azért is érdekes, mert mások mellett Orbán Viktor miniszterelnök is hevesen tiltakozott az új rendszer bevezetése ellen. A magyarországi helyzetről szóló májusi, európai parlamenti vitanap alkalmából például arról beszélt, hogy nem vált be az az elképzelés, mely szerint a bevándorlás kérdését Brüsszelből szabályozzák, ezért a magyaroknak kell megmondaniuk, legyenek-e Magyarországon bevándorlók. Kijelentette azt is: Magyarországon kezelhetetlen feszültségeket okozna a tömeges bevándorlás.
Négy méter magas kerítést tervez a magyar kormány a Szerbiával közös határ 175 kilométeres szakaszára, reagálva ezzel az utóbbi hónapokban tapasztalható, soha nem látott mértékű illegális határátlépésre. Csak a legutóbbi hétvégén összesen 1941 határsértőt fogtak el a rendőrök országosan, ez a szám a korábbi hétvégéken ezerötszáz körül alakult. A tervezett határzár a szerbeknek nem tetszik, a szakértők között pedig megoszlanak a vélemények: van, aki helyesli a döntést, van, aki szerint önmagában a kerítés megépítése nem oldja meg a migrációs problémákat.
Szerdán Szijjártó Péter beszámolt arról, hogy a kormány 6,5 milliárd forint elkülönítése mellett döntött annak érdekében, hogy az állam maga építse meg a határzárat. A mérnöki előkészítés már folyamatban van, és a kivitelezésre munkacsoport jön létre. A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, hogy ez a kérdés nem Szerbiáról és Magyarországról szól: a két ország kapcsolata soha nem volt ilyen jó, július elsején pedig csúcstalálkozón fognak egyeztetni Szerbiával. Leszögezte, hogy a jövőben minden olyan határszakaszon, ahol az illegális bevándorlás megakadályozására nincs más mód, ideiglenes határzár létesítése mellett fognak dönteni.
A belügyminiszteri csúcstalálkozó után ráadásul Pintér Sándor arról beszélt, hogy Magyarország számára elfogadhatatlan lenne, ha uniós kötelezettségként írnák elő számára meghatározott számú menekült befogadását, hiszen az ország már így is nagy migrációs nyomás alatt áll. A belügyminiszter szerint a luxemburgi tárgyaláson elvekről vitatkoztak – leginkább arról, hogy kötelező vagy önkéntes alapú legyen-e a menekültek kvóták szerinti elosztása a tagországok között. A bizottsági javaslat szövege e szempontból valamelyest „billeg”, Magyarország azonban szilárdan az önkéntesség mellett van.
A magyar kormány egyébként nincs egyedül a véleményével, például a cseh kormány május végi közlése alapján továbbra is kitartanak amellett, hogy a menekültek befogadásának az Európai Unióban a nemzetállamok saját döntésén kellene alapulnia, és nem értenek egyet az Európai Bizottság által javasolt menekültügyi kvótákkal.
Francois Hollande francia elnök vasárnap a felelősség megosztását szorgalmazta az Európai Unió tagállamai között a migránsok befogadásában. „Minden tagállam mondja meg, mennyit tud tenni gazdasági, földrajzi, politikai adottságai szerint” – fogalmazott a francia elnök, és egyben felhívta a figyelmet arra, hogy egyetlen európai tagállam sem viselheti egyedül a migráció terhét.
Július elsejétől Luxemburg látja majd el az Európai Unió soros elnöki tisztjét, így alighanem rájuk vár a feladat, hogy segítsenek egyetértésre jutni a részletekben legalábbis még egyet nem értő uniós országoknak.
