Orbán Viktor rámutatott: ma az európai országok közül Magyarországra nehezedik a legnagyobb migrációs nyomás, hiszen az idei év első öt hónapjában több mint 50 ezer bevándorló érkezett, több mint Olaszországba vagy Görögországba.
A magyar miniszterelnök újságírói kérdésre elmondta: Magyarország nem fog segítséget kérni határai megvédéséhez, mert kötelességének tekinti, hogy azt megtegye. A magyar kormányfő elmondta: a bevándorlás kérdése rendkívül összetett, van erkölcsi, gazdasági, demográfiai és biztonsági dimenziója. Orbán Viktor hangsúlyozta: az illegális bevándorlás bűncselekmény, és Magyarország nem engedi meg, hogy határain bűncselekményeket kövessenek el, ezért a határait és ezzel Európa külső határait is meg fogja védeni. A magyar–szerb határon tervezett kerítés felállítását a miniszterelnök technikai kérdésnek nevezte.
Szijjártó Péter szerdán jelentette be: a kormány utasította a belügyminisztert, hogy haladéktalanul kezdje meg a magyar–szerb határ határ fizikai lezárásának előkészületeit. Megírtuk: ezeket jövő hét szerdáig kell elvégezni, és akkor tájékoztatást adni a kormánynak.
A visegrádi négyek – Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország – Pozsonyban tartott kormányfői szintű találkozóján, amelyen Lengyelországot Tomasz Siemoniak miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter képviselte, a résztvevők közös, elutasító álláspontot fogalmaztak meg az Európai Unió által szorgalmazott menekültkvótákkal szemben.
„Elutasítjuk a kötelező kvótákat, mert úgy hisszük, hogy amit az Európai Bizottság javasol, az ellentétben van az önkéntességnek az Európai Tanács által képviselt elvével” – szögezte le Robert Fico szlovák kormányfő a tanácskozást követő közös sajtótájékoztatón a tárgyalás témáit és eredményeit ismertetve. Hozzátette: kiemelten foglalkoztak azzal, hogy Magyarországot milyen rendkívüli mértékben érinti az illegális bevándorlás problémája, és egyetértettek abban, hogy ezt a különleges helyzetet mindenkinek tekintetbe kell vennie.
Péntek délután hivatalosan is kezdetét vette Közép-Európa legnagyobb biztonság- és külpolitikai fóruma, a Globsec. A háromnapos konferenciát tizedik alkalommal rendezik meg Pozsonyban.
A Szlovák Atlanti Bizottság (SAC) által szervezett Globsecen előadások, kétoldalú tanácskozások és panelbeszélgetések maratonjára kerül sor, ezek vezető témái szinte kivétel nélkül az aktuális kül- és biztonságpolitikai kihívásokhoz kötődnek.
A Globsecen több mint hetven országból mintegy ezer vendég, köztük másfél száz újságíró részvételével számolnak a szervezők. A meghívottak között 12 elnök és miniszterelnök is van, köztük a V4-ek kormányfőin kívül a horvát, az észt, a grúz, a szlovák, a macedón és lengyel államfők, David Cameron brit kormányfő, az EBESZ és a NATO több vezető képviselője, és John McCain amerikai szenátor, volt államfőjelölt is.
A Szlovákia V4-es elnökségének lezárása alkalmából tartott találkozó második részén Francois Hollande is részt vett. A francia államfő az Európába irányuló, fokozódó menekültáradat problémájával kapcsolatban kijelentette: teljesen egyetért azzal a V4-ek által megfogalmazott nézettel, mely szerint Európának elsődlegesen a migráció kiváltó okaira kell megoldást találnia. Rámutatott: Franciaország is osztja azt a véleményt, hogy a menekültkvótákat nem lehet a valóságba átültetni, ugyanakkor azon a véleményen van, hogy a kérdés kezelésében az önkéntes alapú szolidaritásnak meg kellene jelennie.
A tanácskozáson az illegális bevándorlás mellett az energiabiztonság és az energiaunió kérdései, Görögország jövője, valamint a végéhez közeledő szlovák és a júliusban kezdődő cseh V4-es elnökség eredményei, illetve célkitűzései is terítékre kerültek.
Az energiaunióval kapcsolatban Orbán Viktor ismertette Magyarország álláspontját, mely szerint Budapest támogatja az energiaunió létrehozását, de az energiaár képzésének, illetve az energiaellátás összetételének kérdésében ragaszkodik a nemzeti hatáskör megtartásához. „Ez azt jelenti, hogy mi a nukleáris energiát a jövő energiájának tartjuk, és ebben a körben ez a gondolat egyáltalán nem idegen” – fejtette ki Orbán Viktor.
Mint elmondta, a tanácskozáson arra a magyar álláspontra is rávilágított, hogy a jövőben legalább egy, stratégiai jelentőségű – magyar nemzetbiztonsági és európai biztonsági szempontból egyaránt fontos – csővezetéknek déli irányból kell gázt szállítania Közép-Európába. „Bennünket minden megoldás érdekel” – szögezte le Orbán Viktor, rámutatva: Magyarország nem akar „elmenni” az európai politika által magára hagyott Nabucco program mellett.
A tanácskozás lezárása után a résztvevők átvonultak a Kempinski szállóba, ahol egy közös panelbeszélgetésen vettek részt Közép-Európa legjelentősebb biztonság- és külpolitikai fórumán, a Szlovák Atlanti Bizottság (SAC) által tizedik alkalommal megszervezett Globsecen, amely ugyancsak pénteken kezdődött Pozsonyban.
A Dinamikus Visegrád: Energia, Növekedés, Versenyképesség című rendezvényen a magyar kormányfő azon véleményének is hangot adott, hogy egy ország jólétének legfőbb előfeltétele a stabil vezetés. Kifejtette, hogy az Európában népszerű szemlélet szerint a vezető feladata „mindössze” az intézmények irányítása, s amíg jól mennek a dolgok, ezzel nincs probléma. Mindazonáltal ha egyszer komolyabb probléma merül fel, az intézmények nem működnek megfelelő hatékonysággal, ezért a legfontosabb kihívások kezeléséhez erős vezetőkre van szükség.
A konferencia első napján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vett, aki szlovák kollégájával, Miroslav Lajcákkal folytatott kétoldalú megbeszélést a jövőbeni megosztott külképviseleti együttműködésről. Ennek az egyik lényeges eleme, hogy a jövőben megnyíló magyar külképviseleteken szlovák diplomaták is helyet kaphatnának – mondta el a tárcavezető az MTI-nek. „Ez egy egyedülálló kezdeményezés, amely jól mutatja a bizalomépítésnek azt a fázisát, amelyben mi vagyunk” – mutatott rá Szijjártó, hangsúlyozva, hogy a magyar-szlovák együttműködésben az elmúlt időszakban nagyon komoly előrelépések történtek.
Magyarország tiszteletet érdemel azért, hogy megpróbálja saját erőből megoldani az illegális bevándorlás következtében a határain kialakult helyzetet – vélekedett Robert Fico szlovák miniszterelnök a délutáni panelbeszélgetésen.
„Szeretném bizonyos értelemben kifejezni tiszteletemet Magyarország iránt. Arról ugyanis nem sok szó esik, hogy Magyarországra több bevándorló érkezett, mint Olaszországba vagy Görögországba. És nem voltak rendkívüli csúcstalálkozók, senki nem kért semmit. Most azonban, amikor a migránsok Görögországba vagy Olaszországba érkeznek, ráadásul kisebb számban, mint Magyarországra, ebből egyszerre világméretű probléma van” – mutatott rá a szlovák miniszterelnök. Fico úgy vélte, hogy „Magyarország igyekszik erre a problémára önállóan reagálni, ami tiszteletet ébreszt” a világban.
Megoszlottak a Magyar Nemzet által megkérdezett közszereplők véleményei a déli határzárról. Jókai Anna írónő kifejtette: Akit veszély fenyeget, azt menteni kell, az illegális határátlépők megfékezésére, a magyar lakosság védelmére viszont azonnali lépések szükségesek.
Jankovics Marcell rendező úgy látta: ha csak kerítéssel lehet megakadályozni, hogy naponta 600 ember lépje át illegálisan a magyar határt, akkor azt meg kell építeni. Szerinte nem szabad politikai kérdésként kezelni a helyzetet.
Szemerei János dunántúli evangélikus püspök úgy látta: Európában rossz a szabályozás, mert a peremországokat különösen sújtja a menekülthullám, ugyanakkor aki félholtan ér partot, azt nyilvánvalóan ki kell menteni. Európának belül is nagyobb szolidaritást kellene mutatnia, ki kell dolgozni, milyen elosztás alapján kell viselni a terheket.
A szlovák kormányfő szerint a migrációs problémával foglalkozó legközelebbi találkozókon és dokumentumokban a görögországi és az olaszországi helyzet mellett „a Magyarországon kialakult komoly helyzetről is beszélni kell”. Fico ugyanakkor leszögezte: teljes mértékben egyetért azzal, amit Orbán Viktor mondott a külső schengeni határ megvédésének szükségességével kapcsolatban. Szlovákiának a 98 kilométeres szlovák–ukrán szakaszon kell védenie a külső schengeni határt, ezért a problémát maga is nagyon jól ismeri – fejtette ki.
Mint megírtuk, a Globsec fórum előtt egyeztetett David Cameron brit és Robert Fico szlovák kormányfő, majd közösen álltak ki a EU-ban megvalósítandó reformok mellett és a menekültkvóták ellen. Görögország helyzete kapcsán Fico arról beszélt Cameronnak: Szlovákia szeretné, hogy Görögország az eurózóna tagja maradjon, de technikailag felkészült az ellenkező lehetőségre is. Hozzátette: Szlovákia a gázszállítás és humanitárius segítség terén támogatja Ukrajnát.
