„A görögök a rosszabb és nehezebb utat választották”

Különbözően reagáltak az európai lapok és tisztségviselők a görög népszavazás eredményére.

Ciprasz üdvözölte a Görögország nemzetközi hitelezői által előterjesztett javaslatcsomagot elutasító szavazatok győzelmét, egyúttal kijelentette, hogy Athén kész azonnal visszatérni a tárgyalóasztalhoz hitelezőivel azzal a céllal, hogy újra kinyithassanak az egy hete zárva tartó görög bankok.

Váratlanul bejelentette lemondását Jánisz Varufákisz görög pénzügyminiszter hétfő reggel. Mint érzékeltette, távozására azért volt szükség, hogy a görög kormány könnyebben megállapodjon a hitelezőkkel.

Egy névtelenül nyilatkozó magas rangú kormányzati tisztségviselő hétfő délelőtt közölte, hogy Evklídisz Cakalotosz külügyminiszter-helyettes, görög főtárgyaló a pénzügyminiszteri tisztség első számú várományosa. A görög sajtóban Jeórjiosz Sztatakisz gazdasági miniszter neve is felröppent esetleges jelöltként.

Steffen Seibert, Angela Merkel német kancellár szóvivője hétfőn tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a német kormány tudomásul vette és tiszteletben tartja a görög lakosság vasárnap kinyilvánított akaratát. Berlin továbbra is készen áll a tárgyalásokra, de a vasárnap tartott görögországi népszavazás eredményét figyelembe véve úgy ítéli meg, hogy hiányoznak a feltételek egy új segélyprogramról való tárgyaláshoz – mondta Seibert, hozzátéve, innentől kezdve Görögországon és kormányán múlik, hogy az euróövezet tagja marad-e az ország. Egy német pénzügy-minisztériumi szóvivő pedig úgy fogalmazott, hogy nincs ok tárgyalni a görög államadósság átütemezéséről.

A francia pénzügyminiszter felszólította a görög kormányt, hogy terjessze elő javaslatait, amelyek alapján megállapodna a hitelezőkkel, mondván, a párbeszéd lehetősége továbbra is fennáll. Michel Sapin az Europe 1 rádiónak adott interjúban elmondta: a vasárnapi népszavazás nem azt jelenti, hogy Görögország automatikusan kívül kerülne az eurózónán. A görög euróövezeti tagság megőrzése egyedül „a majd megkezdődő tárgyalások minőségétől” függ – fogalmazott.

Megismételte, hogy szerinte nem lehet tabu a görög államadósság-teher csökkentése, vagyis erre is kiterjedhetnek a tárgyalások. „Ha (a görögök) így, a büszkeségüket visszanyerve visszatérnek a tárgyalásokhoz, annál jobb. Most a görög kormányon a sor, hogy előterjessze javaslatait” – mondta a francia pénzügyminiszter.

Michel Sapin az interjúban kitért arra is, hogy „nem lehet csökkenteni” az Európai Központi Bank által a görög bankoknak nyújtott vészhelyzeti likviditási támogatás (ELA) jelenlegi szintjét.

Spanyolország nyitott arra, hogy tárgyaljon egy új mentőcsomagról Görögország számára, mert azt szeretnék, ha az euróövezet tagja maradna – jelentette be a spanyol gazdasági miniszter hétfői sajtótájékoztatóján Madridban. Luis de Guindos felhívta a figyelmet arra, hogy a problémák és a megoldások továbbra is ugyanazok, mint két nappal ezelőtt, mielőtt a görögök a népszavazáson elutasították a nemzetközi hitelezők javaslatait.

Lelkesen üdvözölte a görög népszavazás eredményét Nicolás Maduro venezuelai szocialista elnök, aki szerint a görögök a vasárnapi referendumon nemet mondtak az Athénnak hitelező „vérszívóknak”. „Ez a Nemzetközi Valutaalap pénzügyi terrorizmusa felett aratott nagy győzelem. Elég volt a kapitalista kizsákmányolásból” – hangoztatta Maduro. Az államfő szerint a Ciprasz által kezdeményezett népszavazással Görögország történelmi lépést tett, és Venezuela szemszögéből nézve a görögöknek megérte harcolniuk.

Oroszország azt reméli, hogy Görögország mielőbb megegyezik a hitelezőkkel – közölte Vlagyimir Putyin orosz államfő szóvivője hétfőn. Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy Moszkva tiszteletben tartja a görög állampolgárok akaratnyilvánítását. Kijelentette továbbá, Moszkva azt kívánja, hogy Oroszország görög partnerei „minél előbb a szükséges kompromisszumra jussanak a hitelezőkkel, és olyan döntéseket hozzanak, amelyek a leginkább hozzájárulnak országukban a gazdasági és társadalmi stabilitáshoz”.

Arra a kérdésre, hogy amennyiben Görögország nem egyezik meg a hitelezőkkel, Moszkva ad-e neki pénzügyi támogatást, Peszkov közölte, hogy ezzel a kérdéssel inkább a görögökhöz kellene fordulni. Tagadta, hogy Athén pénzt kért volna Oroszországtól. „Nem egyszer elmondtuk, Szergej Lavrov külügyminiszter is közölte, hogy mindeddig semmilyen segítségnyújtásra vonatkozó kérést nem kaptunk, és ez a téma egyáltalán nem merült fel a kétoldalú kapcsolatok során.”

Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök szerint a görögök a rosszabb és nehezebb utat választották nemcsak Görögország, hanem egész Európa számára. Sobotka, akárcsak Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter, lehetségesnek tartja, hogy Görögország elhagyja az euróövezetet. „Értem (Francois) Hollande (francia) elnök és (Angela) Merkel (német) kancellár elszántságát, de úgy gondolom, hogy szinte lehetetlen a görögöket akaratuk ellenére megtartani az euróövezetben” – olvasható Sobotka hétfő reggel kiadott közleményében.

„Megnyílt a tér arra, hogy Görögország elhagyja az euróövezetet” – nyilatkozott Zaorálek. Szerinte eddig ismeretlen területen mozognak az események, de ez talán esélyt adhat Görögországnak az új kezdetre és felépülésre. „Európa számára ez sokk, de meglehet, szükségünk volt erre a sokkra” – szögezte le a cseh külügyminiszter.

Andrej Babis pénzügyminiszter azt állítja, hogy hiba volt Görögországot felvenni az euróövezetbe. Ennek most az uniós adófizető polgárok fizetik meg az árát – mutatott rá Babis.

Jan Zahradil, az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt alelnöke, EP-képviselő szerint eljött az ideje annak, hogy az Európai Unió kidolgozza azokat a szabályokat, amelyek szerint el lehet hagyni az euróövezetet. „Bárhogy is lesz a görög euróval, az EU-nak ügyelnie kell arra, hogy Görögország teljesítse az uniós tagságból eredő kötelességeit” – jelentette ki Zahradil.

A lengyelek 59,6 százaléka ellenzi, hogy Görögország további pénzügyi segítséget kapjon egy hétfőn nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási eredmény szerint. A felmérést az IBRIS intézet végezte el július 3-án és 4-én a Rzeczpospolita című napilap megbízásából.

A megkérdezettek 28,7 százaléka úgy véli, hogy Görögországnak továbbra is segítséget kellene nyújtani. Az így válaszolóknak 57 százaléka 25 és 34 év közötti. A segítséget ellenzők 74 százaléka pedig 45 és 54 év közötti.

Kína bizakodónak tűnt a görög gazdaság kilátásait illetően a külföldi hitelezők által elvárt takarékossági intézkedésekről rendezett görögországi népszavazás után, bár Cseng Kuo-ping külügyminiszter-helyettes hétfői nyilatkozata szerint a fordulathoz valamennyi fél kemény munkájára szükség van. Cseng meggyőződését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a válságot „megfelelően fogják kezelni”, s úgy vélte, annak, hogy ez miként történik majd, nemcsak Görögországra és a görögökre, de a világra is hatása lesz.

Kína szeretné, ha Görögország az eurózónában maradna, és konstruktív szerepet kíván játszani ennek érdekében – idézte a Hszinhua hírügynökség Li Ko-csiang kormányfőt, aki nemrégen Brüsszelben fejtette ki ezzel kapcsolatos véleményét. Utalt rá, hogy Peking a maga részéről már eleget tett néhány kérésnek, amelyek Athénból érkeztek.

Az igazi döntés az IMF, az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Bizottság kezében van, a politika fog dönteni a görög népszavazás utáni kérdésben – mondta Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdászprofesszora az M1 hétfő reggeli műsorában. Kiemelte: az lesz a nagy kérdés, hogy az eurózónán belül az erősek, „a héják”, azaz Németország, Hollandia, avagy „Görögország barátai”, azaz Olaszország, illetve Franciaország kerekednek-e felül a döntéshozatalban, abban, hogy mit csináljanak ebben a nehéz helyzetben, a görög népszavazást követően.

Elmondta: erős jelzés az a tény, hogy Görögország mindenképpen tárgyalni akar, az eredményt azonban nem lehet megjósolni. Rámutatott: ha Görögország megegyezést akar, mindenképpen reformokat kell végrehajtania, kérdés azonban, mennyire erősen vágják meg az államháztartás kiadásait, illetve mennyi lesz a privatizációs bevétel. Ha a görögök az eurózónában benn akarnak maradni, akkor ezeket a kérdéseket meg fogják oldani, és az EU sem zárja be a kapukat Görögország előtt – mondta a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.

Magas István kiemelte: „rettenetesen” súlyos és azonnali következményei lennének annak, ha Görögország kilépne az eurózónából és visszatérne a drachmához. Rámutatott: az eurózónából való kilépés a munkanélküliség azonnali megugrásához, a GDP azonnali csökkenéséhez vezetne, továbbá az euróban felhalmozott vagyonok értéke is jelentősen esne, akár magánvagyonról, vállalati vagyonról, vagy esetleg földről legyen szó, mindenképpen vagyonvesztést kellene elkönyvelniük a tulajdonosoknak.

Elemzői vélemények

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a görög kormány pozíciója a népszavazás után kétségtelenül megerősödött. A kabinet nyilvánvalóan tovább keményít álláspontján, és a tárgyalások azonnali folytatását szeretné. Ez azonban a hitelezők részéről nehézségekbe ütközhet, akik első megszólalásaik alapján megosztottnak tűnnek.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejtette: a figyelem a hét első napján az Európai Központi Bank likviditási támogatással kapcsolatos döntésére irányulhat, minden egyéb fontos döntés várhatóan leghamarabb kedden érkezhet, amikor a jelenleg ismert tervek szerint rendkívüli EU-csúcsot tartanak. A szakértő szerint az EKB várhatóan tovább folyósítja az eddigi likviditást.

A görögök többet érdemelnek annál, hogy további nehézségekkel fenyegessék őket – véli a Macropolis gazdasági elemző portál szerkesztője, Nick Malkoutzis a Financial Times brit politikai gazdasági napilap európai kiadásának közlése szerint. A közgazdász szerint az euróövezet görög elhagyása, a grexit után is van élet, ha úgy alakul, bár pár éven át meglehetősen nehéz lesz. Malkoutzis úgy véli, sok görög letett a reményről, hogy javíthat életszínvonalán. A szerző szerint a nemmel szavazók között van, akinél bevált a nemzeti szuverenitásról szőtt „idealista álom”, másokat feldühített az, ahogyan hazájukat kezelték a hitelezők, és vannak, akik úgy érzik, kimerültek, saját vezetőik és az európai döntéshozók is magukra hagyták őket.

„A tény, hogy tízezrek csatlakoztak az elutasítás pártján álló tüntetésekhez, a Sziriza vezette kormány lobogója alatt, miközben az hivatalba lépése óta az amatörizmuson kívül semmi mást nem mutatott ( ), azt bizonyítja, hogy fogytán a remény” – írja Malkoutzis.

Görögország fityiszt mutatott a megszorításoknak – áll a francia nyelvű belga napilap, a La Libre Belgique címlapján, amely arra figyelmeztet, hogy a görög válság teljesen ellenőrizhetetlenné válhat.

A lap szerint a görög kormányfő téved, ha azt gondolja, hogy totális győzelmet aratott, engedményeket kell tennie, ha olyan megállapodást akar kötni, amelyet a német törvényhozás is elfogad, a „számláló pedig tovább pörög”, ha Athén július 20-án nem tud fizetni az Európai Központi Banknak, amely jelenleg felszínen tartja a görög bankrendszert – a helyzet minden eddiginél „robbanásveszélyesebbé” válhat.

Megszólaltatja az újság André Sapirt, a brüsszeli Université Libre de Bruxelles egyetem közgazdászprofesszorát, aki szerint „Görögország már fél lábbal kint van az euróövezetből”. Sapir nem látja okát, hogy miért lazítana az EKB, úgy véli, a grexit nem javítana a helyzeten.

A lakosság többsége – írta a baloldali liberális szellemiségű, francia nyelvű Le Soir belga lap – nem csupán a megszorításokat utasította el, hanem az ország fölötti külföldi „gyámkodásra” is nemet mondott. A lap helyzetértékelése szerint Ciprasz a Sziriza balszárnyának járt a kedvében a népszavazás megszervezésével, de ennek révén – bármilyen nagy győzelmet is aratott – minden eddiginél nagyobb mértékben vált e balszárny túszává. „A görög kormányfő vasárnap kétségtelenül újra feltöltötte az elemeit, de a Sziriza heterogén jellege továbbra is ezek tartóssága ellen hat” – olvasható a brüsszeli lapban.

A svájci Neue Zürcher Zeitung szerint Görögország kilépése az euróövezetből nem kényszeríthető ki, de logikus következménye a nemek győzelmének a vasárnapi népszavazáson. A Sziriza-csapatnak a „gazdag brüsszeli nagybácsi” nélkül kell megtalálnia a módját annak, hogy a bevételeket és kiadásokat egyensúlyba hozza. A görögöknek is előbb-utóbb tudomásul kell venniük, nem kerülhető meg, hogy gazdaságuk versenyképesebb legyen. Ez inkább az euróövezetből való kilépéssel teremthető meg.

„A nem, amely megrázza Európát” – ezzel a címmel kommentálta a Les Échos hétfőn a népszavazás kimenetelét. A francia gazdasági lap szerint a nem szavazatok győzelme politikai diadal ugyan Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök számára, de az ismeretlenbe taszítja Görögországot, amelyet az euróövezetből történő kilépés és a bankcsőd veszélye fenyegeti.

A konzervatív Le Figaro szerint „Görögország hatalmas lépést tett az eurózóna kijárata felé”. „A referendum veszélyeivel szembeni ünnepélyes figyelmeztetések semmin nem változtattak: a görögök követték Cipraszt az őrült kalandba” – olvasható a cikkben.

A baloldali Libération címlapján „Zeusz nemet mondott” felirattal jelent meg. A szerkesztőségi írás szerint „most a megszorítás és a politikai szétesés között kell választani”, s az a kérdés, hogy „az európai vezetők megmentik-e Európát”.

A brit Financial Times értékelése szerint a Sziriza párt vezette kormány katasztrófába vitte Görögországot. A gazdasági napilap szerint a népszavazási eredmény után Görögország arra ítéltetett, hogy hosszú évekre Európa gyámsága alatt éljen, csakúgy, mint annak idején Bosznia-Hercegovina vagy Koszovó. Alekszis Ciprasz miniszterelnök és kormánya örökké viselni fogja annak felelősségét, hogy a januári választások megnyerése után elpocsékolták a legjobb lehetőséget egy új mentőcsomag elérésére a hitelezőkkel – írják.

Hozzáteszik: a Sziriza vezetése az összes többi euróövezeti országot maga ellen fordította. Nem akármilyen eredmény egységbe terelni Európa civakodó politikusait – elég csak a menekültválsággal kapcsolatos dühödt vitára gondolni –, Ciprasznak és kollégáinak azonban ez is sikerült, ám ezzel katasztrófát zúdítottak országukra – áll a lap kommentárjában.

Az olasz Corriere della Sera Európa és a görög labirintus című vezércikkében úgy vélte, öt év pénzügyi agónia után a Ciprasz vezette Görögország a legnagyobb törést okozta az európai integráció 65 éves történetében. „Görögország pofont adott a szabályok Európájának (...)”, de ezzel Athén még inkább egyedül maradt kiszámíthatatlan távlatokkal. A közös európai lakásban az EU és Athén „különélőként” lakik mostantól együtt – írják.

A balközép La Repubblica úgy látta, a görög népszavazás politikai üzenet, amelyre Európának politikai választ kell adnia. A legsúlyosabb hiba az lenne, ha Athén sorsáról ismét az Európai Központi Bank és Nemzetközi Valutatalap döntene, márpedig az újság szerint Merkel és Hollande hétfői párizsi találkozója pont erre utal. A napilap szerint Görögország lett az EU-ellenes bal- és jobboldali pártok példaképe, amely „értelmezhetetlen és hibrid Európát” teremtett.

Görögországnak újrakezdésre van szüksége, ehhez a népszavazás mutatja az irányt – olvasható a Der Standard osztrák napilap kommentárjában. A referendum emlékeztető Európának, hogy számos dolog tönkrement az utóbbi hetekben, ehhez mindkét oldal hozzátette a magáét – írta a szerző. A „nem” kimondása azonban nem elég – sem Brüsszel, sem Athén számára –, a radikálisan baloldali Sziriza pártszövetségnek is asztalra kell tennie egy javaslatot – olvasható a cikkben.

A Die Presse című osztrák lap kommentárja szerint vagy Görögországnak kell bevezetnie olyan strukturális lépéseket, amely eredményeképpen középtávon lábra tud állni az ország, vagy az eurózóna országainak kell meglátnia, hogy miképpen tudják a lehető leggyorsabban és a károk minimalizálásával megoldani a helyeztet. A szerző szerint a korrupcióval és a protekcióval átitatott állam következmény nélküli fenntartása nem opció.

A piacokon egyelőre korlátozott a görögországi népszavazás hatása. Tíz bázisponttal nőtt az irányadó tízéves olasz, spanyol és portugál államkötvények hozama, és meredeken – 3-4 százalékkal – esett több bank, köztük az olasz UniCredit, a Banco Popolare és a Monte dei Paschi, valamint a portugál Banco Comercial részvényárfolyama.

A görög válság megoldása csak kompromisszum útján lehetséges, a tárgyalásokat folytatni kell – reagált közleményben a Demokratikus Koalíció. A párt alelnöke és európai parlamenti képviselője, Niedermüller Péter tudatta: két dolgot kell elkerülni. Egyrészt azt, hogy a hitelezők és az eurócsoport tagjai a népszavazást a jövőbeni tárgyalások akadályának tekintsék, másrészt pedig azt, hogy Görögország azt hihesse, hogy bármilyen intézkedés nélkül kijuthat a válságból. „Európának és Görögországnak az az érdeke, hogy Görögország az Európai Unió és az euróövezet tagja maradjon” – jelentette ki Niedermüller.

A Jobbik szerint a népszavazás is azt igazolja, hogy az Európai Uniónak ideje letérni az önmegsemmisítés útjáról. Gyöngyösi Márton, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese szerint a médiának és a nyugati propagandának is jókora pofont adtak a görög választók azzal, hogy határozott nemmel elutasították a hitelezők és a pénzügyi háttérhatalom intézményeinek zsarolását. A jobbikos politikus a neoliberális gazdaságpolitika bukásának ítélte, hogy a görögök a saját útjukat kívánják járni, „nem kérnek a birodalomépítésből”.

A Magyar Liberális Párt szerint a külföldi hitelezők által elvárt takarékossági intézkedésekről szóló görög népszavazás azt mutatja, hogy a felelőtlen, populista politika csődbe vezethet egy országot. Fodor Gábor, az ellenzéki párt elnöke fontos tanulságnak nevezte, hogy az EU-ban nem lehetnek következmények nélküli szabályok, mindennek van határa, nem lehet a végsőkig hiteleket és haladékokat adni.