Beadta a derekát Athén, a hitelezők örülnek

Megszavazták a nyugdíjcsökkentést és adóemelést tartalmazó Ciprasz-csomagot, az IMF még többet akar.

A 300 tagú törvényhozás 251 igen szavazattal, 32 nem ellenében fogadta el a javaslatcsomagot, nyolc képviselő pedig tartózkodott a voksolásnál.

Az AFP francia hírügynökség értesülései szerint a kormányon lévő baloldali Sziriza párt tíz tagja, köztük Panajótisz Lafazanisz környezetvédelmi és energiaügyi miniszter, valamint a parlament elnöke is a javasolt reformintézkedések ellen szavazott vagy tartózkodott, heten pedig távol maradtak a voksolástól, például Jánisz Varufákisz volt pénzügyminiszter.

Mivel a Független Görögök nevű jobboldali párttal közösen kormányzó Sziriza 149 parlamenti hellyel rendelkezik, a koalíció kisebbik tagja pedig 13-mal, az ellenzéki csoportosulások támogatása elengedhetetlen volt a csomag elfogadásához.

Alexisz Ciprasz miniszterelnök a szavazást követően kijelentette, hogy a kormány „erős felhatalmazást kapott a tárgyalások befejezéséhez, amelyek egy gazdaságilag életképes és társadalmilag igazságos megállapodás megkötésére irányulnak”.

Ciprasz felszólalásában nem tért ki a javaslatcsomag ellen szavazó kormánypárti képviselőkre, mindössze annyit mondott, hogy a nemzetközi hitelezőkkel folytatott egyeztetésekre kell koncentrálni. „Most az a legfontosabb, hogy pozitív kimenetele legyen a tárgyalásoknak. Minden mást majd a maga idejében” – fogalmazott.

A kormányfő a szavazás előtt elismerte, hogy az egyebek mellett nyugdíjcsökkentést és adóemelést tartalmazó javaslatcsomag távol áll pártja korábbi ígéreteitől, azonban – mint mondta – ez az egyetlen esély Görögország számára ahhoz, hogy újabb mentőhitelhez juthasson.

A görög kormány az európai partnereknek ígért, hároméves időtartamra szóló intézkedésekért cserébe egy újabb, 53,5 milliárd eurós kölcsönt remél.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem kommentálta hivatalosan a görög kormány által az európai hitelezőknek benyújtott legutóbbi megállapodási javaslatot, de a szervezet vezető közgazdásza friss blogbejegyzésében azt írta, hogy Athénnak az IMF által korábban becsültnél nagyobb külső finanszírozásra és adósságelengedésre van szüksége ahhoz, hogy fenntarthatóvá váljanak adósságterhei. Olivier Blanchard szerint még jelentősebb külső finanszírozásra – különösen a bankrendszer támogatása érdekében – és nagyobb adósságelengedésre lenne szükség, ugyanakkor vissza kell térni a népszavazáson elutasított reformokhoz.

Az IMF múlt héten közzétett helyzetértékelésében azt írta: a jelenlegi tendenciák alapján Görögországnak 2018 végéig 50 milliárd eurós külső finanszírozásra lesz szüksége. Ezen túlmenően a hitelek futamidejét 20-ról 40 évre kellene növelni, és – ha a görög növekedés továbbra sem indul be – a teljes adósság mintegy 30 százalékát le kellene írni ahhoz, hogy az adósságterhek fenntarthatóvá váljanak.

A nemzetközi hitelezők pedig közölték, hogy a Ciprasz-kormány által vállalt, az újabb mentőprogramért cserébe meghozandó reformintézkedések tervét megfelelő tárgyalási alapnak tekintik. hitelezők kedvező véleménynyilvánítása elengedhetetlen volt az euróövezeti pénzügyminiszterekből álló Eurócsoport szombat délutánra tervezett ülése előtt. A három hitelező – a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság – a reformintézkedéseket előzetesen értékelve zöld jelzést adott a pénzügyminiszterek tanácskozásához. Mindezt az Eurócsoport egyik szóvivője is megerősítette, utalva arra, hogy a hitelezők szerint a „Ciprasz-javaslatok” elfogadható tárgyalási alapot jelentenek.