Negyven évig törleszthetnének a görögök

Nagyon félnek a grexittől a londoniak és az EKB is, az IMF is riasztó képet festett.

A Standard & Poor’s szimulációs előrejelzési modellje szerint a görög gazdaság grexit esetén soha nem térne vissza a 2008 előtti növekedési pályára, mivel a beruházások zuhanásszerű visszaesése az euróövezeti távozást követő években maradandó veszteségeket okozna a görög gazdaság kibocsátási potenciáljában.

A ház szerint az euróövezetben maradó nagyobb gazdaságok ugyanakkor nem sínylenék meg különösebben Görögország távozásának közvetlen kereskedelmi hatásait, tekintettel a görög gazdaság csekély méretére és viszonylagos zártságára. A Standard & Poor’s londoni elemzői kimutatják, hogy a német, a francia és az olasz export iránti keresletet még a görög import 50 százalékos visszaesése is csak 0,3-0,5 százalékkal csökkentené a grexit utáni első évben; ez a három eurógazdaság hazai össztermékének 0,2-0,3 százalékával lenne egyenlő.

Az S&P szerint Görögország távozásának elsősorban a hosszú távú bizalmi következményei lennének igen károsak a valutaunió állandóságába vetett hit szempontjából.

A Capital Economics szerint a közép-európai gazdaságok akkor is 3-4 százalékkal növekednének a következő két évben, ha Görögország távozna az euróövezetből. A ház szerint mindazonáltal ehhez az is szükséges, hogy a görög távozás körülményei ne legyenek „nagyon zűrzavarosak”. A Capital Economics elemzői szerint az okozhatna nagyobb bajt a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokban, ha a görögországi válság eszkalálódása miatt az euróövezet nagy gazdaságaiban is piaci stresszhelyzet alakulna ki, mivel például Magyarország euróövezeti exportja eléri, Csehországé meghaladja az éves GDP-érték 50 százalékát.

Ennek ellenére azonban a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok most jobb helyzetben vannak a grexittel járó viharok átvészelésére, mint 2011-ben, a görög adósságválság előző fellángolását közvetlenül megelőző időszakban. A ház mindent egybevetve Magyarországon az idén 3 százalékos, 2016-ban és 2017-ben egyaránt 2,5 százalékos, Csehországban és Lengyelországban ugyanerre az időszakra 3,5-4 százalék közötti növekedési ütemeket vár.

A görög kormány vasárnap döntött úgy, hogy július 7-ig bezárja a bankokat és tőkekorlátozásokat vezet be. Hatvan euróban limitálták a helyi kibocsátású bankkártyával naponta felvehető készpénz összegét, és megtiltották az átutalásokat külföldre. A bankautomaták előtt hosszú sorok állnak, a napi 60 eurót a legtöbben csak több próbálkozásra tudják felvenni, mert egy-egy ATM legtöbbször csak legfeljebb 20 eurót ad ki.

Egy névtelenül nyilatkozó görög bankvezető a Reutersnek kijelentette, hogy jövő hét keddre elfogyhat az összes készpénz a bankokból, ha mindenki felveszi a napi 60 eurót, mivel a likviditást eddig biztosító EKB immár péntek óta egy eurócentet sem juttatott a görög pénzintézeteknek.

Jánisz Varufákisz lemond hivataláról, ha a vasárnapi referendumon az igen szavazatok kerekednek felül – a görög pénzügyminiszter ezt a Bloomberg TV-nek adott interjúban jelentette be csütörtökön. A közvélemény-kutatások szerint Varufákisz már csomagolhat is. A szerdai eseményekről itt írtunk, az IMF és az EP vezetőinek véleményét pedig itt mutattuk be.