Az EKB június 2–3-án Frankfurtban tartott tanácskozásán a testület tagjai úgy vélték, a tartós geopolitikai kockázatok és az adósságtárgyalásokkal kapcsolatos folyamatos bizonytalanság aggodalomra ad okot, és nagy kilengéseket idézhet elő a piacokon.
Az EKB nem hátrált ki Görögország mögül. A kormányzótanács szerdán is úgy döntött, hogy fenntartja a sürgősségi likviditási támogatást (ELA) a görög bankok számára, de nem változtatott a múlt hét pénteken 89 milliárd euróban meghatározott keretösszegen. Az euróövezeti központi bankok közül a német Bundesbank állt ki a leginkább amellett, hogy az EKB ne biztosítson forrásokat a görög központi bankon keresztül olyan hitelezőknek, akik mögött nem fizetőképes hatalom áll.
A nemzetközi hitelezők javaslatainak elfogadásáról döntő vasárnapi görögországi népszavazás függvényében a kormányzótanács hétfői ülésén dönt az ELA további sorsáról.
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a bankzárlat hatására megváltozott az emberek hozzáállása a népszavazáshoz. Immár a megkérdezettek 47,1 százaléka mondta azt, hogy támogatja a nemzetközi hitelezők által javasolt reformintézkedéseket, 43,2 százalékuk viszont azok elfogadása ellen van. A hét elején még többségben voltak a hitelezőkkel való megállapodás ellenzői.
Az IMF ugyanakkor figyelmeztette Európa vezetőit, hogy Athénnak húszévnyi törlesztésmentes időre és mintegy 50 milliárd eurónyi forrásra lenne szüksége ahhoz, hogy egyáltalán lélegzethez jusson. Hozzátették, ők addig nem tesznek javaslatot a harmadik mentőcsomagra, amíg Athén nem vállalja a gazdasági reformokat és a törlesztést – írta meg a The Guardian.
Emlékeztetőül: Alexisz Ciprasz nemrég még ragaszkodott hozzá, hogy csak a mentőcsomag birtokában hajlandó gazdasági intézkedésekkel foglalkozni. Az IMF ezzel azt üzente az európai vezetőknek, hogy nem ad pénzt a görögöknek a Ciprasz-kormány óta tartó rossz gazdasági állapotok miatt.
A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő csütörtökön Londonban ismertetett tanulmánya szerint a cég által elvégzett szimulációs modellszámítások azt mutatják, hogy a grexitet követő két évben a görög hazai össztermék (GDP) 25 százalékkal zuhanna, a régi-új valuta, a drachma összességében 30 százalékkal gyengülne az eredeti átváltási árfolyamhoz képest.
A Standard & Poor’s szimulációs előrejelzési modellje szerint a görög gazdaság grexit esetén soha nem térne vissza a 2008 előtti növekedési pályára, mivel a beruházások zuhanásszerű visszaesése az euróövezeti távozást követő években maradandó veszteségeket okozna a görög gazdaság kibocsátási potenciáljában.
A ház szerint az euróövezetben maradó nagyobb gazdaságok ugyanakkor nem sínylenék meg különösebben Görögország távozásának közvetlen kereskedelmi hatásait, tekintettel a görög gazdaság csekély méretére és viszonylagos zártságára. A Standard & Poor’s londoni elemzői kimutatják, hogy a német, a francia és az olasz export iránti keresletet még a görög import 50 százalékos visszaesése is csak 0,3-0,5 százalékkal csökkentené a grexit utáni első évben; ez a három eurógazdaság hazai össztermékének 0,2-0,3 százalékával lenne egyenlő.
Az S&P szerint Görögország távozásának elsősorban a hosszú távú bizalmi következményei lennének igen károsak a valutaunió állandóságába vetett hit szempontjából.
A Capital Economics szerint a közép-európai gazdaságok akkor is 3-4 százalékkal növekednének a következő két évben, ha Görögország távozna az euróövezetből. A ház szerint mindazonáltal ehhez az is szükséges, hogy a görög távozás körülményei ne legyenek „nagyon zűrzavarosak”. A Capital Economics elemzői szerint az okozhatna nagyobb bajt a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokban, ha a görögországi válság eszkalálódása miatt az euróövezet nagy gazdaságaiban is piaci stresszhelyzet alakulna ki, mivel például Magyarország euróövezeti exportja eléri, Csehországé meghaladja az éves GDP-érték 50 százalékát.
Ennek ellenére azonban a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok most jobb helyzetben vannak a grexittel járó viharok átvészelésére, mint 2011-ben, a görög adósságválság előző fellángolását közvetlenül megelőző időszakban. A ház mindent egybevetve Magyarországon az idén 3 százalékos, 2016-ban és 2017-ben egyaránt 2,5 százalékos, Csehországban és Lengyelországban ugyanerre az időszakra 3,5-4 százalék közötti növekedési ütemeket vár.
A görög kormány vasárnap döntött úgy, hogy július 7-ig bezárja a bankokat és tőkekorlátozásokat vezet be. Hatvan euróban limitálták a helyi kibocsátású bankkártyával naponta felvehető készpénz összegét, és megtiltották az átutalásokat külföldre. A bankautomaták előtt hosszú sorok állnak, a napi 60 eurót a legtöbben csak több próbálkozásra tudják felvenni, mert egy-egy ATM legtöbbször csak legfeljebb 20 eurót ad ki.
Egy névtelenül nyilatkozó görög bankvezető a Reutersnek kijelentette, hogy jövő hét keddre elfogyhat az összes készpénz a bankokból, ha mindenki felveszi a napi 60 eurót, mivel a likviditást eddig biztosító EKB immár péntek óta egy eurócentet sem juttatott a görög pénzintézeteknek.
Jánisz Varufákisz lemond hivataláról, ha a vasárnapi referendumon az igen szavazatok kerekednek felül – a görög pénzügyminiszter ezt a Bloomberg TV-nek adott interjúban jelentette be csütörtökön. A közvélemény-kutatások szerint Varufákisz már csomagolhat is. A szerdai eseményekről itt írtunk, az IMF és az EP vezetőinek véleményét pedig itt mutattuk be.
