Biztonságosnak minősítenének nyugat-balkáni államokat a németek

Így hamarabb elutasíthatják az ezekből az országokból érkező menedékkérelmeket.

A Nyugat-Balkán Európai Unión kívüli térségéből érkező menedékkérők ügye az európai menekültválság legfontosabb németországi vonatkozásai közé tartozik, mert a hat államból – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia – érkezik a menedékkérők legnagyobb csoportja, nagyjából 40 százaléka, menekültstátust vagy más jogcímen tartózkodási engedélyt viszont gyakorlatilag senki nem kap közülük, de az ellátásukról gondoskodni kell az eljárás befejezéséig.

A konzervatív CDU/CSU pártszövetség részéről már hetek óta sürgetik, hogy soroljanak át újabb nyugat-balkáni államokat a biztonságos származási országok közé, a konzervatívokkal együtt kormányzó szociáldemokraták (SPD) pedig felvetették, hogy hajlandóak felkarolni a törekvést, ha a koalíciós társ támogatja egy bevándorlási törvény megalkotását.

A nagykoalíciónak azonban nincs többsége a törvényhozás felsőházában (Bundesrat), pedig a menekültügyi eljárásról szóló törvény módosításához a tartományi kormányok képviselőiből álló Bundesrat támogatása is szükséges. Keddi lapjelentések szerint viszont Baden-Württemberg tartomány miniszterelnöke, Winfried Kretschmann, a Zöldek politikusa nyitott a módosításra, de csak akkor, ha az bizonyíthatóan enyhíti a menekülthullám terheit.

A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) szerint az átsorolás fékező hatást fejt ki a migrációra. A újabb nyugat-balkáni államok biztonságos származási országgá minősítését szintén hetek óta sürgető hivatal szóvivője egy keddi lapinterjúban rámutatott, hogy amióta tavaly ősszel Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát és Macedóniát átsorolták, az ezekből az országokból érkező menedékkérők számának növekedése lassult, az első fél évben a kérelmek aránya már csak 23 százalékkal emelkedett éves összevetésben, míg az albán, koszovói és montenegrói állampolgárok által benyújtott menedékjogi kérelmek száma robbanásszerűen, 515 százalékkal nőtt.

A biztonságos származási ország státus azzal jár, hogy az ilyen országból érkező menedékkérők ügyét gyorsabban elbírálják. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hamarabb elutasítják a kérelmeket és Németország elhagyására kötelezik a kérelmezőket, akiknek soraiban a Nyugat-Balkán esetében jelentős arányban vannak a szinti és roma közösség tagjai.

A tavalyi módosítást éppen Baden-Württemberg támogatásával sikerült keresztülvinni a Bundesraton. A döntés előtt kiterjedt társadalmi-politikai vita zajlott, amelyben végül a zöldpárti Kretschmann révén az az álláspont érvényesült, hogy az érintett államokban ugyan hátrányos megkülönböztetés éri a szinti és roma közösség tagjait, de ez nem jelenti azt, hogy az EU menekültügyi szabályai alapján nem biztonságos országok. Németországnak és az EU-nak pedig nem a menekültügy eszközeivel – a szinti és roma közösség tagjainak tömeges befogadásával – kell kezelnie a helyzetet, hanem támogatnia kell a térség államait és nyomást kell gyakorolnia rájuk a társadalmi integráció előmozdításáért.

Időközben Németországban rendkívüli teher nehezedett a menekültügyi ellátórendszerre. A BAMF 2015 első hat hónapjában 179 037 új menedékjogi kérelmet regisztrált, ami 132,2 százalékos növekedés éves szinten, pedig tavaly a délszláv háború kezdete, azaz a kilencvenes évek eleje óta a legtöbb kérelem érkezett. A BAMF előrejelzése szerint az év végéig minden korábbinál többen, 400-450 ezren kérnek menedékjogot Németországban. Sok menedékkérőt már csak sátrakban, konténerekben, tornatermekben tudnak elhelyezni, és az ellátásukról gondoskodó tartományi kormányok a pénzügyi támogatás növelését sürgetik a szövetségi kormánynál.