Összeomlik a német menekültügyi rendszer?

Lapértesülések szerint nem tudnak lépést tartani a menedékkérők számának emelkedésével.

A szövetségi kormánynak az eddiginek a kétszeresére kell emelnie a tartományok pénzügyi támogatását az egyre erősebb menekülthullám miatt, és szigorú szabályokat kell bevezetni a menedékjogi visszaélések megakadályozásához – mondta a Welt am Sonntag című lapnak a bajor kormányfő. Horst Seehofer, a konzervatív CSU elnöke szerint a menekültügyi rendszer fenntartására a berlini vezetés által a tartományoknak biztosított egymilliárd euró plusz támogatás nem lesz elég. A menekülthullám miatt „Bajorország lehetőségei végső határához közelít”, ezért a szövetségi kormánynak „sokkal többet kell tennie”, és „a következő években a támogatás megduplázására lesz szükség” – mondta.

A menekülthelyzet kezeléséhez azonban nemcsak több pénz kell, hanem „hatékony szerkezeti változtatások is”, mert a Nyugat-Balkánról származó menedékkérők körében „vissza kell szorítani a tömeges visszaélést a menedékjoggal” – tette hozzá a bajor kormányfő. Rámutatott, hogy a Nyugat-Balkán térségéből származó kérelmezők teszik ki a németországi menedékkérők 40 százalékát, és körükben az elfogadott kérelmek aránya „a nullához közelít”. Ezért az eljárásokat fel kell gyorsítani és vissza kell szállítani a hazájába mindenkit, aki nem szorul védelemre – emelte ki.

Más tartományokban a deficit emelkedhet tovább az egyre erősödő menekülthullám hatására. Az eleve súlyos adósságválsággal küzdő észak-rajna-vesztfáliai kormánynak például még több hitelt kell felvennie, ha nem megszorításokkal – például a bölcsődei, óvodai ellátásra fordított kiadások lefaragásával – akar forrást teremteni a menekültügyre.

A dpa összeállítása szerint sok német politikus aggódik amiatt, hogy a szélsőjobb malmára hajthatja a vizet, ha a választópolgárokat gondolkodóba ejti, hogy a menedékkérők miatt takarékoskodni kell a németeknek járó állami juttatásokkal.

A lakosság szolidaritásának lehetséges határáról írt a hét végén megjelent számában a Der Spiegel című hírmagazin is, amely szerint „amíg egy kiszolgált nadrágról vagy régi gyerekbicikliről van szó, mindenki szívesen lemond javakról”, de más a helyzet, ha csökken a családi ház értéke, mert a szomszédban menekültszállást alakítanak ki. A Der Spiegel szerint a lakosság nagy részére a „korlátozott jószívűség” jellemző, ami azt jelenti, hogy az áldozatvállalás nem mehet a jólét rovására.

Egy másik felmérés szerint viszont a németek többsége a nagy költségek ellenére nem támogatja, hogy csökkentsék a menedékkérők juttatásait. A Bild am Sonntag című vasárnapi lapban ismertetett közvélemény-kutatás alapján a lakosság 52 százaléka ellenzi, és 33 százaléka támogatja ezt.

A németek 59 százaléka azzal sem ért egyet, hogy az országhatárhoz közeli, átmeneti szállásokon vagy sátrakban különítsék el azokat a menedékkérőket, akiknek kérelmét nagy valószínűséggel elutasítják – mutatta ki az Emnid közvélemény-kutató cég vizsgálata.

A németországi maradásra esélytelen menedékkérők elkülönítését a bajor kormány tervezi. Több tartomány vezetése vitatja az elképzelést, de abban politikai oldaltól függetlenül egyetértés van, hogy a legnagyobb csoport, az összes menedékkérő mintegy 40 százalékát kitevő nyugat-balkáni származású kérelmezők esetében fel kell gyorsítani az eljárást, és ki kell toloncolni mindazokat, akiket elutasít a menekültügyi hatóság. „Valami teljesen rosszul működik a rendszerben, ha van egy csoport, amelynek kérelmeit 99 százalékos valószínűséggel elutasítják, és van egy másik, amelynek kérelmeit 99 százalékos valószínűséggel elfogadják, de mindkettőnek két évig kell várnia az ügyek elbírálására” – mondta Stephan Weil alsó-szászországi miniszterelnök a Der Spiegelnek, utalva a nyugat-balkáni és a szíriai, illetve afganisztáni menedékkérők ügyei közötti különbségre.

Aydan Özoguz bevándorlási, menekültügyi és társadalmi integrációért felelős államminiszter szerint lehet tárgyalni befogadó állomásokról, amelyeken főleg nyugat-balkáni menedékkérőket helyeznek el és bírálják el ügyüket, Seehofer és más konzervatív politikusok viszont csupán „hangulatot keltenek” a menedékkérők ellen.
Arról pedig „szó sem lehet, hogy kitoloncolási gyűjtőtáborokat” állítsanak fel Németországban – mondta a konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) politikusa a Der Tagesspiegel című lapnak.

A német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) 2015 első hat hónapjában 179 037 új menedékjogi kérelmet regisztrált, ami 132,2 százalékos növekedés éves szinten, pedig tavaly a délszláv háború kezdete, azaz a kilencvenes évek eleje óta a legtöbb kérelem érkezett. A BAMF előrejelzése szerint az év végéig minden korábbinál többen, 400-450 ezren kérnek menedékjogot Németországban.