Manfred Schmidt, a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) elnöke a Bild csütörtöki számában megjelent beszámoló szerint azt mondta, hogy az esélytelen menedékjogi kérelmek magas arányát csökkenteni lehetne, ha nem adnának az ellátás mellett költőpénzt is – havi 143 eurót – a nyugat-balkáni országok menekültstátusért folyamodó állampolgárainak.
Nem egy kérelmező nyíltan vállalja, hogy csak a német államtól megszerezhető pénz érdekli. A menekültügyi eljárás lefolytatása – átlagosan nagyjából öt hónap – alatt megkapott összegből aztán „a hazájukban kilenc vagy akár tizenkét hónapig is el tudják tartani magukat, ezért csökkenteni kell az állami juttatások vonzerejét, amennyire csak lehet” – mondta a BAMF elnöke.
Hasonlóan vélekedik a bajor tartományi kormány is.
Szigorúan szét kell választani az „igazi menekültek” és a menedékjoggal visszaélő nyugat-balkáni kérelmezők ügyét – mondta csütörtökön a ZDF országos közszolgálati televíziónak Joachim Herrmann bajor belügyminiszter. Hozzátette: a védelemre szorulókon sürgősen segíteni kell, mindenki mást pedig „nagyon gyorsan” vissza kell szállítani a hazájába.
A Nyugat-Balkánról származó menedékkérőkre vonatkozó eljárás napok óta az egyik fő belpolitikai téma Németországban. Ennek az az oka, hogy menedékkérők legnagyobb csoportját, mintegy negyven százalékát a térség Európai Unión kívüli országainak – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia – állampolgárai teszik ki, és körükben a fél százalékot sem éri el az elfogadott kérelmek aránya.
A bajor kormány a héten akciótervet fogadott el a régióból származó menedékkérők arányának csökkentésére. A müncheni vezetés tervei szerint a bajor–osztrák határ térségében – ahol eléri Németországot a balkáni migrációs útvonal – felállítanak két nagy, több ezer fő elhelyezésére alkalmas befogadó állomást a Nyugat-Balkánról származó menedékkérők számára, és ügyüket gyorsított eljárással bírálják el. A kérelmekről néhány nap, legfeljebb pedig két hét alatt döntenek, és haladéktalanul kitoloncolják az állampolgárság szerinti országba mindazokat, akinek a kérelmét elutasítják.
A BAMF 2015 első hat hónapjában összesen – vagyis nemcsak a nyugat-balkáni államokat, hanem valamennyi származási országot együttvéve – 179 037 új menedékjogi kérelmet regisztrált, ami 132,2 százalékos növekedés éves szinten, pedig tavaly a délszláv háború kezdete, azaz a kilencvenes évek eleje óta a legtöbb kérelem érkezett. A hatóság előrejelzése szerint az év végéig minden korábbinál többen, 400-450 ezren kérnek menedékjogot Németországban.
