A tartományi kormányok küldötteiből álló Bundesratban nagy többséggel fogadták el a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag) már csütörtökön megszavazott jogszabálycsomagot.
A konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata párt (SPD) nagykoalíciós kormánya a Bundestagban ellenzékben lévő erők – Baloldal, Zöldek – támogatására szorult a Bundesratban. A Baloldal csak Türingiában van kormányon, az SPD-vel és a Zöldekkel irányítja a tartományt. A tartományi kormánykoalíció előre jelezte, hogy tartózkodnak a Bundesrat szavazásán, mert a három párt nem jutott közös álláspontra a menekültügyi reform ügyében.
Ugyanakkor a Zöldek részéről Baden-Württemberg tartomány miniszterelnöke, Winfried Kretschmann már korábban és a szavazás előtti vitában is kiemelte, hogy támogatják az új szabályokat. Válság idején „konfliktuskereső magatartás helyett kompromisszumkészségre” van szükség, és a demokratikus pártoknak meg kell mutatniuk, hogy képesek az együttműködésre – mondta Winfried Kretschmann. Hangsúlyozta: a menekültügyi reform „fontos jelzés kifelé, Európának, de befelé is, a demagógoknak és a jobboldali populistáknak”.
A Bajorországot kormányzó CSU részéről Marcel Huber, a bajor miniszterelnök, Horst Seehofer hivatalát vezető államminiszter beszédében hangsúlyozta, hogy Németország befogadóképességének korlátozottsága miatt gátat kell szabni a bevándorlásnak.
Felvetette, hogy az uniós külső határ védelme mellett arról is el kellene gondolkodni, hogy miként lehet megvédeni az uniós belső határokat, például a bajor–osztrák határt. Ugyanakkor jelezte, hogy ennek mikéntjéről a müncheni vezetésnek nincsenek határozott elképzelései. „Arról, hogy ez hogyan is nézne ki konkrétan, ma még nekem sincs válaszom” – mondta Marcel Huber.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemzetközi migrációs folyamatokat elemző részlegének vezető kutatója, Thomas Liebig szerint a Bundesrat döntésével útnak indított reformnak két fő hatása lehet.
Az átalakítás egyrészt „jelzés azoknak a menekülteknek, akik még nem indultak el Németország felé”, másrészt pedig csökkentheti a menedékkérők egyik legnagyobb csoportját alkotó nyugat-balkáni kérelmezők számát – mondta Thomas Liebig a Bild című lapnak. Az albán kérelmezők száma már csökkenésnek is indult, ami a szigorításokról szóló diskurzusnak tulajdonítható – jegyezte meg.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!