Németországban emellett gyakoriak a támadások menekülttáborok ellen is: augusztusban a bajorországi Neustadtban gyújtottak fel egy épületet, amiben 19 menedékkérő lakott. A tűzoltók akkor gyorsan eloltották a lángokat. A berlini Marzahn-Hellersdorf kerületben is gyújtogattak augusztusban, lángoló deszkákat hajítottak egy menedékkérőket befogadó épületre. Csak tavaly 162 ilyen támadást jegyeztek fel, míg az idei első fél évből 173 esetről tudunk. Az alsó-ausztriai Bécsújhelyen pedig kocsiból nyitottak tüzet menekültekre még júliusban. Hét menekültet lőttek meg ekkor halált nem okozó softgun fegyverrel.
Majdnem 1700 olyan afgán állampolgár kérte befogadását Németországtól, aki hazájában a NATO-beavatkozás során a német hatóságokat és a haderőt (Bundeswehr) segítette, mert attól tart, hogy élete emiatt veszélyben forog – jelentette csütörtökön a dpa német hírügynökség.
A hírügynökség kérdésére a berlini belügyminisztérium azt közölte, hogy eddig 661 ember befogadásáról döntöttek, mivel ennyi esetben állapították meg, hogy valóban veszélyben van a kérelmezők élete. Ez azt jelenti, hogy az összes kérelmező mintegy 40 százaléka kapott pozitív választ beadványára a német hatóságoktól.
A Bundeswehr, a német rendőrség, a kabuli német nagykövetség és a nemzetközi gazdasági együttműködésért és fejlesztésért felelős berlini minisztérium afganisztáni kirendeltsége sok száz afgán állampolgárt foglalkoztatott a 2001-ben kezdődött NATO-beavatkozás során, egyebek mellett például tolmácsként. Sokan közülük attól tartanak, hogy a tálib felkelők bosszútámadásainak áldozataivá válhatnak, mivel a szélsőségesek kollaboránsoknak tartják őket.
