Keményebben bánnának a migránsokkal a német neonácik

A tiltakozó megmozdulásra számos neonáci érkezett Thüringia tartomány más részeiből.

A dpa hírügynökség beszámolója szerint a tiltakozó megmozdulásra számos neonáci érkezett Thüringia tartomány más részeiből. Egyesek közülük szélsőjobboldali szervezetek zászlajával és transzparenseivel vettek részt a tüntetésen, amelyet az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali populista és euroszkeptikus párt hirdetett meg.

A résztvevőkkel szemben mintegy 500 ellentüntető állt ki. A két oldal aktivistái között forró helyzet alakult ki, rendőrségi közlés szerint a szemben álló csoportok üvöltöztek egymással, erőszakos incidensre azonban nem került sor.

Erfurtban már egy héttel korábban is csaknem ötezer résztvevővel tartott menekültellenes tüntetést a jobboldali populista AfD.

Németországban ismét tömegverekedés történt egy menekültszálláson, ezúttal Hamburgban. A rendőrség szerdán avatkozott közbe, és csütörtök reggelre sem tudta helyreállítani a rendet.

Sajtójelentések szerint szír és afgán menedékkérők estek egymásnak egy volt barkácsáruházban kialakított befogadóállomáson. A rendőrség 50 emberrel szállt ki a helyszínre még szerdán délelőtt. Napközben többször kiújult a konfliktus, ezért a szállás környékén összevont rendőri erőknek többször közbe kellett lépniük. Az éjszaka sem volt nyugodt, a ZDF országos közszolgálati televízió szerint a rendőrök még csütörtök reggel is intézkedtek.

Az összecsapásokban nagyjából 200 menedékkérő vett részt, többen megsebesültek. Azt egyelőre nem tudni, hogy miért mérgesedett el a helyzet. Németországban az utóbbi két hónapban legkevesebb 12 tömegverekedés történt menedékkérőket befogadó intézményekben. Általában különböző nemzetiségű csoportok csapnak össze. Szintén jellegzetes, hogy viszonylag csekély súlyú ügyekből keletkezik tömegverekedésbe torkolló konfliktus. Például a legutóbbi, a Hessen tartományi kassel-caldeni egykori repülőtéren vasárnap történt verekedés kiváltó oka az volt, hogy egy albán fiatal tolakodott ebédosztás közben, és ezt nehezményezte egy idősebb pakisztáni menedékkérő.

Szakértők szerint a konfliktusok elsősorban a menekültszállások zsúfoltsága miatt mérgesednek el. A hamburgi szállásokon minden hely betelt. A tartományi rangú Hansa-városban keddről szerdára és szerdáról csütörtökre virradó éjjel is több száz menedékkérő a szabad ég alatt éjszakázott, mert nem tudták elhelyezni őket.

Németországban emellett gyakoriak a támadások menekülttáborok ellen is: augusztusban a bajorországi Neustadtban gyújtottak fel egy épületet, amiben 19 menedékkérő lakott. A tűzoltók akkor gyorsan eloltották a lángokat. A berlini Marzahn-Hellersdorf kerületben is gyújtogattak augusztusban, lángoló deszkákat hajítottak egy menedékkérőket befogadó épületre. Csak tavaly 162 ilyen támadást jegyeztek fel, míg az idei első fél évből 173 esetről tudunk. Az alsó-ausztriai Bécsújhelyen pedig kocsiból nyitottak tüzet menekültekre még júliusban. Hét menekültet lőttek meg ekkor halált nem okozó softgun fegyverrel.

Majdnem 1700 olyan afgán állampolgár kérte befogadását Németországtól, aki hazájában a NATO-beavatkozás során a német hatóságokat és a haderőt (Bundeswehr) segítette, mert attól tart, hogy élete emiatt veszélyben forog – jelentette csütörtökön a dpa német hírügynökség.

A hírügynökség kérdésére a berlini belügyminisztérium azt közölte, hogy eddig 661 ember befogadásáról döntöttek, mivel ennyi esetben állapították meg, hogy valóban veszélyben van a kérelmezők élete. Ez azt jelenti, hogy az összes kérelmező mintegy 40 százaléka kapott pozitív választ beadványára a német  hatóságoktól.

A Bundeswehr, a német rendőrség, a kabuli német nagykövetség és a nemzetközi gazdasági együttműködésért és fejlesztésért felelős berlini minisztérium afganisztáni kirendeltsége sok száz afgán állampolgárt foglalkoztatott a 2001-ben kezdődött NATO-beavatkozás során, egyebek mellett például tolmácsként. Sokan közülük attól tartanak, hogy a tálib felkelők bosszútámadásainak áldozataivá válhatnak, mivel a szélsőségesek kollaboránsoknak tartják őket.