Német plakátkampány indul Afganisztánban

A német külügyminisztérium felvilágosító kampányt indít.

Az elutasított menedékkérők hazatelepítéséhez és visszafogadásához egyébként sem szükséges feltétlenül visszafogadási egyezmény – tette hozzá Tobias Plate, a belügyminisztérium szóvivője, megjegyezve, hogy Németország olyan államokba is küld vissza elutasított menedékkérőket, amelyekkel nem kötött visszafogadási egyezményt. Ugyanakkor ezek a megállapodások igen hasznosak, Németország ezért üdvözli és támogatja, hogy az Európai Bizottság törekszik egy visszafogadási egyezmény kidolgozására Afganisztánnal – tette hozzá Tobias Plate a kormányszóvivői tájékoztatón. Németország nemcsak Afganisztánban, hanem az arab világ számos országában is folytat felvilágosító kampányt, hogy pontosítsa a német menekültügyi gyakorlatról kialakult elképzeléseket – mondta Sawsan Chebli. A külügyminisztérium rendszeresen elemzi is a nyilvánosságban megjelenő tartalmakat, elsősorban a közösségi médiára összepontosítva. Az elemzések azt mutatják, hogy az utóbbi hetekben már jóval kevesebb tévedés, megalapozatlan híresztelés, pletyka kering az arab nyelvű médiában a menekültválság kezdeti szakaszához képest, amikor egyebek között az a mendemonda terjedt, hogy Németország hajókat küld a libanoni Tripliba a szíriai menekültekért – mondta a német külügyminisztérium szóvivője.

A szlovén külügyminiszter szerint Görögországban kellene megállítani a Nyugat-Európa felé tartó bevándorlóáradatot. Milan Brglez az M1 aktuális csatornának pénteken adott interjúban elmondta, ezzel a megoldással könnyebben lehetne ellenőrizni és humánusabban kezelni az áradatot. A politikus stratégiai fontosságúnak nevezte a bevándorlástól érintett uniós tagállamok múlt vasárnapi megállapodását, megjegyezte ugyanakkor, hogy még messze van a helyzet megoldása. A ljubljanai törvényhozás elnöke utalt rá: országának egyszerre kell figyelembe vennie, hogy milyen intézkedéseket tesznek a migránsok további útvonalán fekvő államok, és azt, hogy ne váljanak erőszakossá a továbbhaladásukban feltartott emberek.

Milan Brglez megjegyezte: azzal is nagy kockázatot vállalnak, hogy az átutazókat egy-két napig Szlovéniában tartják. Utalt rá: Szlovénia lakossága korábban humanitárius kérdésként kezelte a problémát, ám változott a hozzáállásuk, amikor azzal kellett szembesülniük, hogy az érkezők csak átutazni akarnak. Milan Brglez hangsúlyozta: tízezer menekültet tudnak elhelyezni, de ennek a létszámnak kétszerese tartózkodik területükön. Ugyanakkor megjegyezve, Szlovénia határainak műszaki védelme sokkal nehezebb feladat, mint Magyarországé.

Az osztrák külügyminiszter pénteken a Neue Zürcher Zeitung című svájci lapnak adott interjújában arról beszélt, hogy a kerítésépítésnek az unió külső határánál lenne értelme. A konzervatív néppárti Sebastian Kurz kérdésre válaszolva utalt arra, hogy alapjában véve nem ellenzi a kerítéseket, de – mint fogalmazott – a magyarországi kerítés rossz helyen van. Ugyanis mielőtt a menekültek Szerbiába érnek, már maguk mögött hagytak egy uniós országot, Görögországot – jelentette ki. A miniszter szerint a magyar kerítést azért építették, mert Európa nem tett semmit. Kijelentette: amennyiben Szlovénia is bejelenti, hogy kerítést épít a horvát határszakaszra és a német politikusok is hasonlót terveznek a német–osztrák határnál, akkor látszik majd igazán, milyen kilátástalan a helyzet, hiszen egyre több nemzetállam próbálja majd meg saját maga kezébe venni sorsát.

Amennyiben Németország lezárja a határait, akkor Ausztriának is ugyanígy kell tennie, hiszen az ország befogadókapacitásának határához érkezett – jelentette ki Sebastian Kurz. Németországtól a miniszter világos válaszokat vár, hiszen szerinte az ország a menekültekben olyan benyomást keltett, hogy korlátlanul befogadja őket. Azt azonban – Angela Merkel kancellárra utalva – elutasította, hogy a menekültválságért Európából egyetlen kormányfőt tegyenek felelőssé, és azt reméljék, hogy mindent egyedül képes megoldani.

Francois Hollande francia államfő „az Európán belüli falak és kerítések” ellen emelt szót pénteken, miután hivatalában fogadta Werner Faymann osztrák kancellárt. „Nem szabad Európán belül falakat vagy kerítéseket emelni, hanem egyszerűen a külső határokat kell biztosítani” – mondta a francia elnök osztrák kollégájával tartott közös sajtótájékoztatóján az Élysée-palotában.

Ausztria kedden jelentette be, hogy „építési jellegű”  munkálatok kezdődhetnek az osztrák–szlovén határ egy szakaszán. Szerdán Werner Faymann osztrák kancellár közölte: a menekültáradat ellenőrzésére műszakilag biztosítják a hatástérséget, „kaput építenek oldalsó szárnyakkal”. Nem kerítést építenek az országhatárra, hanem műszaki biztonsági intézkedéseket foganatosítanak – hangsúlyozta.