Orbán: Európa népei ébredeznek

A miniszterelnök szerint Európa népei rájöttek arra, hogy a bevándorlás kulturális kérdés.

MTI
2015. 10. 30. 7:34
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Brüsszeltől azonban nem várhatunk megoldást, a problémát a nemzetállamoknak kell megoldaniuk, ahogyan azt Magyarország a maga részéről meg is tette – mondta a kormányfő pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyarország által ellenzett, jogtalannak, ésszerűtlennek és unfairnek tartott európai uniós kvótarendszer terve „átnőtt egy még nagyobb veszélybe”, mert az Európába beérkezők szétosztását állandó mechanizmussá alakítanák.

„Ezt végképp nem fogadjuk el”

– jelentette ki Orbán Viktor, közölve: az EU-tagsággal az nem jár együtt, hogy valaki más – Magyarország akarata ellenére – meghatározza, hogy a magyarok Európába illegálisan érkezett embereket fogadjanak be.

Feltette azt a kérdést is: mikor és ki szavazott arról Európában, hogy ide milliószám be fognak engedni törvénytelenül érkező embereket, majd szétosztják őket? Ilyen döntés nem született egy választáson sem, így a mai történéseknek hiányzik a demokratikus alapja – mondta. Hozzátette: „ma a rendezett, jogszerűen működő EU állapotából az anarchikus állapotok felé haladunk”, mert több vezető is természetesnek fogadja el „a jogon kívüliség állapotát”.

A kormányfő Európa közös veszélyei közé sorolta a terrorveszély megnövekedését – amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott: „terroristából egy is sok” –, valamint a közbiztonság alakulását. Utóbbiról azt mondta: az a veszély fenyeget, hogy „beengedjük, sőt behívjuk a Közel-Kelet sajátos belső konfliktusait az EU-ba”.

A visszatoloncolással kapcsolatban a miniszterelnök megerősítette: a magyar álláspont szerint nem toloncolhatják vissza Magyarországra az itt regisztráltakat, mert a szabályok nem azt mondják, hogy ide kell őket visszaküldeni, hanem azt, hogy oda, ahol először beléptek az EU-ba. Ez pedig Görögország, amely egyébként az egész helyzet kulcsa – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy Görögország nem végzi el a déli határainak védelmére vonatkozó munkát.

Orbán Viktor szerint a migránsözönt – amelyet inváziónak nevezett – egyrészt az embercsempész-hálózat „biznisze” mozgatja, másrészt azok az aktivisták, akik

„mindent támogatnak, ami gyengíti a nemzetállamokat”.

E nyugati gondolkodásmódot és aktivistahálózatot talán Soros György neve fémjelzi a legerősebben – jegyezte meg, hozzátéve: a bevándorlókat segítő aktivisták akaratlanul is részévé válnak az illegális nemzetközi embercsempész-hálózatnak. Orbán kifogásolta továbbá, hogy „olyan véleménynyomás alakul ki Európában, hogy azzal szemben politikusok nem mernek egy másik koncepció jegyében megszólalni”. Példaként azt említette, hogy a kerítés szót nem lehet kimondani.

A magyar kabinetet kritizáló Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet szavaira a kormányfő úgy reagált:

„ez már reálpolitika (...), ez már meztelen nemzeti vagy birodalmi érdek”.

Az Egyesült Államok nem támogatja azt a bevándorláspolitikát, amelyet Magyarország képvisel – jelezte. Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetének New York-i felszólalásából egyértelműen kiderült – folytatta –, hogy Amerika érdekeivel nem ellentétes, ha Európába hirtelen több millió bevándorló érkezik háború tépázta térségekből.

„Miközben persze az ő érdekeikkel ez nem ellentétes, azért kíváncsi lennék, hogy ha valaki vízum nélkül be akar jutni az Egyesült Államokba, sikerülne-e élve. Aligha” – mondta Orbán Viktor, megjegyezve, hogy ha Magyarország a felét megtenné annak, amit az Egyesült Államok tesz – ahol kerítést, falakat építenek és „tűzparancs van” –, akkor

„a keresztvizet is leszednék rólunk”.

Belpolitikai, nemzetgazdasági kérdésekre rátérve a miniszterelnök arról beszélt, hogy a magyar reformok működnek, a rendszerváltás óta nem dolgozott annyi ember Magyarországon, mint most, ő azonban – fogalmazott – keresi azokat az újabb és újabb eszközöket, amelyekkel legalább további félmillió embernek munkát tudnak adni a következő években. A lehetőségekre példaként említette a kis- és középvállalkozások adórendszerének módosítását, az adóeljárás egyszerűsítését, a bérhelyzet javítását, valamint a lakásépítéseket.

Végül az állami földek értékesítésére kitérve a kormányfő leszögezte: a törvények egyértelműek, egy embernek maximum 300 hektár földje lehet. A földkérdést – mint mondta – szuverenitáskérdésnek tekinti: „akkor vagyunk biztonságban, ha a gazdáknál van a föld, meg kell akadályozni – az EU-s szabályok tiszteletben tartása mellett ( ) –, hogy külföldiek szerezzék meg a magyar termőföldet”. Szerinte ha a szocialisták politikája folytatódott volna, a zsebszerződésekkel már a fél vagy az egész Dunántúl külföldiek kezén lenne.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.