„mindent támogatnak, ami gyengíti a nemzetállamokat”.
E nyugati gondolkodásmódot és aktivistahálózatot talán Soros György neve fémjelzi a legerősebben – jegyezte meg, hozzátéve: a bevándorlókat segítő aktivisták akaratlanul is részévé válnak az illegális nemzetközi embercsempész-hálózatnak. Orbán kifogásolta továbbá, hogy „olyan véleménynyomás alakul ki Európában, hogy azzal szemben politikusok nem mernek egy másik koncepció jegyében megszólalni”. Példaként azt említette, hogy a kerítés szót nem lehet kimondani.
A magyar kabinetet kritizáló Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet szavaira a kormányfő úgy reagált:
„ez már reálpolitika (...), ez már meztelen nemzeti vagy birodalmi érdek”.
Az Egyesült Államok nem támogatja azt a bevándorláspolitikát, amelyet Magyarország képvisel – jelezte. Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetének New York-i felszólalásából egyértelműen kiderült – folytatta –, hogy Amerika érdekeivel nem ellentétes, ha Európába hirtelen több millió bevándorló érkezik háború tépázta térségekből.
„Miközben persze az ő érdekeikkel ez nem ellentétes, azért kíváncsi lennék, hogy ha valaki vízum nélkül be akar jutni az Egyesült Államokba, sikerülne-e élve. Aligha” – mondta Orbán Viktor, megjegyezve, hogy ha Magyarország a felét megtenné annak, amit az Egyesült Államok tesz – ahol kerítést, falakat építenek és „tűzparancs van” –, akkor
„a keresztvizet is leszednék rólunk”.
Belpolitikai, nemzetgazdasági kérdésekre rátérve a miniszterelnök arról beszélt, hogy a magyar reformok működnek, a rendszerváltás óta nem dolgozott annyi ember Magyarországon, mint most, ő azonban – fogalmazott – keresi azokat az újabb és újabb eszközöket, amelyekkel legalább további félmillió embernek munkát tudnak adni a következő években. A lehetőségekre példaként említette a kis- és középvállalkozások adórendszerének módosítását, az adóeljárás egyszerűsítését, a bérhelyzet javítását, valamint a lakásépítéseket.
Végül az állami földek értékesítésére kitérve a kormányfő leszögezte: a törvények egyértelműek, egy embernek maximum 300 hektár földje lehet. A földkérdést – mint mondta – szuverenitáskérdésnek tekinti: „akkor vagyunk biztonságban, ha a gazdáknál van a föld, meg kell akadályozni – az EU-s szabályok tiszteletben tartása mellett ( ) –, hogy külföldiek szerezzék meg a magyar termőföldet”. Szerinte ha a szocialisták politikája folytatódott volna, a zsebszerződésekkel már a fél vagy az egész Dunántúl külföldiek kezén lenne.
