Brüsszeltől azonban nem várhatunk megoldást, a problémát a nemzetállamoknak kell megoldaniuk, ahogyan azt Magyarország a maga részéről meg is tette – mondta a kormányfő pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyarország által ellenzett, jogtalannak, ésszerűtlennek és unfairnek tartott európai uniós kvótarendszer terve „átnőtt egy még nagyobb veszélybe”, mert az Európába beérkezők szétosztását állandó mechanizmussá alakítanák.
„Ezt végképp nem fogadjuk el”
– jelentette ki Orbán Viktor, közölve: az EU-tagsággal az nem jár együtt, hogy valaki más – Magyarország akarata ellenére – meghatározza, hogy a magyarok Európába illegálisan érkezett embereket fogadjanak be.
Feltette azt a kérdést is: mikor és ki szavazott arról Európában, hogy ide milliószám be fognak engedni törvénytelenül érkező embereket, majd szétosztják őket? Ilyen döntés nem született egy választáson sem, így a mai történéseknek hiányzik a demokratikus alapja – mondta. Hozzátette: „ma a rendezett, jogszerűen működő EU állapotából az anarchikus állapotok felé haladunk”, mert több vezető is természetesnek fogadja el „a jogon kívüliség állapotát”.
A kormányfő Európa közös veszélyei közé sorolta a terrorveszély megnövekedését – amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott: „terroristából egy is sok” –, valamint a közbiztonság alakulását. Utóbbiról azt mondta: az a veszély fenyeget, hogy „beengedjük, sőt behívjuk a Közel-Kelet sajátos belső konfliktusait az EU-ba”.
A visszatoloncolással kapcsolatban a miniszterelnök megerősítette: a magyar álláspont szerint nem toloncolhatják vissza Magyarországra az itt regisztráltakat, mert a szabályok nem azt mondják, hogy ide kell őket visszaküldeni, hanem azt, hogy oda, ahol először beléptek az EU-ba. Ez pedig Görögország, amely egyébként az egész helyzet kulcsa – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy Görögország nem végzi el a déli határainak védelmére vonatkozó munkát.
Orbán Viktor szerint a migránsözönt – amelyet inváziónak nevezett – egyrészt az embercsempész-hálózat „biznisze” mozgatja, másrészt azok az aktivisták, akik
„mindent támogatnak, ami gyengíti a nemzetállamokat”.
E nyugati gondolkodásmódot és aktivistahálózatot talán Soros György neve fémjelzi a legerősebben – jegyezte meg, hozzátéve: a bevándorlókat segítő aktivisták akaratlanul is részévé válnak az illegális nemzetközi embercsempész-hálózatnak. Orbán kifogásolta továbbá, hogy „olyan véleménynyomás alakul ki Európában, hogy azzal szemben politikusok nem mernek egy másik koncepció jegyében megszólalni”. Példaként azt említette, hogy a kerítés szót nem lehet kimondani.
A magyar kabinetet kritizáló Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet szavaira a kormányfő úgy reagált:
„ez már reálpolitika (...), ez már meztelen nemzeti vagy birodalmi érdek”.
Az Egyesült Államok nem támogatja azt a bevándorláspolitikát, amelyet Magyarország képvisel – jelezte. Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetének New York-i felszólalásából egyértelműen kiderült – folytatta –, hogy Amerika érdekeivel nem ellentétes, ha Európába hirtelen több millió bevándorló érkezik háború tépázta térségekből.
„Miközben persze az ő érdekeikkel ez nem ellentétes, azért kíváncsi lennék, hogy ha valaki vízum nélkül be akar jutni az Egyesült Államokba, sikerülne-e élve. Aligha” – mondta Orbán Viktor, megjegyezve, hogy ha Magyarország a felét megtenné annak, amit az Egyesült Államok tesz – ahol kerítést, falakat építenek és „tűzparancs van” –, akkor
„a keresztvizet is leszednék rólunk”.
Belpolitikai, nemzetgazdasági kérdésekre rátérve a miniszterelnök arról beszélt, hogy a magyar reformok működnek, a rendszerváltás óta nem dolgozott annyi ember Magyarországon, mint most, ő azonban – fogalmazott – keresi azokat az újabb és újabb eszközöket, amelyekkel legalább további félmillió embernek munkát tudnak adni a következő években. A lehetőségekre példaként említette a kis- és középvállalkozások adórendszerének módosítását, az adóeljárás egyszerűsítését, a bérhelyzet javítását, valamint a lakásépítéseket.
Végül az állami földek értékesítésére kitérve a kormányfő leszögezte: a törvények egyértelműek, egy embernek maximum 300 hektár földje lehet. A földkérdést – mint mondta – szuverenitáskérdésnek tekinti: „akkor vagyunk biztonságban, ha a gazdáknál van a föld, meg kell akadályozni – az EU-s szabályok tiszteletben tartása mellett ( ) –, hogy külföldiek szerezzék meg a magyar termőföldet”. Szerinte ha a szocialisták politikája folytatódott volna, a zsebszerződésekkel már a fél vagy az egész Dunántúl külföldiek kezén lenne.
