Jól gondolja meg, mit visz magával, ha ezekbe az országokba utazik

A Közel-Kelet két meghatározó hatalma, Szaúd-Arábia és Irán, bár eltér vallási és politikai rendszerében, egyaránt az iszlám jog, a saría elveire alapozza a drogpolitikáját – számolt be a Drogkutató Intézet (DKI). Mint írták, Szaúd-Arábiában a drogkereskedelem gyakran nyilvános kivégzésekkel végződik, amit az utóbbi években egyre több kritika ér, különösen a nemzetközi emberi jogi szervezetek részéről. Ezzel szemben Iránban a drogproblémák kezelése komplexebb képet mutat: míg a büntetések továbbra is szigorúak, az ország jelentős lépéseket tett a rehabilitációs programok fejlesztése és a kárcsökkentés irányába.

Enyhülés Iránban

Irán 81 milliós népességéből becslések szerint 2–3 millió iráni szenved függőségben, ami tartósan a világ legmagasabb függőségi mutatói közé tartozik. A börtönök zsúfoltak a droghasználóktól: 1987-ben 78 ezer embert zártak be Iránban kábítószerrel kapcsolatos vádak miatt, míg 2004-ben ez a szám már 431 430 volt. A kétezres évek közepén Irán és az Egyesült Államok hasonló arányban börtönözte be a droghasználókat, ami a világon a legmagasabb arányok közé tartozott.

Az 1979-es forradalom gyökeresen átalakította a társadalmi-politikai környezetet: az alkoholfogyasztást megtiltották mindenki számára, kivéve a vallási kisebbségeket. Szigorú korlátozásokat vezettek be a nem rokon férfiak és nők közötti társas érintkezés szabályozására és alig maradt lehetőség az egyéni önmegvalósításra. Ezek a változások valószínűleg súlyosbították a drogfogyasztást. Ugyanakkor a függőségi arány – még világviszonylatban is – már a forradalom előtt rendkívül magas volt. Talán a legsúlyosabb és legkárosabb következménye a forradalom utáni szigorúbb büntetéseknek és az intenzívebb kínálatszabályozásnak az volt, hogy 

a fogyasztás átterelődött a kemény drogokra. Mivel a heroin kompaktabb és könnyebben elrejthető, egyszerűbb becsempészni, mint az ópiumot. 

Így, bár a függőség aránya Iránban talán csak fele a 1950-es évekhez képest, a függőség súlyossága és annak következményei határozottan rosszabbodtak.

2018 januárjában Irán megemelte azt a drogmennyiséget, amelynek birtoklása halálbüntetést von maga után: a korábbi 30 gramm heroin, morfium és kokain, valamint öt kilogramm cannabis és ópium helyett immár több mint 50 kilogramm ópium, kettő kilogramm heroin és három kilogramm kristálymet esetén alkalmazható a legsúlyosabb büntetés. A változás lehetővé tette mintegy ötezer halálraítélt ügyének felülvizsgálatát, azzal a kilátással, hogy büntetésüket börtönbüntetésre vagy pénzbírságra enyhíthetik. A marihuána birtoklásáért és kereskedelméért kiszabott halálbüntetést teljes mértékben eltörölték. A marihuána legalizálásának szellemében egy 2015-ös javaslat még az ópium és a marihuána dekriminalizálását, valamint államilag szabályozott termesztés bevezetését is célul tűzte ki – ismertette a DKI.

Afganisztán szomszédsága kihívást jelent

További kihívást jelent az iráni drogpolitikának, hogy az afgán máktermesztés az ország közvetlen szomszédságában virágzik. Ez jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az iráni függőségi helyzet sem javul, így az ország komoly erőforrásokat fektet abba, hogy megakadályozza a kábítószer-csempészetet. Irán több mint 800 millió dollárt költött betonfalakra és mély árkokra az afganisztáni és pakisztáni határ mentén. 

Az ország évente körülbelül 500–600 fegyveres elfogást hajt végre és 2017-ben a világ ópiumlefoglalásainak háromnegyedét, valamint a heroinlefoglalások egynegyedét végezte.

Mindezek ellenére több iráni állami és az állam által támogatott szereplőt vádoltak meg kábítószer-kereskedelemmel, köztük az Iszlám Forradalmi Gárda alakulatait is. Az iráni támogatású fegyveres csoportok, mint amilyen a libanoni Hezbollah és az iraki Hashd milíciák, szintén érintettek lehetnek a drogkereskedelemben. A Hezbollahot azzal vádolják, hogy védelmi pénzt szed a libanoni cannabistermelőktől, és kokaint csempész Latin-Amerikából, bár ezt tagadja. Szaúd-Arábia pedig gyakran használja fel ezeket a vádakat, hogy riválisát, Iránt és annak szövetségeseit azzal vádolja, hogy szándékosan mérgezik és rombolják a szaúdi fiatalságot – közölte a Drogkutató Intézet.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)

További játékainkhoz kattintson ide!