Charles Lichfield szerint a párizsi merényletsorozat „jelképes szinten” ugyan ösztönözni fogja az európai kormányok közötti együttműködést a menekültválság ügyében, a gyakorlatban azonban még nehezebb lesz a megállapodás elérése, mivel a merénylet még jobban elmélyíti az európai polgárok kételyeit kormányaik politikájával kapcsolatban.
Az Eurasia londoni szakértője hozzátette: a szíriai konfliktus ráébresztette az európaiakat arra, hogy „megszakítás nélküli szárazföld” köti össze „jómódú, békés kontinensüket” a közel-keleti felfordulással. Az elemző szerint ez még tovább fogja erősíteni a „kerítésépítési mentalitást”.
Az Eurasia szakértője szerint ebben az összefüggésben vizsgálva valószínűsíthető az is, hogy a közép- és kelet-európai országok a párizsi merényletek nyomán még hangosabban fogják követelni az Európai Unió külső határainak azonnali megerősítését, és általánosságban is a nyitott EU-határok politikájának újragondolását.
Az Eurasia elemzője úgy vélekedett: Orbán Viktor miniszterelnök valószínűleg még erőteljesebben képviseli majd a menekültekkel szembeni eddigi politikáját, és várhatóan még több elismerésben részesül majd Magyarországon, valamint a közép- és dél-európai térségében, amiért idejekorán felismerte a migránsproblémát.
Angela Merkel német kancellárnak viszont „egyre veszélyesebb kötéltáncot” kell járnia a határok nyitva tartása és a párizsihoz hasonló németországi merényletek kockázatának csökkentése között. A határok nyitva tartása azért különösen fontos Merkel számára, mivel ha erről lemond, az olyan dominóeffektust indíthat el főleg Közép- és Kelet-Európában, amely gyakorlatilag a belső EU-határellenőrzést lebontó schengeni rendszer és így az unión belüli szabad mozgás végét jelentené, ez pedig súlyos következményekkel járna Merkel „politikai túlélőképességére” – vélekedett az Eurasia Group londoni elemzője.
