Orbán Teheránban építi a magyar–iráni kapcsolatokat

A két ország miniszterei pedig több kétoldalú megállapodást is aláírtak.

A kormányfőt katonai tiszteletadással fogadták az iráni fővárosban, ahová keddig tartó hivatalos látogatásra érkezett. A magyar küldöttségnek tagja több kormánytag, és a politikai egyeztetésekkel párhuzamosan egy magyar üzletemberekből álló csoport is tárgyal Teheránban.

Az iráni első alelnökkel folytatott délelőtti megbeszélés után Orbán Viktor sajtónyilatkozatában örömét fejezte ki, hogy Irán „átvészelte” a szankciós időszakot, és visszatér a világgazdaság és a világpolitika vérkeringésébe.

„Nekünk, magyaroknak különleges élmény itt lennünk Teheránban. Egy nagy civilizáció központjában lehetünk\"

– mondta a kormányfő, és utalt arra, hogy a magyarok történetének első írásos emlékei perzsa és arab források.

„A tisztelet kultúrájának nevében érkeztünk. Magyarország a nemzeti szuverenitás politikájának talaján áll. Biztosak vagyunk abban, hogy Irán nélkül ennek a régiónak a nagyon bonyolult ügyei nem rendezhetőek, a térség nem stabilizálható\"

– fejtette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor megjegyezte, hogy jelenleg 1116 iráni diák tanul Magyarországon, szavai szerint ők lesznek a jövő iráni–magyar kapcsolatainak meghatározó szereplői. Azt ajánlotta iráni tárgyalópartnerének, mélyítsék ezt az együttműködést.

Esak Dzsahangiri alelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai az elmúlt években jelentősen visszaestek, de biztos benne, hogy a mostani miniszterelnöki látogatás erősíteni fogja a gazdasági együttműködést, amelyben nagyon sok lehetőség rejlik. Példaként említette az energetika és a mezőgazdaság területét, valamint a kulturális és tudományos együttműködést. Hangsúlyozta: Irán üdvözli azokat a magyar cégeket, amelyek befektetési szándékkal érkeznek az országba.

A sajtónyilatkozatok előtt a két ország miniszterei több egyezményt is aláírtak. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a külügyminisztériumok közötti együttműködésről szóló megállapodást, majd gazdasági együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá iráni kollégáival. Varga Mihály, a nemzetgazdasági tárca vezetője a kettős adóztatás elkerüléséről és befektetésösztönzésről állapodott meg iráni partnerével, majd örökségvédelemmel és turizmussal kapcsolatos egyezményt kötött a teheráni kormány szakminiszterével. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és az iráni fél tudományos és oktatási megállapodást, valamint orvosi és egészségügyi egyetértési nyilatkozatot látott el kézjegyével. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter pedig a kommunikációs innováció területén írt alá megállapodást.

Jelentős gazdasági fejlődés előtt áll Irán Orbán Viktor miniszterelnök szerint, aki a Teheránban rendezett magyar–iráni üzleti fórumon beszélt a két ország gazdasági együttműködési lehetőségeiről. A kormányfő beszámolt arról is, hogy magyar–iráni gazdasági vegyes bizottság alakul, Magyarország pedig külkereskedelmi irodát nyit az iráni fővárosban.

Az Iráni Kereskedelmi és Iparkamara épületében mintegy 200 magyar és iráni üzletember részvételével rendezett tanácskozáson a miniszterelnök – öt minisztere társaságában – azt mondta: a nehéz szankciós időszak alatt Irán láthatóan nagy energiákat halmozott fel, amelyek egy nagy gazdasági korszakot indíthatnak el az ország fejlődésében. Nem véletlen, hogy „a korábban Iránnal szemben oly bőszen a szankciók mellett érvelő nyugati országok nagy delegációi egymásnak adják a kilincset” – fogalmazott.

A magyar gazdaságot bemutatva a kormányfő kiemelte: Iránnal szemben Magyarországnak nincs nyersanyagkincse, ilyen körülmények között „kész csoda”, hogy „Magyarország ma gyorsabban nő, mint az Európai Unió átlaga”, és a világban keresik a magyarországi működés lehetőségét. Mindent, ami ma Magyarországon üzleti lehetőségként létezik,

„gondolkodásunknak, szellemi teljesítményünknek és fizikai munkánknak köszönhetjük”

– fogalmazott. Orbán Viktor közölte: felállítják a magyar–iráni gazdasági vegyes bizottságot, amelyet magyar részről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vezet majd. Döntés született továbbá arról, hogy külkereskedelmi irodát hoz létre Magyarország Teheránban, és amint „kifut” az Iránnal szembeni szankciók rendszere, az Eximbank nyújtotta finanszírozás is lehetővé válik.

A magyar–iráni gazdasági együttműködés lehetséges területei között szólt az energetikáról, jelezve, hogy a közép-európai térség legnagyobb olaj- és gázipari cége egy magyar vállalat, a Mol, ezért Magyarország érdekelt egy kőolaj- és földgázipari együttműködésben.

„Az iráni nukleáris programban is szeretnénk részt venni”

– folytatta a kormányfő, közölve, hogy Magyarország a szakemberképzés területén szívesen működne együtt az iráni atomtudósokkal. Az energetika mellett a vízgazdálkodás, víztisztítás területét, a tudásalapú gazdaságot – azon belül a távközlést, a gyógyszer- és egészségügyi ipart –, valamint a mezőgazdaságot jelölte meg a miniszterelnök a kooperációra érdemes ágazatok között.

„A lendület, amellyel a kapcsolataink újjáépítéséhez fogtunk, méltó a két ország kulturális hagyományaihoz”

– zárta szavait a magyar–iráni együttműködést méltatva Orbán Viktor.