Brit lista az eurokrata pazarlásról

Úttörő tanulmányában pellengérre állítja az euroszkeptikus brit UKIP az uniós bürokrácia jól vagy túlfizetett hivatalnokait.

Az uniós gazdagok listája címet viselő, karácsony másnapján kiadott dokumentum a UKIP ajánlója szerint azt mutatja meg, hogy „Brüsszel láthatatlan bürokráciája milyen magasra mászott az uborkafára”. Kiderül belőle, hogy az unió száz legmagasabb pozícióban lévő tisztségviselője az adófizetőknek 40 millió fontjába (közel 17 milliárd forintjába) kerül évente. Mint írják, a tanulmány tiszta és egyértelmű lebontásban közli a fizetéseket, amiből kiderül, hogy az „európai dagadt macskák legdagadtabbjai a különböző európai bíróságok bírái”.

Douglas Carswell, a párt egyetlen parlamenti képviselője – aki épp a napokban szólította fel lemondásra a UKIP ékesszóló elnökét, az Európai Parlamentben képviselősködő Nigel Farage-ot – a tanulmányt kommentálva úgy fogalmazott, hogy „az eurokrácia olyan, mint az ancien régime: nem felejtett semmit, amikor a saját előnyeiről van szó, de nem is tanult semmit abból a gazdasági káoszból, mely irányítása alatt következett be”. – Itt az ideje, hogy az Egyesült Királyság kivonuljon az európai establishment szedd-meg-magad-akciójából – fogalmazott a brit honatya.

A 35 oldalas írás az összefoglalójában felidézi, hogy az Európai Unió drákói megszorításokat diktált tagállamainak. „Az EU diktátumai arra kényszerítik a nemzeti kormányokat, hogy csökkentsék a közösségre szánt kiadásaikat és spóroljanak. Ugyanakkor az EU költségvetése folyamatosan nőtt, és tisztségviselői védve vannak azoktól a fájdalmas megszorításoktól, amikre rászorítják az európaiakat” – írja a tanulmány szerzője, Tim Philpott. Állítása szerint ez az első olyan lista, mely felsorolja a központi európai bürokrácia kétszáz legdrágább tisztségviselőjének becsült javadalmazását, adókedvezményeit, nyugdíjjárulékait, illetve teljes költségét az uniós adófizetők számára a 2014/15-ös adóévben. Azt demonstrálja, hogy az EU intézményeinek élén álló személyeket lényegében nem érintette az a gazdasági szükséghelyzet, mely azokra az emberekre nehezedett, akiket szolgálniuk kellene.

A megállapítások az ehhez hasonló, a UKIP-re jellemzően dramatizált szófordulatoktól függetlenül meglepők. Az említett kétszáz vezető eurokrata mindegyikének magasabb ugyanis a fizetése, mint a brit miniszterelnöké; a listán szereplők átlagfizetése tízszer annyi, mint a brit munkavállalók átlagbére; az illetők évente átlagosan 50 ezer fonttal (mintegy 21 millió forinttal) kevesebb adót fizetnek, mint amit Nagy-Britanniában kellene nekik; korlátozott politikai befolyás van a vezetők bérezésére. Bár a listán egyetlen európai parlamenti képviselő sem szerepel, a tanulmány megállapítja, hogy bőkezű költségtérítésben van részük, mely szintén nincs kitéve civil kontrollnak.

A lista élén az Európai Unió Bíróságának volt elnöke, Vasziliosz Szkurisz áll, akinek szolgálatai egyetlen évben 402 020 fontba, azaz mintegy 1,7 milliárd forintba kerültek. Az első tíz helyen bírók, illetve egy ügyész foglal helyet, közéjük csak hetedikként tudott befurakodni Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke, ő 342 505 fontba, azaz 1,5 milliárd forintba került az európai adófizetőknek az elmúlt évben. A tanulmány azt is számon kéri, hogy a gazdasági válság nem tükröződött a vezetői béreken, melyek folyamatosan nőttek. A reformok mindössze a nyugdíjkorhatár emelésében nyilvánultak meg, a bérek visszafogása, csökkentése elsősorban a hivatalnoki gárda legalján lévőket és az újonnan belépőket érintette.