Már egymillióan kértek menedéket Németországban

A bajor szociális miniszter szerint Németország tartósan nem bírja ezt az áradatot.

Emilia Müller bajor szociális miniszter a Bild című lap e-kiadásában megjelent beszámoló szerint elmondta, hogy a menedékkérők nyilvántartásába (EASY) január 1-jétől december 8-áig 1 millió fő adatait vették fel. Ez az összes előrejelzést felülmúló nagyságú tömeg, és azt mutatja, hogy „minden eddiginél inkább szükségünk van egy felső határra a menekültek befogadásában, mert Németország tartósan nem bírja ezt az áradatot” – mondta a miniszter.

Németország lakossága a legutóbbi, 2014 végéről származó hivatalos adat szerint 81,2 millió fő. Az 1 millió menedékkérő 1,23 százalékos növekedést jelent.

Ljubljana nem ellenzi, hogy az osztrák hatóságok kerítést emelnek a szlovén–osztrák határon. A külügyi tárca szerint csak ideiglenes megoldásról van szó, és az osztrákok korábban egyeztettek Szlovéniával – jelentette kedden a ljubljanai sajtó. Az osztrák igazságügyi miniszter egységes európai tehermegosztást és uniós menekültjogot szorgalmaz, Párizs és Berlin szerint pedig a migrációs hullámnak csökkennie kell.

„A kerítés célja, hogy a migránsokat és menekülteket a megfelelő irányba terelje. Ezért semmi olyan nem történt, ami miatt Szlovéniának tiltakoznia kellene” – közölte a minisztérium. Hozzátették: ezt az a tény is alátámasztja, hogy Ausztria saját területén – a már megszokott határátkelőhelyen – új befogadóállomást is épít, ez pedig azt jelenti, továbbra is fogadják a migránsokat.

A szlovén ellenzéki pártok viszont – amelyek többször figyelmeztették Miro Cerar baloldali kormányát, hogy a nem megfelelően ellenőrzött tömeges bevándorlás miatt az ország könnyen a schengeni övezeten kívül találhatja magát – úgy vélik: az osztrák kerítés okot adhat az aggodalomra. Szerintük Szlovéniának csak az útlevéllel és schengeni vízummal rendelkező bevándorlókat lenne szabad beengednie az országba, valamint segítséget kellene kérnie az Európai Uniótól a Horvátországgal közös határának ellenőrzésében, ahol eddig már 110 kilométer kerítés is épült.

A november közepén bejelentett tervek szerint Ausztria 4 kilométer kerítés építésébe kezdett a szlovén–osztrák határ melletti Spielfeldnél a menekültek szabályozott áthaladása érdekében. A munkálatok hétfő délután kezdődtek, és karácsonyig tartanak.

Szlovéniába hétfőn 4240 migráns érkezett. Kedden 6 óráig újabb 2076 fő lépte át a horvát–szlovén határt. Az országban – a legfrissebb ljubljanai adatok szerint – október közepe óta 301 839 illegális bevándorlót regisztráltak. Ausztriába október 20-a óta 287 049 migráns távozott Szlovéniából.

Hétfőn 4162 migráns lépte át a szerb–horvát határt, kedden 9 óráig pedig újabb 2194 érkezett Horvátországba. Őket a horvát hatóságok a bródi téliesített tranzitközpontból rövid időn belül vonattal Szlovéniába szállították.

A zágrábi belügyi tárca adatai szerint a magyar–szerb zöldhatár szeptemberi lezárása óta Horvátországban 481 158 migránst vettek nyilvántartásba.

A dublini rendszer hiányosságai miatt a menekültügyi eljárásban egységes szabályokat és egységes uniós menekültjogot szorgalmaz az osztrák igazságügyi miniszter – számolt be a politikus Brüsszelben bemutatott terveiről a Kurier című osztrák lap. Wolfgang Brandstetter egységes szabályozást szorgalmazott az olyan menekültstátus iránti kérelmek elbírálására, amelyeket az uniós hatóságokhoz külföldön vagy az uniós határoknál létesítendő, uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központoknál – úgynevezett hot spotokon – nyújtanak be. A javaslat szerint pozitív elbírálás esetén a menedékkérő beutazási vízumot kapna, így elkerülhetővé válna, hogy igénybe vegye az embercsempészek szolgáltatásait.

Az Osztrák Néppárt (ÖVP) soraiba tartozó politikus egységes jóváhagyási folyamatot és kritériumrendszert szorgalmaz, és egységes követelményeket az alapellátásban, valamint a menekültügy költségeinek valamennyi uniós tagállam közötti igazságos elosztását. Brandstetter szerint az uniós menekültpolitikának magában kell foglalnia az eljárások végrehajthatóságának biztosítását, valamint a menekültek „uniós szintű” elosztását egyaránt.

A miniszter így szeretné elkerülni, hogy Európának a túlterhelt vagy a vonakodó, populista áramlatok nyomása alatt álló tagállamokkal a menekültek tényleges elosztásáról kelljen tárgyalnia. „Sokkal inkább a menekültügyi eljárások felelősségteljes elosztásáról és lefolytatásáról kellene tárgyalni, mielőtt ellenőrizetlen menekültáradatot kockáztatunk” – jegyezte meg.

Európának ellenőriznie kell, hogy ki, mikor és milyen feltételek között utazik be a kontinensre – hangsúlyozta a miniszter.

Bernard Cazeneuve francia és Thomas de Maiziere német belügyminiszter „határozottan meg van arról győződve”, hogy az Európába érkező migrációs hullámnak csökkennie kell – derül ki abból a levélből, amelyet a két politikus intézett az Európai Bizottsághoz. A december 3-ai keltezésű levél kedden jutott el az AFP francia hírügynökség birtokába.

„Nagyon határozottan elutasítjuk a terroristák és a migránsok bármilyen összekeverését” – írta a francia és a német belügyminiszter Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság első alelnökének és Dimitrisz Avramopulosznak, az Európai Unió migrációügyi biztosának. A két miniszter a levélben a „menekültválság megoldását célzó közös válaszra” szólít fel, és a Frontex európai határőrizeti ügynökség szerepének és fellépéseinek „alapvető megerősítését” sürgette.

Németország hétfőn jelentette be, hogy november végéig csaknem 965 ezer menedékkérőt vett nyilvántartásba. A migrációs válságot Franciaországban – amely egyébként nem számít a menekültek célországának – pedig az súlyosbította, hogy kiderült: a november 13-ai, 130 áldozatot követelő párizsi merényletek elkövetői közül két öngyilkos merénylő a migránsok közé vegyülve, hamis útlevelekkel szivárgott be Európába. Emiatt a tárcavezetők szerint „egyértelmű, hogy a külső határaink ellenőrzését nagyon gyorsan meg kell erősíteni”.

A határőrizeti ügynökségnek a két miniszter szerint jelentősebb tartalékkal kell rendelkeznie olyan operációs erőkből, amelyek bármikor mobilizálhatók, és „rendkívüli körülmények” esetén a Frontexnek képesnek kellene lennie arra, hogy „kezdeményezze, saját irányítása alatt, az intervenciós csapatok gyors mozgósítását a határokon”.

A Frontex határőreinek Párizs és Berlin szerint hozzáférést kell biztosítani az Európai Unió érvényes adatbázisaihoz – az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló Eurodac és az Interpol adataihoz, valamint a nemzeti adatbázisokhoz –, és a szerepét „ki lehetne bővíteni azzal a lehetőséggel, hogy egy harmadik ország területén is akciókat hajthasson végre, az érintett ország és az Európai Unió beleegyezése mellett”.

Bernard Cazeneuve és Thomas de Maiziere szerint ahhoz, hogy a határellenőrzések hatékonyabbá váljanak, az érvényes adatbázisokat össze kellene kapcsolni, és rendszeresen ellenőrizni kellene. A miniszterek a Schengeni határ-ellenőrzési kódex reformjának szükségességére is felhívták a figyelmet, valamint „alapvetőnek” ítélték meg, hogy a migránsok Európába való belépésénél felállítandó befogadó központok „a lehető legrövidebb időn belül működőképesek legyenek”, mert ezek felállítása a tárcavezetők szerint jelenleg túl hosszadalmas.

Több más észak-európai országhoz hasonlóan Finnország is szigorítja a menekültekkel kapcsolatos politikáját, így ezentúl nem kaphatnak például átmeneti tartózkodási engedélyt egyes dél- és kelet-afganisztáni tartományokból érkezők – derült ki a védelmi miniszter keddi tájékoztatásából. A tervek szerint Helsinki hat menekültközpontot bezár vagy korlátozza működését, miközben két új kitoloncolási központot létesít – ismertette Petteri Orpo.