Azonban nem a migrációs válság volt törékenyebbé válásunk egyedüli oka. A lap emlékeztet például az Orbán-kormány terrorellenes törvényjavaslatára, amelyet a polgári szabadságjogok csorbításaként értelmez. De felhozza azt is, hogy a Fidesz korábban már korlátozta az Alkotmánybíróság hatáskörét, és hozzá hű embereket tett meg a taláros testület tagjainak. Sőt kiemeli: az 57 tagországból álló Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) azzal vádolta a kormány Fidesz által irányított médiaszabályozó hivatalát, hogy elfojtja a liberális hangokat, és hogy az állami hirdetési pénzeket a Fidesz-barát médiakiadványoknak juttatja.
Mindezeken túl a magyarországi részadatokat szemügyre véve megtudhatjuk, hogy elsősorban a menekültkérdés, a csoportsérelmek, a szegénység és a gazdasági hanyatlás, a jogállamiság helyzete, valamint az elit megosztottsága teszi törékennyé az országunkat – ezeken a területeken öt feletti pontot kaptunk, ami rossz irányt jelez. Meglepő módon a „külső beavatkozásra” is meglehetősen magas pontszámot kaptunk, ami a külföldről érkező segítséget, a nemzetközi szankciókat és a katonai megszállás kockázatát is magába foglalja.
Azonban nemcsak Magyarország, hanem a többi visegrádi ország is megkapta a magáét: Csehország összesített FSI-értéke 3,4 ponttal romlott, Szlovákiáé pedig 2,9-del. De Lengyelország is törékenyebbé vált – igaz, csak 0,9 ponttal rontott az előző évhez képest.
