Bezár a botrányos menekülttábor

Ausztrália nem engedi területére a menedékkérőket, ám most egyik menekülttáborának bezárására kényszerül.

Pápua Új-Guinea és Ausztrália megegyezett a Manus szigeten működő menekülttábor bezárásáról – jelentette be szerdán a BBC szerint előbbi miniszterelnöke, Peter O’Neill, miután találkozott Ausztrália bevándorlásügyi miniszterével, Peter Duttonnal.

A bezárási szándék azonban nem jelenti azt, hogy a menekülttábort azonnal kiürítenék – tette hozzá O’Neill. Elmondása szerint jelenleg 854 férfi tartózkodik a létesítményben. Egyelőre vizsgálják, hová lehetne őket átszállítani, a miniszterelnök mindenesetre kiemelte: fontos, hogy ne kapkodják el a döntést, és hogy szem előtt tartsák a menedékkérők érdekeit.

De mégis, hogyan kerülnek oda ezek az emberek? Nos, a nem túl humánus Csendes-óceáni megoldás nevű ausztrál program keretében. A név egyébként kétértelmű, mert az angol eredeti Pacific Solution pacifista, azaz békés megoldást is jelenthet.

A projektet eredetileg 2001-ben indította útjára John Howard konzervatív miniszterelnök kormánya a növekvő illegális bevándorlás miatt. Lényege, hogy az Ausztrália partját elérő migránsok nem az ország területén várhatják ki menedékkérelmük elbírálását, hanem külföldön. Igaz, a három létrehozott menekülttábor közül egy hivatalosan az országhoz tartozik, mivel a Karácsony-szigeten van. A másik kettő ténylegesen a határon kívül, bilaterális szerződések keretében épült ki. Egy-egy objektumot kapott a guanójáról híres Nauru és a Pápua Új-Guineához tartozó Manus. Azóta az egész programot és az évek során kialakult áldatlan állapotokat rengeteg kritika érte, még zavargások is előfordultak, mire Kevin Rudd baloldali miniszterelnök 2007–08-ban bezárta a táborokat.

Ám az őt megpuccsoló párttárs, Julia Gillard, Ausztrália első női miniszterelnökének kormánya 2012-ben az újranyitás mellett szállt síkra – a Karácsony-szigeti létesítményt kivéve –, az ausztrál alsóház pedig heves vitákat követően áldását is adta erre. Az újranyitást az ENSZ és olyan jogvédő szervezetek, mint az Amnesty International is kritizálta, ennek ellenére a kormány 2013-ban újabb szerződést kötött Pápua Új-Guineával. Ebben az szerepelt, hogy 400 millió ausztrál dollárt (mai árfolyamon kb. 84,1 milliárd forint) fizetnek, ha partnerük fejleszti a tábort, és elhelyezi azokat, akik megkapták a menekültstátust Ausztráliától. Az elmúlt években gyakran törtek ki zavargások a táborban – amelyet egyébként egy magáncég, a Broadspectrum üzemeltet –, 2015 elején például éhségsztrájk keretében saját szájukat varrták be a menedékkérők. Ennek ellenére az azóta többször is leváltott – jelenleg a konzervatív Malcom Turnbull vezette – kormány kitartott, mivel az illegális bevándorlás mértékét sikeresen szorították vissza azzal, hogy a migránsok tudták, Ausztráliától nem számíthatnak emberséges bánásmódra.

A bezáráshoz vezető út fontos állomása volt, hogy Pápua Új-Guinea alkotmánybírósága áprilisban megállapította: a menekültek és az elbírálásra várók e táborba toloncolása alkotmányellenes. Az alaptörvény 42., személyi szabadságról szóló paragrafusát sérti az elbánás, hiszen lényegében fogolyként bánnak a menedékkérőket. A testület kijelentette: minden szükséges eszközzel fel kell lépni, hogy véget vessenek az illegális tevékenységnek.

Peter Dutton ausztrál bevándorlásügyi miniszter áprilisban azt mondta, hogy a Manuson elhelyezett menedékkérők áttelepítése Naurura nem megoldható, mert az utóbbin működtetett tábor befogadóképessége ezt nem teszi lehetővé – ráadásul a naurui táborban szexuális zaklatás és más erőszakos cselekmények is gyakran történnek, derült ki egy közelmúltbeli adatszivárogtatásból. Így még akár az is előfordulhat, hogy a Karácsony-szigeten meglévő, de jelenleg nem működő tábor újranyitása következik.

Ráadásul 2014 szeptemberében a konzervatív Tony Abbott kormánya aláírt egy szerződést Kambodzsával, amelynek értelmében itt nyílik Ausztrália következő menekülttábora. A közelmúltban már át is helyeztek ide egy rohingya nemzetiségű menekültet Naururól. Beszédes, hogy a programba bekerült többi migráns úgy döntött, inkább hazatér, mint hogy Kambodzsában telepedjen le. Mindenesetre ezt az együttműködést is erős kritikák érték, hiszen sokak szerint a délkelet-ázsiai ország kormánya sorozatosan megsérti az emberi jogokat, így nemhogy menekülttábort nem lett volna szabad itt nyitni, hanem egyezkedni sem kellett volna vele.