Szorul a hurok Jean-Claude Juncker körül

Trockista kezdetek, miniszterség fiatalon, közel húsz év kormányfői karrier. Meddig lesz az EB feje?

2013-ban azonban jött a Luxleaks, Juncker kínpadra került, ám a varázslón túl a nagy túlélő szerepet is tökéletesen játszotta: sokéves kormányzása alatt 100 milliárd dollárok folytak át Luxemburgon a kormányzati szervek támogatásával nemzetközi offshore cégek számláira, a leleplező dokumentumoknak azonban nem lett valódi következménye (az OECD is hiába sorolta 81 tagországából Luxemburgot azon három közé, ahol a pénzmosásellenes jogszabályok nem megfelelők), Juncker felfelé bukott, és vezető európai pozícióra tört az EB elnöki székének elfoglalásával. A nagy túlélő cím talán már fiatalkorából származik, Juncker ugyanis 1989-ben heteken át feküdt kómában egy autóbaleset következtében (így a berlini fal leomlását is csak mint a Good-bye, Lenin film főszereplője konstatálhatta az események után), de szinte maradandó sérülés nélkül felépült. Átvészelte a szintén 2013-ban kirobbant lehallgatási botrányt is, amelyben titkosszolgálati hírszerző hálózat működtetésével vádolták meg, és visszamenőlegesen az 1984–86 közötti Bommeleeër Affär néven ismert bombatámadás-sorozat felelőssége is hiába környékezte meg a nevét (a közel 20 merényletet, amely polgári áldozatokat nem követelt, a NATO Gladio hadműveletének részeként tartják számon, amelynek lényege, hogy az álterrorista akciókat kommunista fenyegetésként állítsák be az adott országban), minden maradt a régiben.

Juncker varázslatos túlélőkapacitása azonban megcsappanni látszik: a görög mentőcsomagok, az ukrán–EU-megállapodás csődje, a kudarcba fulladt migránspolitika után pedig a brexit az unió integrációs politikája mellett Juncker számára is a véget jelentheti. Bár tagadja, köztudott, hogy az alkohol egyre nélkülözhetetlenebb eszköze túlélő stratégiájának, láncdohányosként pedig hiába cseréltette ki brüsszeli irodája teljes szellőzőrendszerét, a cigarettafüst szinte mindent eláraszt. Jean-Claude Junckert minden bizonnyal utolérte az Európa-depresszió, május végén Kirchbergben, az Európai Néppárt 40. évfordulóján tán nem véletlen nyilatkozta már ő maga is az RTL-nek, hogy extrém kevés esélyt lát arra, hogy 2019-ben újrajelölteti magát.

Elnöki megbízatásából azonban három év még mindig hátravan. Vagy három hét, vagy három nap. Luxemburg viszont továbbra is virágzik, Katar után a második legmagasabb GDP-vel bíró ország (IMF), mely keblére ölelheti világhírnevet szerzett szülöttét, aki bár túl nagyot álmodott, szűkebb pátriájában azt mégiscsak megvalósította. Sokak szerint Európa árán.