A németek kétharmada jónak tartja Merkel döntését

Továbbra is kérdéses, hogy ki lehet Angela Merkel kihívója a szociáldemokratáknál.

A ZDF országos köztelevízió megbízásából készített felmérés szerint a németek 64 százaléka tartja jónak Angela Merkel döntését, 33 százalék pedig nem tartja jónak.

Merkel vasárnap jelentette be, hogy a CDU december 6-án kezdődő tisztújító kongresszusán ismét elindul az elnöki tisztségért, és pártja kancellárjelöltjeként kíván indulni a jövő őszi szövetségi parlamenti választáson.

A ZDF Politbarometer nevű felmérése szerint a bejelentés óta emelkedett a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének választói támogatottsága, és növekedett Angela Merkel népszerűsége.

A CDU–CSU-ra 36 százalék szavazna, ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás, ami 2 százalékpontos növekedés a kancellár bejelentése előtt készített utolsó felméréshez képest. Merkel népszerűségi mutatója 1,6-ről 1,8 pontra emelkedett, így a harmadik helyen áll a politikusok népszerűségi rangsorában Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter és Winfried Kretschmann baden-württembergi miniszterelnök mögött.

Továbbra is kérdéses, hogy ki lehet Angela Merkel kihívója a szociáldemokraták részéről. A kancellárjelöltség hagyományosan a pártelnököt illeti meg, de Sigmar Gabriel – aki 2009 óta vezeti az SPD-t – még nem döntötte el, hogy vállalja-e a megmérettetést, vagy átadja másnak a feladatot, mint a 2013-ban, amikor Peer Steinbrück maradt alul Angela Merkellel szemben a Bundestag-választáson.

Az SPD-nél továbbra is azt mondják, hogy előbb a választási program alapjait fektetik le, és majd csak január végén állítanak kancellárjelöltet, de a legtöbb elemző szerint előfordulhat, hogy a hivatalban lévő kancellár bejelentése miatt lépéskényszerbe került pártban hamarabb eldönthetik a kérdést.

Sigmar Gabriel mellett lehetséges kancellárjelöltként Martin Schulzot tartják számon, aki csütörtökön jelentette be, hogy EP-elnöki megbízatásának lejárta után a német belpolitikában folytatja pályafutását, és az SPD Észak-Rajna-Vesztfália tartományi listavezetője lesz a Bundestag-választáson. Arról nem nyilatkozott, hogy vállalná-e a kancellárjelöltséget.

Sajtóértesülések szerint foglalkoztatja a feladat, de csak akkor vállalja el, ha megkapja a pártelnöki tisztséget, amelyet azonban Gabriel nem akar átadni.

Schulzot a külügyminiszteri tisztségre is esélyesnek tartják – a pozíció februárban üresedik meg, amikor Frank-Walter Steinmeiert megválasztják államfőnek – , és nem csak párttársai szerint alkalmas a feladatra. Az EP távozó elnökének „jóval nagyobb nemzetközi tapasztalata van, mint sok más politikusnak, akiből külügyminiszter lett” Németországban – mondta a Die Welt című lapnak Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának CDU-s elnöke. Szerinte Martin Schulz a német diplomácia vezetőjeként nagyban hozzájárulhatna az uniós integráció előmozdításához.

Szakértők szerint elképzelhetetlen, hogy Schulz egyszerre kancellárjelölt és külügyminiszter legyen, mert a két feladat a nemzetközi közösségben mutatkozó feszültségek és a választási kampány várható hevessége miatt nem egyeztethető össze.

A bizonytalanságot leginkább az okozza, hogy Sigmar Gabriel lakossági népszerűsége csekély, és az SPD-ben sem egyöntetű a támogatottsága. Ezt megerősítik a ZDF Politbarometer adatai is, amelyek szerint a lakosság 51 százaléka Schulzot, 29 százaléka pedig Gabrielt indítaná szociáldemokrata kancellárjelöltnek. Az SPD szavazótáborában 64 százalék Schulzot, 27 százalék Gabrielt bízná meg a feladattal.

Amennyiben a kormányfői tisztséget Angela Merkel és Sigmar Gabriel pályázná meg, a németek csaknem kétharmada, 63 százaléka azt támogatná, hogy maradjon egy negyedik ciklusra is a tisztségben a 2005 óta hivatalban lévő kancellár, és csak 25 százalék támogatná, hogy Sigmar Gabriel legyen Németország kancellárja 2017 őszétől.

Sokkal szorosabb lehet a verseny, ha Martin Schulz lesz Merkel kihívója, ebben az esetben a CDU-s jelöltet 47 százalék, az SPD-s jelöltet 39 százalék támogatná – mutatta ki a közvélemény-kutatás.

A ZDF felmérését a Választási Kutatócsoport (Forschungsgruppe Wahlen) nevű mannheimi intézet készítette november 22-étől 24-éig 1258 ember megkérdezésével, az adatok a választókorú népességre reprezentatívak.