Nem jutnak dűlőre a határvitában

Két szomszédunk álláspontja nem közeledett.

A 25 éve megoldatlan határvita „továbbra is megoldatlan” – jelentette ki közös sajtótájékoztatójukon Erjavec.

A külügyminiszteri találkozó csak megerősítette a két ország ismert álláspontját: Szlovénia nemzetközi döntőbíróságtól várja a határvita rendezését, míg Horvátország bilaterális megoldást sürget.

„A döntőbíróság már a múlté” – ismertette újfent Zágráb álláspontját Stier. Egyben hangsúlyozta, hogy Horvátország kész a kérdést kétoldalú tárgyalásokon rendezni.

Tavaly Zágráb azt követően határozott a döntőbírósági rendezéstől való visszalépésről, hogy a horvát sajtóban kiszivárgott: Ljubljana feltehetően lobbizott a nemzetközi bíróságon, hogy megszerezze a Pirani-öböl kétharmadát. Horvátország szerint ezzel a döntőbíróság helyrehozhatatlanul kompromittálódott. Utóbbi testület immár Zágráb részvétele nélkül, más személyi összeállítással folytatja munkáját, de döntés egyenlőre nem született az ügyben.

A szlovén diplomácia vezetője ugyanakkor rámutatott: „Horvátországnak mint a nemzetközi jogot betartó államnak előbb-utóbb el kell ismernie a döntőbíróság határozatát.” Szlovénia továbbra sem hajlandó bilaterális úton tárgyalni a határvonalról, az APA osztrák hírügynökség elemzése szerint jó okkal: a múltban kötött kétoldalú megállapodások ugyanis sorra kudarcot vallottak.

A két külügyminiszter egységesebb álláspontot képviselt azzal összefüggésben, hogy Ankara az EU–török menekültügyi egyezmény felmondásával fenyegetett. Stier rávilágított, hogy Zágráb és Ljubljana szerint is nyitva kell tartani a kommunikációs csatornát Törökországgal.

„Sem az Európai Uniónak, sem Szlovéniának, sem Horvátországnak nem áll érdekében, hogy felfüggesszék a tárgyalásokat Törökországgal. Az uniónak egy elvi, egyben kiegyensúlyozott álláspontot kell felvennie Ankarával szemben” – hangsúlyozta Stier.

Szlovénia és Horvátország között 1991-ben – a két ország Jugoszláviától való függetlenedése után – tört ki határvita, amely egyebek mellett a Pirani-öböl felügyeletét is magában foglalja. A problémát az okozza, hogy a szlovénok csak horvát területi vizeken keresztül tudnak kihajózni az öbölből, ezért a határvonal számukra kedvező módosítását kérik. A horvát fél szerint viszont a határt az öböl felezővonalánál kell meghúzni (és így a szlovéneknek továbbra is horvát vizeken kell áthajózniuk, hogy kijussanak a nemzetközi vizekre). A tenger mellett további húsz négyzetkilométernyi partszakasz hovatartozása is kérdéses, az öbölbe ömlő Dragonja határfolyónak ugyanis az utóbbi 25 évben némileg megváltozott a medre. A két ország 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz, a határvita miatt Szlovénia többször is hátráltatta Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait.