A közlemény szerint a tanács a zágrábi belügyminisztériumtól értesült arról, hogy az európai elfogatóparancs alapján nem történt eljárás az ügyben. A tanács az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásról szóló, 2002. június 13-i kerethatározatra hivatkozva most közvetlenül a magyar igazságügyi szerveknek küldi el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot.
A horvát ügyészség korrupció és szervezett bűnözés elleni igazgatósága (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányításának jogát.
A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, és nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért sem.
Hernádi Zsolt kiadatását először 2013-ban kérték a horvát hatóságok, mert a magyar üzletember állításuk szerint nem jelent meg Zágrábban egy tárgyaláson. Ezt azonban a magyar Fővárosi Törvényszék arra hivatkozva utasította el, hogy olyan ügyben adtak ki elfogatóparancsot Hernádi Zsolt ellen, amelyben a magyar ügyészség már vizsgálódott, és amelyet bűncselekmény hiányában még 2012-ben megszüntettek. A horvát illetékesek azonban úgy döntöttek, hogy ez nem befolyásolja a Mol vezetője elleni horvátországi eljárást, ezért az folytatódhat.
A zágrábi megyei bíróság úgy véli: Hernádi Zsoltot a horvátországi eljárásban szereplő azonos vádpontokban ugyan jogerősen felmentette a magyar Fővárosi Ítélőtábla 2014 decemberében, de ez a bírói testület soha nem is vizsgálta a vádlott bűnösségét.
A Zágráb megyei bíróság a fentiekre hivatkozva azt állítja, hogy ebben az esetben nem sértették meg a kétszeres eljárás alá vonás tilalmát, ami miatt Hernádi Zsolt lekerült az Interpol körözési listájáról, és ami miatt Németország és Ausztria is felfüggesztette a Mol elnök-vezérigazgatója elleni horvát elfogatóparancs végrehajtását.
