Hvang Kjo Ahn hivatalának egyik illetékese azzal indokolta ezt, hogy nem az ügyvezető elnöknek kell rá engedélyt adnia, hanem az elnöki kabinetfőnöknek és az elnököt oltalmazó biztonsági szolgálatnak.
Az ügyben eljáró különügyészség nyomozói a múlt pénteken is próbálkoztak házkutatással, de akkor a biztonsági őrök nem engedték be őket az elnöki palotába. A huzavona öt órán át tartott, és a nyomozóknak dolgavégezetlenül kellett távozniuk. Az elnöki hivatal biztonsági aggodalmak miatt utasította el az ügyészség kérését.
Dél-Korea rendszerváltás utáni történetének legnagyobb politikai botránya amiatt robbant ki tavaly ősszel, mert kiderült, hogy az egykori katonai diktátor, Pak Csong Hi lánya, Pak Gun Hje, aki 2013-ban az ország első elnöknője lett, kormányzati és személyi döntésekbe is engedte beleszólni bizalmas barátnőjét, Csoj Szun Szilt, akinek semmilyen hivatalos tisztsége nem volt.
A vád szerint a kormányzat hatalmas összegeket, összesen 77,4 milliárd vont (65 millió dollárt) sajtolt ki dél-koreai nagyvállalatokból, és a pénzek végül olyan alapítványoknál kötöttek ki, melyeket Csoj felügyelt. Pakot decemberben függesztette fel hivatalából a törvényhozás. A dél-koreai jog értelmében ezt követően az alkotmánybíróságnak fél éven belül döntenie kell arról, hogy a parlament jogszerűen járt-e el, visszahelyezik-e hivatalába vagy leváltják az elnököt.
A Csoj ellen indított eljárásban az ügyészség bűnrészesként nevezte meg az államfőt, aki megbízatása megszűnéséig a törvények fölött áll, ezért nem indítható ellene bűnvádi eljárás. A Koreai Köztársaság megalakulása óta még soha nem fordult elő, hogy az ország elnökét bűncselekménnyel gyanúsítsák.
