Az 50. cikkely szabályozza – és aktiválása hivatalosan elindítja – a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot, kétévi időtávlatot meghatározva a brit kilépés feltételeiről szóló tárgyalásokra. Ennek alapján a brit EU-tagság 2019 márciusában szűnhet meg, hacsak a felek nem állapodnak meg a folyamat meghosszabbításáról. Ehhez azonban az Európai Unióban maradó 27 többi ország egyhangú beleegyezésére lenne szükség.
Sir Tim Barrow, az Egyesült Királyság EU-nagykövete Theresa May döntése alapján a múlt héten tájékoztatta Donald Tuskot, hogy a brit kormányfő március 29-én küld neki értesítést az 50. cikkely aktiválásáról.
A Downing Street kedd éjjel hivatalos fotót is közzétett a cikkely aktiválását bejelentő levél aláírásáról. A képen Theresa May a miniszterelnöki hivatal kormányzati tárgyalójában látható a levél aláírása közben Nagy-Britannia első miniszterelnöke, Robert Walpole portréja alatt, balján a brit zászlóval.
A brit kormányfő várhatóan szerda délután, közép-európai idő szerint fél kettőkor, a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerdai félórája után jelenti be hivatalosan az alsóházban, hogy az 50. cikkely aktiválásáról szóló levelet kézbesítették az Európai Tanács elnökének.
A levél tartalmát a Downing Street nem ismertette előzetesen. A kormányfői hivatal szóvivője azonban kedden késő este közölte, hogy Theresa May nem sokkal a levél aláírása után telefonon beszélt Donald Tuskkal, valamint Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Angela Merkel német kancellárral. Theresa May szóvivője szerint a brit kormányfő biztosította az európai vezetőket arról, hogy Nagy-Britannia a kilépés után is az Európai Unió „szoros és elkötelezett” szövetségese lesz, és egyetértettek annak fontosságában, hogy a kilépési tárgyalások „konstruktív és pozitív szellemben” kezdődjenek, a kilépési folyamat zökkenőmentes, rendezett legyen.
Az 50. cikkely aktiválásának bejelentéséről szóló alsóházi beszédének előzetesen ismertté vált néhány részlete szerint a brit kormányfő leszögezi: a tárgyalási folyamat során az Egyesült Királyság minden lakójának érdekeit képviseli majd, beleértve azokat a külföldi EU-állampolgárokat is, akik az Egyesült Királyságot választották hazájuknak.
A brit kormány már jelezte, hogy a kilépési tárgyalások lehető legkorábbi szakaszában megállapodást szeretne elérni az Egyesült Királyságban élő és dolgozó külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálásáról, de ezzel egy időben, viszonossági alapon egyezségre akar jutni az EU-tagállamokban élő britek jogosultságainak garantálásáról is.
