Negatív visszhangot keltett Szijjártó új-zélandi beszéde

Brüsszelben sokaknak nem tetszett, ahogyan a magyar külügyminiszter Wellingtonban az EU-t kritizálta.

Bár a kormány kirívóan magas, 207 milliárd forintos hitelkeretet nyitott az Eximbanknál a magyar cégek új-zélandi piacra lépésének megkönnyítésére, kérdés, hogy a külgazdasági és külügyminiszter wellingtoni beszéde után mennyire lesz ebből szükség.

Szijjártó Péter február közepén járt Új-Zélandon. A tárcavezető szerint a magyar külpolitika figyelme a jövőben fokozottabban fordul az óceániai térség felé, ezt a közeledést igyekeztek elősegíteni a látogatással. Hogy sikerült-e jó hírünket kelteni Új-Zélandon? A látogatás visszhangját tekintve erősen kétséges. Az új-zélandi lapok és brüsszeli forrásaink szerint a külügyminiszternek a wellingtoni parlamentben elmondott beszéde finoman szólva is visszatetszést keltett az ott jelen lévő diplomaták, illetve a helyi média képviselői körében.

Mik voltak Az EU jövője a brexit után címmel megtartott előadás diplomáciailag kifogasolható kijelentései? A helyi sajtó nem vette jó néven például, hogy Szijjártó Péter határozottan kiállt az Oroszország elleni szankciókkal szemben, amelyek szerinte politikailag hatástalanok, gazdaságilag pedig károsak, így mielőbb el kell törölni őket. Nota bene: Új-Zéland egy Oroszországgal szinte már megkötött szabadkereskedelmi egyezménytől lépett vissza a Krím félsziget elcsatolása után. Bár mezőgazdaságának, különösen a tejiparnak ez komoly veszteségeket okozott, kormánya elvi okokból kitartott a visszavonás mellett. A magyar külpolitika oroszbarátságának hangsúlyozására tehát nem volt épp ideális a helyszín, már amennyiben új befektetési lehetőségeket keresünk.

Negatív visszhangot hozott a politikus Törökországgal kapcsolatos megjegyzése is. Szijjártó Péter hangsúlyozta, az Európai Uniónak nem kellene kritizálnia, sőt kioktatnia Recep Tayyip Erdogan elnököt a török puccsot követő belpolitikai lépéseiért. Mint ismert, a tavaly júliusi puccskísérlet után a török államfő rendkívüli állapotot hirdetett ki, intézkedései nyomán mostanáig több mint negyvenezer embert tartóztattak le, százezerre tehető az állásukból elbocsátott tanárok, bírák, rendőrök száma, és nincsenek biztonságban a civil szervezetek, sajtóorgánumok képviselői sem. A magyar tárcavezető viszont azzal érvelt, Erdogannak joga van ahhoz, hogy határozottan fellépjen a demokratikusan megválasztott kormányt támadó erőkkel szemben.

Hasonlóan félrecsúszott a külügyminiszter kereskedelempolitikára vonatkozó fejtegetése is. Tudni való, az Európai Unió és Új-Zéland szabadkereskedelmi tárgyalások előtt áll. A felek közötti bizalom és kölcsönös megbízhatóság tehát elsőrendű fontosságú. Ehhez képest a magyar külügyér beszéde hozzáértők szerint a diplomácia legelemibb szabályait vette semmibe. Éles kritikával illette az EU jelenlegi állapotát, kétségbe vonta az Európai Bizottság képességét a szabadkereskedelmi egyezmény megkötésére. A rendezvényen számos Európai Unión kívüli és EU-állam nagyköveti szinten képviseltette magát, Brüsszelig eljutott visszajelzéseik alapján utóbbiak nem ezt várták egy szövetséges tagállam tisztségviselőjétől. Szijjártó beszédének erős EU- és európaiintézmény-ellenessége biztosan nem javította az Európai Unióról Wellingtonban élő képet. Bár elmondta, támogatja az EU és Új-Zéland közötti szabadkereskedelmi egyezmény megkötését, hiszen jó hatással lehet az unió mezőgazdaságára, az uniós államok képviselői körében ezzel sem aratott osztatlan sikert.

A valóság ugyanis az, hogy a tárgyalások megkezdését számos tagállam kritikával illeti, mivel a jövőbeni egyezmény elsősorban új-zélandi mezőgazdasági termékek uniós importjára irányulna, amely a nagy agrárhagyományú tagállamok érdekeinek sérelmével is járhat.

Brüsszel ugyan hivatalosan nem kommentálta az elhangzottakat, név nélkül nyilatkozó forrásaink szerint azonban nehéz elképzelni az uniós–új-zélandi kétoldalú kapcsolatokat kedvezőtlenebbül érintő megnyilatkozást.