Hasonlóan félrecsúszott a külügyminiszter kereskedelempolitikára vonatkozó fejtegetése is. Tudni való, az Európai Unió és Új-Zéland szabadkereskedelmi tárgyalások előtt áll. A felek közötti bizalom és kölcsönös megbízhatóság tehát elsőrendű fontosságú. Ehhez képest a magyar külügyér beszéde hozzáértők szerint a diplomácia legelemibb szabályait vette semmibe. Éles kritikával illette az EU jelenlegi állapotát, kétségbe vonta az Európai Bizottság képességét a szabadkereskedelmi egyezmény megkötésére. A rendezvényen számos Európai Unión kívüli és EU-állam nagyköveti szinten képviseltette magát, Brüsszelig eljutott visszajelzéseik alapján utóbbiak nem ezt várták egy szövetséges tagállam tisztségviselőjétől. Szijjártó beszédének erős EU- és európaiintézmény-ellenessége biztosan nem javította az Európai Unióról Wellingtonban élő képet. Bár elmondta, támogatja az EU és Új-Zéland közötti szabadkereskedelmi egyezmény megkötését, hiszen jó hatással lehet az unió mezőgazdaságára, az uniós államok képviselői körében ezzel sem aratott osztatlan sikert.
A valóság ugyanis az, hogy a tárgyalások megkezdését számos tagállam kritikával illeti, mivel a jövőbeni egyezmény elsősorban új-zélandi mezőgazdasági termékek uniós importjára irányulna, amely a nagy agrárhagyományú tagállamok érdekeinek sérelmével is járhat.
Brüsszel ugyan hivatalosan nem kommentálta az elhangzottakat, név nélkül nyilatkozó forrásaink szerint azonban nehéz elképzelni az uniós–új-zélandi kétoldalú kapcsolatokat kedvezőtlenebbül érintő megnyilatkozást.
