Ukrajna ma egyszerre két fronton is – a keleti végeken, Donbasz vidékén és magában az ország belsejében – háborúban áll. Az ugyanis, ami ma az országban folyik, szakértők szerint csakis és kizárólag az alvilág által a társadalom egésze ellen indított nyílt hadviselésként lehet értékelni. Nem telik el olyan nap, hogy valahol ne lőnének, ne robbantanának. Csak az idei esztendő első három hónapja során több mint 600 fegyverrel elkövetett bűntény – köztük gyilkosság, nemi erőszak és rablás – történt az országban. A garázdálkodó bűnbandák bármikor és bárhol feltűnhetnek, ahol nagyobb anyagi érték megszerzését remélik.
Ez ráadásul valószínűleg csak a jéghegy csúcsa. Egyfelől ugyanis a hatalom meglehetősen csínján bánik a statisztikákkal, alaposan megfésülgeti az adatokat, másfelől pedig úgy tűnik, hogy a bűnüldöző szervek is más-más szempontok és érdekek mentén végzik a munkájukat. A belügyminisztérium adatai szerint például tavaly 592 604, a legfőbb ügyészség szerint viszont ennek csaknem a duplája, több mint egymillió bűneset történt az országban. Ám a szakértők még ez utóbbi adatot is hízelgőnek tartják, hiszen közismert tény, hogy az emberek a kisebb testi sértésekkel, illetve a kisebb anyagi károsodással járó eseteket be sem jelentik a rendőrségen. Tudják, úgysem fog történni semmi. S ezzel tulajdonképpen egyetért a legfőbb ügyész, Jurij Lucenko is, aki az egyik minapi nyilatkozatában beismerte, hogy a feltárt bűnesetek aránya nem haladja meg a harminc százalékot.
Van valami azonban, amiben teljes az összhang a rend- és a jogvédelmi szervek vezetői körében is. Nevezetesen az, amit nemrég egyik sajtónyilatkozatában Arszen Avakov belügyminiszter is megerősített, hogy az elkövetkező egy-másfél évben is számítani kell a bűnözés növekedésére. S ebben a kérdésben messzemenően egyetértenek a miniszterrel a szakértők is, hiszen azok az alapvető okok, amelyek a bűnözést kiváltják, nemhogy nem csökkennek, hanem éppen ellenkezőleg, tovább erősödnek. Nő a lakosság elszegényedése, a munkanélküliség. Egyelőre nem látni a végét a Donbasz vidékén zajló háborúnak sem, amely nem csupán munícióval, különféle fegyverekkel, robbanóeszközökkel, hanem megfelelő emberi anyaggal is elősegíti a bűnözés terjedését. S tovább bonyolítja a helyzetet, hogy mindeközben a rendőrség tehetetlen. A jelentős mértékben megújult, gyorstalpaló tanfolyamok révén felkészített személyi állomány ugyanis alkalmatlan feladata ellátására. Ráadásul nincs kitől tanulniuk sem, hiszen a reform címszó alatt végrehajtott átszervezésekkel a legtapasztaltabb és legfelkészültebb kádereket tették lapátra.
S ahogy az általában lenni szokott, ha valahol valami akadozik, nem működik, mindig akadnak olyanok, akik a fellépő üzemzavart haladéktalanul ki is használják. Ezt teszi ma Ukrajnában az egyre arcátlanabbá, durvábbá és cinikusabbá váló alvilág is. Riasztó adat, hogy a szándékosan elkövetett gyilkosságok száma 5992, sőt a saját nyilvántartást vezető ismert ügyvéd, volt főügyészhelyettes, Olekszij Bahanec szerint tavaly több mint 7200 ember életét oltották ki szándékosan a bűnözők. Bőven van „munkája” a bérgyilkosoknak is: a belügyminisztérium statisztikájában 13, a rendőrségi nyilvántartásban viszont már 39 ilyen eset szerepel. A bűnügyi szakértők szerint viszont ma minden tizedik gyilkosság megrendelésre történik. Végrehajtókat ugyanis nem nehéz találni. Azok közül ugyanis, akik megjárták a keleti frontot, s a háborúban nem csupán harcolni, hanem gyilkolni is megtanultak, nagyon sokan ma légüres térben, a nagy semmi közepén érzik magukat, s némi anyagi juttatás fejében minden feladat elvégzésére kaphatóak. A piac telítettségét jelzik a tarifák is. Szakértők szerint ugyanis ha a háború előtti években egy bérgyilkos tiszteletdíja 50 és 200 ezer dollár között mozgott, ma a megbízatást már félpénzen, sőt bizonyos esetekben a korábbi díjszabások töredékéért is el lehet végeztetni.
