A hétvégén megjelent Banksy legújabb graffitije Dover egyik Franciaországra néző tűzfalán. A mű, amely azt a pillanatot rögzíti, amelyben egy létra tetején álló munkás vésővel és kalapáccsal leveri az egyik csillagot az Európai Unió zászlajáról, találóan fogja meg a brexitet.
A brit csillag darabokra törve hull le a Castle Amusements faláról.
A világhírű graffitiművész közvetlenül a francia és a brit választások előtt dolgozta fel sajátos stílusában a témát. A falfestménnyel újabb állomásához érkezett Banksy társadalomkritikai turnéja – egy évvel ezelőtt a calais-i menekülttábor falára fújta fel a német és szír bevándorlóktól származó Steve Jobs portréját, korábban pedig a londoni francia nagykövetséghez közel A nyomorultak című musical plakátjának emblematikus gyerekarcát ábrázolta, amely ezúttal könnygáztól vált könnyessé.
Az EU zászlajának csillagai „az Európa népei közti egység, szolidaritás és harmónia” jelképei. Banksy interpretációjában ennek az ideálnak fordít hátat Nagy-Britannia a csillag leverésével. Banksy ezúttal saját terepen politizál művével, amely éppen egy hónappal az előre hozott brit választások előtt született.
A helyszín alapján nem nehéz arra következtetni, hogy az időzítés legalább ennyire a francia elnökválasztásnak is szól. Annak az új francia vezetésnek, amelyik igyekszik magát nem csupán européernek, hanem a kontinens vezető szerepére pályázó, stabilitást hozó társaságnak, mozgalomnak is feltüntetni. (Ebben a németek nyilván nem megkerülhetők, de a kampánybeszédekben ezen „apróságra” nem volt mód kitérni.)
Az a tény, hogy Franciaország élére Emmanuel Macron személyében egy, az unió ügyében és az integráció továbbvitelében keményen elkötelezett politikus került, aligha könnyíti meg a kilépési tárgyalásokra készülő britek helyzetét.
– Ha Emmanuel Macron Európa-víziója erős lesz, és érvényre is tudja juttatni, akkor a britek kemény fába vágják a fejszéjüket – fogalmaz lapunk kérdésére Gálik Zoltán külpolitikai szakértő, aki szerint a franciák frissen megválasztott elnöke semmiképpen nem fogja engedni, hogy a britek kiválása után gyengülő Európa-kép alakuljon ki.
– Erősebb integráció jön, és – ha Theresa May brit miniszterelnököt komolyan lehet venni, és valóban el akarja hagyni az európai közös piacot – ezzel párhuzamosan nagyon nehezen lesznek érvényesíthetők a brit érdekek. Megerősödött Európa és sokkal nehezebb tárgyalási fordulók következhetnek – fogalmaz a szakértő.
A tény, hogy Macron személyében egy kőkemény üzletemberrel állnak szemben, Gálik Zoltán szerint is tovább nehezíti majd a britek helyzetét.
– Először két fontos dolgot kell majd elrendezni: meg kell állapodni az európai állampolgároknak az Egyesült Királyságban betöltött státusáról, ez viszonylag könnyű lesz, ellentétben a másik feladattal, a brit befizetési kérdések mielőbbi rendezésével, amely Franciaországnak és Németországnak egyaránt nagyon fontos. Utána jön a feketeleves, hiszen a franciák – akik mindig is kontinentális hegemóniára törekedtek – a németekkel párhuzamosan egyértelműen megpróbálnak majd átvenni nagyon sok olyan szerepet, amely jelenleg a brit pénzügyi központhoz kapcsolódik.
A passporting jogok (vagyis a kontinentális gazdaságokra kiterjedő pénzügyi szolgáltatásnyújtási engedélyek) megadása nem valószínű, de néhány nagy cég Frankfurtba, Párizsba való áttelepülését várhatóan támogatni fogják a franciák. A fiskális unió kialakítása nyomán pedig nagyon meg fog nehezedni a britek hozzáférése az új kezdeményezésekhez – fejtegeti Gálik Zoltán, aki szerint a középutas európai pártpolitika előretörésével új lendületet kaphat az integráció.
Mint mondja – és ez idehaza is tanulság – sokszor emlegetjük mostanában a többsebességes Európát, ami az eurózóna megerősödésével most valósággá válhat.
Ezt a jelenséget a falra festeni viszont még egy Banksyhez mérhető művésznek sem lesz kis kihívás.
