Egy évvel a tusványosi Orbán-beszéd után sem szeretik a magyarok Trumpot

Barack Obamát sokkal jobban kedvelték hazánkban, mint az új elnököt.

Mi a benyomása az új amerikai elnökről és az Amerikai Egyesült Államokról a világ népeinek? Ezt vizsgálta a Pew Research Center nevű amerikai intézet. A lapunknak előre elküldött adatokból kiderül, hogy a világ harminchat országában végeztek felméréseket, köztük Magyarországon is. Utóbbi már csak azért is érdekes, mert Orbán Viktor miniszterelnök tavaly nyáron, a Bálványosi Szabadegyetem és Diáktáborban kiállt az akkor még elnökjelölt Trump terrorizmussal kapcsolatos politikája mellett. A magyar kormány azóta is csak dicsérni tudja Trumpot – igaz, tavaly októberben, amikor úgy tűnt, a republikánus jelölt elveszítheti az elnökválasztást, Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtófőnök mindent visszavont. Orbán maga egyedül azt követően nyilatkozott kritikusan („Sokkhatás alatt vagyok”), hogy az elnök bejelentette, kilépteti az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből. Állítólag Szemerkényi Réka washingtoni nagykövetnek is részben azért kellett távoznia posztjáról, mert nem tudott összehozni egy találkozót Orbán és Trump között.

A tizenegy vizsgált európai ország – Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Oroszország, Spanyolország, Svédország – lakosai közül a magyarok bíznak leginkább Trumpban (29 százalék, ebből mindössze 2 százalék bízik benne nagyon), utánuk az olaszok következnek (25 százalék). Legkevésbé a spanyolok bíznak benne (7 százalék). A magyar és olasz „Trump-szimpátia” (az idézőjelet az indokolja, hogy csupán a lakosság negyedéről van szó) azért is érdekes, mert egy évvel ezelőtt ugyanebben a két államban bíztak benne leginkább (Olaszországban 21 százalék, Magyarországon 20 százalék), ráadásul e két országban még nőtt is a Trumppal szimpatizálók aránya.

A fentiek mellett a Pew Research Center megjegyezte, hogy Barack Obama amerikai elnökről tavaly minden európai országban, így Magyarországon is sokkal elismerőbben nyilatkoztak az emberek, mint idén Trumpról. Magyarországon tavaly az emberek több mint fele (58 százalék) bízott az akkori amerikai elnökben, ezzel a tíz vizsgált európai ország közül hazánkban volt a legalacsonyabb Obama kedveltségi indexe, de még mindig dupla annyian szimpatizáltak vele, mint most Trumppal – érdekesség, hogy Hillary Clinton demokrata elnökjelöltet is többen kedvelték tavaly idehaza, mint republikánus ellenfelét. Trumpban a világ vizsgált országai közül csupán hét államban bízik a lakosság több mint fele: a Fülöp-szigeteken (69 százalék), Nigériában (58), Vietnamban (58), Izraelben (56), Oroszországban (53), Kenyában (51) és Tanzániában (51). Tíz százaléknál kevesebben szeretik Trumpot Mexikóban (5), Spanyolországban (7) és Jordániában (9).

Arra a kérdésre, hogy javulnak-e majd az adott ország és az USA kapcsolatai Trump elnöksége alatt, a magyarok bő negyede (26 százaléka) válaszolt igennel, ötöde nemmel, relatív többsége (42 százalék) szerint pedig marad minden a régiben.

Trumpra jellemző (vagy éppen nem jellemző) jelzőkre is rákérdeztek a Pew kutatói. A magyarok 39 százaléka szerint rendelkezik azokkal a képességekkel, amelyek az elnökséghez szükségesek (nem: 38 százalék), 60 százaléka erős vezetőnek tartja az ingatlanmágnást (nem: 30), 42 százaléka veszélyesnek nevezte az elnököt (nem: 40), 58 százaléka szerint karizmatikus (nem: 26), 50 százaléka szerint intoleráns (nem: 26), 33 százaléka szerint foglalkozik az átlagemberekkel (nem: 41), 66 százaléka arrogánsnak tartja (nem: 19).

A válaszadókat megkérdezték Trump hat különböző intézkedéséről is. A magyar kormány menekültellenes plakáthadjárata célt ért, ugyanis a világ vizsgált országai közül Magyarországon ellenzik legkevésbé (20 százalék), hogy az Egyesült Államok ne engedjen be utasokat hét muszlim országból. A magyar lakosság kevesebb mint fele ellenzi azt is, hogy Trump felmondja az iráni atompaktumot (42 százalék), illetve azt is, hogy falat építsen a mexikói határra (49 százalék). A többség ugyanakkor ellenzi, hogy az Egyesült Államok visszalépjen a nagy szabadkereskedelmi egyezményektől (62 százalék), ahogy azt is, hogy Trump kiléptesse Amerikát a párizsi klímavédelmi egyezményből (75 százalék). Mindezek az értékek szinte mind alacsonyabbak, mint a másik kilenc vizsgált európai államban.

Az Egyesült Államokat mint országot a magyarok 63 százaléka, az amerikaiakat mint népet pedig a magyarok 65 százaléka kedveli. Az is kiderült, hogy az USA a magyarok 70 százaléka szerint tiszteletben tartja a szabadságjogokat. A magyarok 47 százaléka jó dolognak tartja az amerikai értékek terjedését, 42 százaléka viszont nem; 52 százalék szimpatizál az amerikaiak demokráciával kapcsolatos elképzeléseivel, 29 százalék nem. Bármennyire is fertőnek tartják sokan idehaza az amerikai kultúrát, a magyarok túlnyomó többsége, 75 százaléka kedveli az amerikai zenéket, filmeket, tévéműsorokat, 22 százaléka pedig nem.

Ugyan a Pew anyaga nem erre fókuszált, az adattáblákból kiderült, hogy rákérdeztek arra is, mennyire bíznak az emberek Hszi Csin-ping kínai, Vlagyimir Putyin orosz elnökben és Angela Merkel német kancellárban. A magyarok 14 százaléka bízik a kínai vezetőben (mindössze 1 százalék bízik benne nagyon), 46 százaléka viszont nem. Putyin esetében picit más a helyzet: 34 százalék bízik benne (4 százalék nagyon), 59 százalék nem (24 százalék egyáltalán nem). Az orosz elnöknlé ráadásul a tavalyi értékkel is össze lehet vetni az adatokat – 38 százalék kedvelte, 52 nem –, ebből látszik, hogy kicsit csökkent a Putyint kedvelők, és nőtt a Putyinban nem bízók aránya. A német kancellárral kapcsolatos adatokról itt számoltunk be, ugyanezen cikkünkben arról is írtunk, a Pew adatai szerint hogyan látják a magyarok a brexitet és az Európai Uniót, illetve arról is, mekkora náluk a Fidesz, az MSZP és a Jobbik támogatottsága.