A strasbourgi székhelyű, 47 tagállamot számláló Európa Tanács szakértő bizottsága jelentésében aláhúzta, a kisebbségek, a migránsok és menekültek közötti félelmet és bizonytalanságot a nacionalista és idegengyűlölő kijelentések felerősödése okozta, amely sok esetben a politikai fősodor szóhasználatába is bekerült.
A terrortámadásokra adott tagországi válaszokkal kapcsolatban megjegyezték, az európai államok erőteljes lépéseket tettek a schengeni térség határellenőrzésének visszaállításától a rendkívüli állapot bevezetéséig, bizonyos rendelkezések mögött azonban az etnikai vagy faji megkülönböztetés jelei mutatkoznak.
A szakértők aláhúzták, az iszlámellenesség, az antiszemitizmus és a homofóbia Európa-szerte fennáll. Különös ellenszenv irányult a fejkendőt vagy más vallási szimbólumokat viselő nőkre, a romák csoportjait pedig továbbra is előítélet, megbélyegzés és társadalmi kirekesztés éri. Az afrikai származásúak gyakran rasszista fenyegetésekkel szembesültek, a futballszurkolók a fekete játékosok elleni sértéseinek problémája továbbra sem oldódott meg.
A rasszizmus és a faji megkülönböztetés elleni küzdelemre irányuló nemzeti jogszabályokat számos állam még nem vezette be, ami akadályt jelent a rasszizmus elleni hatékonyabb küzdelem szempontjából. Az Európa Tanács 47 tagállama közül mindössze 20 ratifikálta a megkülönböztetés általános tilalmáról szóló 12. jegyzőkönyvet – jegyezték meg.
Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára kijelentette, mély aggodalomra ad okot a populista politikák felemelkedése Európában, amely gyakran a kisebbségek – beleértve a migránsokat és a menekülteket – ellen irányul. Véleménye szerint mindent meg kell tenni a veszélyes tendencia megállítása és a befogadó társadalmak megteremtése érdekében.
