Félig megnyert magyar csata Brüsszelben

Orbán Viktor visszakézből suhintott Macron felé a Közép-Európát kritizáló mondata miatt.

Mondhatod, hogy álmodozó vagyok, de nem vagyok egyedül. Az uniós állam- és kormányfők csütörtökön kezdődött brüsszeli csúcsának nyitányát kis időre ellopta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, aki John Lennon híres számát, az Imagine-t idézve arra utalt, vannak titkos remények, hogy Nagy-Britannia mégsem hagyja el végül az EU-t. Theresa May brit kormányfő azonban búcsúzni jött Brüsszelbe, és csak az első felén vehet részt a megbeszélésnek. Az EU27-eknek rengeteg témán kell átrágniuk magukat mindenféle nagy áttörés és siker reménye nélkül. Csigalassan halad a menekültügyi egyezmény, a dublini megállapodás reformja, egyáltalán nincs megegyezés az országok között a menekültelosztásban, viszont őrjítően kevésnek tűnik a 24 hónap a brexit letárgyalására. A legújabb londoni és brüsszeli merényletek tükrében pedig még szorosabbra kellene fűzni a terror elleni fellépést.

Orbán Viktor a csúcsra érkezvén újságírók előtt kijelentette, a menekültelosztásban soha nem lesz egyezség, a menekültpolitika hangsúlya ezért most a Líbia felőli migrációs útvonalra helyeződik, és arra, hogy minél erősebb külső határok védjék az Európai Uniót. Ezt némiképp megnyugvással és örömmel nyugtázhatja a magyar kormány, amely már pontosan két éve ezen az állásponton van, a magyar kormányfő ennek ellenére még nem ünnepelt. Azt már mindenki látja, hogy a most véget érő máltai uniós elnökségnek nem sikerül megfelelő szolidaritásra bírnia az összes tagállamot, így az egységes felelősségvállalás, végső soron a kvóta kérdése áttolódik az észt elnökségre. A magyar kormánynak nem is érdeke a gyors megegyezés, láthatóan nem sajnálja a diplomácia, hogy a migrációs dossziét illetően nincs előrelépés. Ez politikai okokból persze érthető, viszont az is igaz, hogy a magyar kormány szempontjából a külső határok megerősítése sem lenne kifizetődő, hiszen ha erős határok vannak, hirtelen nem lenne akadálya a menekültek szétosztásának.

A török–EU migránsalku úgy tűnik, működik, lehet továbblépni. Eldőlt, hogy az EU beteszi a lábát Líbiába. A számok magukért beszélnek: az ENSZ adatai szerint idén a tengeren érkező 83 ezer migráns közül 71 ezer Észak-Afrika irányából, elsősorban Líbiából érkezett, miközben Törökország felől egyre kevesebben (8300) próbálnak szerencsét. A határok megerősítése végül is arról szól, hogy hot spotokat, menekültelosztó állomásokat kell létrehozni az EU határain túl, és úgy tűnik, a szétesés állapotában lévő Líbiában fog alakulni az első ilyen. Kérdés, mit tudunk ajánlani cserébe, hiszen korábban mindegyik líbiai erő elhatárolódott az ötlettől.

A brit koncon nagyon is kemény bokszolás indulhat a huszonhét tagállam között afelett, hova is kerüljön a britektől az a két uniós ügynökség, amelynek mindenképp költöznie kell a brexit miatt. Magyarország mindenesetre benyújtotta igényét az Európai Gyógyszerügynökségre és az Európai Bankhatóságra is, mert a kormány érvelése szerint a költöző intézményeknek mindenképp az új tagállamok valamelyikébe kell kerülniük az igazságos elosztás miatt. Viszont a szabályok szerint a tagállam magára nem szavazhat, tehát borítékolható a hosszan elnyúló folyamat. 

A csúcstalálkozó várva várt reménysége az új francia államfő, akinek minden lépését kíváncsian figyelik. Emmanuel Macron alaposan megágyazott uniós porondra lépésének, megválasztása óta az európai gazdaság fellendítéséről, a német–francia tandem új lendületbe hozásáról beszélt. Egy Ciprust képviselő brüsszeli tanácsi forrásunk szerint viszont a Macron személyével kapcsolatos széles körű reménykedés, hogy új Európát épít, csak addig reális, amíg asztalhoz nem ül az Európai Tanács tárgyalótermében, mert valójában az számít, hogy ott mit mond és tesz. Ám az biztos, hogy a közép-európai országokkal való kapcsolata nem indul zökkenőmentesen, annak ellenére, hogy nem a legnagyobb tagállamok képviselőivel, hanem a visegrádi négyek vezetőivel találkozik külön körben pénteken. Macronnal csütörtökön nyolc európai újság közölt interjút, amelyben a politikus kifejtette, egyes kelet-európai politikai vezetők cinikusan viszonyulnak az EU-hoz, számukra az csak arra szolgál, hogy pénzt osszanak szét, anélkül, hogy tisztelnék értékeit, azonban „Európa nem szupermarket, hanem sorsközösség”. Orbán Viktor azonban felvette a kesztyűt és kijelentette, Macron még új fiú a politikában, de szerinte majd kiismeri magát az uniós színtéren. A belépője nem túl biztató, azt gondolta, hogy a barátságnak az a formája, hogy rögtön belerúg a közép-európai országokba. Ez itt nem szokás – reagált Macron kijelentésére újságírók előtt. 

Az adok-kapokon túlmenően egy sokkal fontosabb momentum is lezajlott a csúcs első napján, ez pedig az európai közös katonai erő alapjának lerakása. Hazánk is csatlakozik az alakuló védelmi-katonai jellegű állandó strukturált együttműködéshez, a Pescóhoz. Magyarország már a kezdettől jelezte, hogy együtt akar működni ebben, és érdekes módon a katonailag semleges államok (mint pl. Svédország) is jelezték ezen szándékukat.