Merkel, Juncker és Macron is beszédet mond Kohl búcsúztatásán

Az európai gyászszertartás Strasbourgban, az EP üléstermében lesz.

Arra a kérdésre, sajnálja-e a német kormány, hogy Helmut Kohlt – sajtóértesülés szerint saját akaratának megfelelően – nem német állami tiszteletadással búcsúztatják, Steffen Seibert kiemelte: Berlin számára az a fontos, hogy méltó búcsút vegyenek a néhai kancellártól, az európai szintű gyászszertartás pedig megfelel ennek az igénynek.

Hozzátette: igaz, hogy még soha nem tartottak európai gyászszertartást, de „Helmut Kohl halálával Európa díszpolgára távozott közülünk”, ezért kellőképpen méltó a búcsúztatásához választott forma.

A Der Spiegel arról is írt, hogy a berlini kancellári hivatalban elkezdődött a tervező munka egy szövetségi állami alapítvány létrehozásával kapcsolatban, amely Helmut Kohl politikai, közéleti hagyatékát gondozná. Erről Steffen Seibert azt mondta, a kormány üdvözli a Helmut Kohl nevét viselő alapítvány gondolatát, és tiszteletben tartja a szövetségi parlament (Bundestag) törvénykezdeményezési jogát. Hozzátette, hogy működnek már hasonló intézmények, köztük a 2015-ben elhunyt kancellár, Helmut Schmidt hagyatékát gondozó közalapítvány.

Jean-Claude Juncker még vasárnap jelentette be, hogy szerinte Helmut Kohl európai szintű búcsúztatását az Európai Parlamentben kellene megtartani. Még soha nem volt példa arra, hogy egy politikus „európai állami temetést” kapjon. Juncker szerint viszont ez azért indokolt, mert Kohl egyike volt Európa három díszpolgárának Jean Monnet, az európai integráció egyik atyja, valamint Jacques Delors, az Európai Bizottság korábbi elnöke mellett.

Helmut Kohlt péntek reggel, ludwigshafeni otthonában, 87 éves korában, hosszú betegség után érte a halál. Tizenhat éven keresztül – 1982-től 1998-ig – volt Németország kancellárja, a Kereszténydemokrata Uniót (CDU) pedig huszonöt évig – 1973-tól 1998-ig – vezette. Mindkettő rekord a második világháború utáni német történelemben, de a halála után megjelent méltatások szerint mégsem ez a legfőbb érdeme, hanem a német egység helyreállításában és az uniós integráció előmozdításában végzett munkája.