Geert Wilders az Orbán-kormány mellé állt

A Szabadságpárt vezetője nekiment a holland külügynek a nagyköveti interjú miatt.

Komoly diplomáciai perpatvar alakult ki Magyarország és Hollandia között, miután utóbbi távozó nagykövete, Gajus Scheltema keményen kritizálta előbbit a 168 Órának adott interjújában. Az interjú legkeményebb állítása az volt, amely párhuzamot vont a terroristák és a magyar kormány ellenségképzéssel kapcsolatos technikái között. Az interjút követően Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hazarendelte Hollandiából konzultációra a magyar nagykövetet, csak az ügyvivő maradt kint.

Nemcsak a magyar kormány, hanem a holland kabinet fő ellenzéke, a Geert Wilders vezette Szabadságpárt is magyarázatot követel. A Magyar Nemzetnek elküldött közleményük szerint parlamenti kérdésekkel fordultak a holland külügyhöz. Szeretnék megtudni, hogy a miniszter tudott-e Gajus Scheltema „undorító kijelentéseiről”, illetve hogy van-e joga egy távozó nagykövetnek támadni a magyar kormányt, „amely – a holland kabinettel ellentétben – cselekszik az olyan, társadalmat destabilizáló problémákkal szemben, mint a tömeges migráció és az iszlamizáció”.

Wilders – akinek egyébként magyar felesége van, gyakran jár az országban, és Bunyós Pityu mulatós előadó nagy barátja – pártja arra is kíváncsi, a nagykövet a holland kormány nevében tette-e megjegyzéseit, illetve egyetért-e a miniszter a kijelentésekkel. A kérdések közül ez az utolsó:

„Felajánlja-e majd bocsánatkérését a magyar kormánynak az őrült nagykövetünk aljas kijelentéseiért? Ha nem, miért nem?”

Bert Koenders külügyminiszter a de Volksrant című lap szerint egy kormányülésen azt mondta: meg kell néznie az ominózus interjú pontos fordítását, mert nagyon furcsállaná, ha a nagykövet tényleg azt mondta volna, ami a cikkben áll. Úgy fogalmazott, számára világos, hogy nincs összefüggés a magyar kormány viselkedése és a terrorizmus között, és „minimum kellemetlen”, ha ilyesmi tényleg elhangzott a diplomata részéről. Hozzátette:

a holland kormánynak nem ez az álláspontja.

A miniszter mindazonáltal azt is megemlítette, hogy ettől még van miért kritizálni Budapestet, például azért, ahogyan a civil szervezetekkel bánik, illetve ahogyan a jogállamisághoz viszonyul, és ilyen kérdésekben a nagykövet is szabadon megszólalhat.