Szijjártó Péter külügyminiszter rendkívüli sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy Magyarország hazarendelte a Hollandiába akkreditált magyar nagykövetet a holland nagykövet csütörtöki, 168 Órának adott, a magyar kormányt kritizáló interjúja miatt.
A külügyminiszter úgy értékelte a lépést, hogy határozatlan időre megszakítottuk a nagyköveti szintű kapcsolatot Hollandiával – írja a Hír TV. Hozzátette, hogy ez a diplomáciában az egyik legradikálisabb lépés.
Szijjártó Péter emellett azt is mondta, hogy ha Hollandia nem kér elnézést, akkor további politikai és diplomáciai lépéseket is tesz a magyar kormány. Kijelentette, „Magyarország nem bokszzsák”, illetve „a meghunyászkodás politikája lehet, hogy szokás volt eddig Magyarországon, de most már nem az”. Szijjártó Péter azt is közölte, „ha a hollandok így szeretnék folytatni a kétoldalú kapcsolatot, akkor majd mi is így folytatjuk”.
Szijjártó Péter úgy fogalmazott: arra utasította az ideiglenes ügyvivőt, hogy hétfőn a holland külügyminisztériumban személyesen a lehető leghatározottabban utasítsa vissza a Magyarországot érő rágalmakat és megalapozatlan kijelentéseket, valamint kérjen magyarázatot a holland külügyminisztériumban arra, hogy mi áll a kijelentések hátterében, a holland nagykövet vajon központi mandátum alapján vagy a saját elhatározásából cselekedett így. „Nem elégszünk meg zárt ajtók mögötti magyarázattal”, mint ahogy az interjú sem zárt ajtók mögötti beszélgetés volt – szögezte le.
„Sok alaptalan vád, méltatlan rágalom és visszautasítandó kijelentés hangzik el ebben az interjúban, de ezek közül a legsúlyosabb, elfogadhatatlan kijelentés az az, amikor Magyarország és a terroristák közé gyakorlatilag egyenlőségjelet tesz a holland nagykövet” – fogalmazott Szijjártó Péter.
Hozzátette: „Magyarország álláspontja világos, mi meg akarjuk védeni Magyarországot, a magyar embereket, Európát és az európai embereket, nem engedjük be az illegális bevándorlókat.” Lehet, hogy Hollandiának az a politikája, hogy minél több illegális bevándorló érkezhessen Európába, Magyarország ezzel ellentétes álláspontot képvisel, „de ez senkit nem jogosít fel arra, hogy Magyarország és a terroristák közé egyenlőségjelet tegyen” – közölte a miniszter.
Bírálta a holland nagykövetnek azt a kijelentését is, amely szerint autós merénylet bárhol megtörténhet. „Ennél kegyeletsértőbb és érzéketlenebb nyilatkozatot nehéz tenni – fogalmazott, és hozzáfűzte: – Mi soha nem fogjuk elfogadni, hogy Európa olyan kontinens legyen, ahol bárhol előfordulhat autós merénylet, emberek halálát okozva.”
Mint mondta, a Magyarországra érkező új holland nagykövetet semmilyen minisztériumban és semmilyen állami intézményben nem fogják fogadni mindaddig, amíg a holland kormány nem ad hivatalos magyarázatot a kijelentésekre.
Az ügyben megkerestük a budapesti holland nagykövetséget, de egyelőre nem kívánták kommentálni a fejleményeket. Azóta reagált viszont maga a külügyminiszter, Bert Koenders, aki a de Volkskrant című lap szerint egy kormányülésen azt mondta: meg kell néznie az ominózus interjú pontos fordítását, mert nagyon furcsállaná, ha a nagykövet tényleg azt mondta volna, ami a cikkben áll. Úgy fogalmazott: számára világos, hogy nincs összefüggés a magyar kormány viselkedése és a terrorizmus között, és „minimum kellemetlen”, ha ilyesmi tényleg elhangzott a diplomata részéről. Hozzátette:
a holland kormánynak nem ez az álláspontja.
A külügyminiszter mindazonáltal azt is megemlítette: ettől még van miért kritizálni Budapestet, például azért, ahogyan a civil szervezetekkel bánik, vagy ahogyan a jogállamisághoz viszonyul, és ilyen kérdésekben a nagykövet is szabadon megszólalhat.
Nemcsak a magyar kormány, hanem a holland kabinet fő ellenzéke, a Geert Wilders vezette Szabadságpárt is magyarázatot követel. A Magyar Nemzetnek megküldött közleményük szerint parlamenti kérdésekkel fordultak a holland külügyhöz.
A távozó holland nagykövet csütörtökön a 168 Órában megjelent interjújában a Fidesz-kormány Soros György- és migránsellenes kampányáról úgy vélekedett, hogy azok tudatosan létrehozott ellenségképek, és készítőik pontosan számolnak azzal is, hogy a veszély annál nagyobbnak tűnik, minél távolabb van. A holland diplomata szerint ez a gyűlöletpropaganda nagyon is hasonlít a terroristák szellemi hadjáratára: „Itt egy csoport, amelynek tagjai a globalizáció vesztesei, ezért a szélsőségesség, a fanatikus vallásosság felé fordultak, mert ez ad nekik biztonságérzetet. Ugyanolyan elv mentén kreálnak ellenséget, mint a magyar kormány” – mondta a merénylőkről és felbujtóikról a diplomata.
Ami pedig a magyar kormány Brüsszel elleni kirohanásait illeti, Gajus Scheltema úgy látja, az kétirányú utca. „Olyan nincs, hogy egyes országok csak profitálnak az EU pénzéből, de nem hajlandók hozzájárulni és segíteni a minket érő kihívásokban. A francia és a többi nagykövetnek az Állítsuk meg Brüsszelt! plakát azért furcsa, mert olyan szervezetet támad, amelyet egyebek mellett épp az önök országának segítésére hoztak létre. Ráadásul az önökre rótt 1300 menekült befogadásáról még csak nem is Brüsszel, hanem az Európai Tanács, illetve a tagállamok döntöttek. Ez az egész olcsó propaganda. És ezt a legtöbb magyar tudja” – vélekedett Scheltema.
Arról is beszélt, hogy a holland adófizetők nem pénzelhetik a korrupciót, és nem tarthatnak el egy korrupt rendszert.
A külgazdasági és külügyminiszter bejelentése után több párt is reagált a fejleményekre.
Az LMP közleményében úgy vélekedett, szomorú, ha egy felnőtt ember hisztizik, de ha a magyar diplomácia vezetője csinálja, az kifejezetten káros. „A bazári diplomácia ott tart, hogy Putyinnak díszpolgári címet adnak, a NATO- és EU-szövetséges Hollandiával pedig megszakítják a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatokat. Ez a kínos döntés újra bizonyítja, hogy a Fidesz nem Magyarország jövője, hanem Európa múltja” – írták, és arra hívták fel Szijjártó Péter figyelmét, „Magyarország és a magyar nemzet nem egyenlő a korrupt magyar kormánnyal”.
Az Együtt alelnöke és külpolitikusa, Hajdu Nóra azt írta, Magyarország érdekeivel ellentétes Szijjártó Péter döntése, és a jelek szerint a külügyminiszter még az alapvető diplomáciai fogalmakat sem ismeri. „Hollandia az egyik legnagyobb befektető Magyarországon: a holland cégek nemcsak rengeteg adót fizetnek hazánkban, de több ezer embernek adnak munkát, megélhetést is. Hollandia az Európai Unió alapító országa, és kulcsszerepe lesz abban, hogy Magyarország érdekeit hogyan veszik figyelembe az EU előtt álló felülvizsgálati folyamatban” – emelte ki. Azt írta, Szijjártó Péter „minősíthetetlen stílusú, bárdolatlan megszólalása nemcsak árt hazánknak, de újabb lépés Magyarországnak az Európai Unióból való kifelé vezető úton”. Hajdu Nóra szerint Magyarország diplomáciai kapcsolatainak „ostoba lerombolása” helyett a magyar kormánynak inkább meg kellene fontolnia a távozó nagykövet szavait, és okulnia kellene abból, hogyan is látják a magyar kormányt nemzetközi partnereink.
A Magyar Liberális Párt közölte, hogy megdöbbentőnek tartja a tárcavezető kijelentését. „A magyar kormány érthetetlen, a sértett kamasz reakciójára emlékeztető lépése nem Hollandiának, hanem Magyarországnak okoz súlyos károkat, ezért a liberálisok tiltakoznak, és követelik a felelőtlen döntés azonnali visszavonását” – írták. A távozó holland nagykövettel készített interjúról azt írták, ez „egyike azoknak az egyre szaporodó jelzéseknek, amelyek arra figyelmeztetnek minket, hogy a kormány nagyon rossz úton jár, távolodik Európától, az európai értékektől és egyre kevesebb barátja marad azok körében, ahová Magyarországnak tartoznia kell”. A párt szerint jelzésértékű, hogy a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatok felfüggesztése Hollandiával alig néhány nappal előzi meg Vlagyimir Putyin budapesti látogatását. „A lépés Putyin elnöknek tett gesztusként is értelmezhető, hiszen közismert, hogy az Ukrajna fölött lelőtt maláj gép miatt, amelyen csaknem kétszáz holland állampolgár lelte halálát, rendkívül feszült a holland–orosz viszony. Ez a debreceni egyetem díszpolgári címe után már a második nagyvonalú ajándék Putyin elnöknek” – írták a közleményben.
Szijjártó Péter sajtótájékoztatóját követően magyar kommentelők árasztották el Gajus Scheltema Facebook-oldalát.
Gajus Scheltema egy nappal az ominózus interjú megjelenése előtt szerepelt a közmédiában is: a Kossuth Rádió A hely című műsorában. A távozó nagykövet kijelentette: „Budapestet kifejezetten azért is választottam, mert az itteni politikai környezetet és folyamatokat kihívásnak tekintettem”. Azt mondta, megbízatása előtt is hallatszottak kritikai hangok Brüsszellel és az Európai Unióval kapcsolatban Magyarországról. „Azért érkeztem ide, hogy kicsit ellenpontozzam ezeket a kritikus hangokat, és próbáljam Magyarországot kissé közelíteni, jobban integrálni az európai színtérbe” – vallott küldetéséről Gajus Scheltema. Állítása szerint nem volt különösebben sikeres ebben, továbbra is sok a kritikus hang.
