Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán azt mondta, hogy a jövőben az uniós tagállamoknak automatikusan az eurózóna tagjává és a schengeni övezet részévé kellene válniuk.
A kancellár utalt a maastrichti szerződés kritériumaira, és azt szorgalmazta, hogy a gazdasági, az adócsalással, valamint a bér- és szociális dömpinggel kapcsolatos kérdésekben „több Európára” van szükség. „Míg ezek a feladatok előttünk állnak, az eurózóna bővítésének nincs értelme, hiszen ez csak növelné a problémás területeket” – jelentette ki az Ausztria Szociáldemokrata Pártját (SPÖ) vezető Kern a rádiónak adott nyilatkozatában. Meglátása alapján Görögország a példa arra, hogy mi történik, ha egy ország csak korlátozottan teljesíti a feltételeket. „A végén csak problémából lesz több, és nem az európai együttműködésből” – fogalmazott.
Sebastian Kurz – aki egyúttal az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke – a rádiónak nyilatkozva kijelentette: az eurózóna és a schengeni övezet mindenki számára nyitott, aki teljesíti a megadott feltételeket. Meglátása szerint el kell kerülni, hogy megismétlődhessen a görögországi helyzet, emiatt mindenkinek teljesítenie kell a szabályokat, és később be is kell tartania őket.
Heinz-Christian Strache, az ellenzéki, az ÖVP-től jobbra álló Ausztria Szabadságpártja (FPÖ) vezetője is bírálta Juncker tervét, és arra emlékeztetett, hogy néhány uniós tagállam egyáltalán nem kíván az eurózóna tagja lenni. „Nyilvánvalóan aki nem akarja, azt nem lehet kényszeríteni rá” – jelentette ki az Ö1 rádiónak. Strache centralistaként jellemezte Junckert, aki szerinte az Egyesült Királyság unióból való kilépéséből semmit nem tanult. A szabadságpárt vezetője szerint mivel nem működik az uniós külső határok védelme, hibás lenne a schengeni övezetet kibővíteni olyan államokra, mint Bulgária, Románia vagy Horvátország.
A Zöldek politikusa, Ulrike Lunacek és az Új Ausztria – Liberális Fórum (Neos) párt elnöke, Matthias Strolz is kétségének adott hangot a schengeni övezet kiterjesztésével kapcsolatban, de kiálltak az eurózóna bővítése mellett. Lunacek szerint mindennek feltétele a közös gazdaságpolitika és az összehangolt adópolitika lehetne.
